WHO: Magyarországon sikerült visszaszorítani a tbc-s megbetegedéseket

(MTI) – Magyarországon sikerült a tuberkulózisos (tbc) megbetegedések számát csökkenteni, az európai régióban azonban évente 78 ezer ember betegszik meg gyógyszerrezisztens tbc-ben, amely betegség ellenáll a leginkább hatásos tbc elleni gyógyszereknek – ismertette az adatokat Masoud Dara, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője egy a témában rendezett konferencián szerdán Budapesten.
    Elmondta, hogy 2011-ben a regisztrált betegek 6,2 százaléka egyben HIV-pozitív is volt, és az európai régió az egyetlen, ahol emelkedik a HIV-betegek száma.
Masoud Dara kiemelte, a régión belül Magyarországon viszonylag kevés az új tbc-s megbetegedés, a problémát inkább az jelenti, hogy nehéz azokat megtalálni, akik a leginkább érintettek lehetnek ebben a betegségben.
A regionális vezető utalt a múlt évi WHO-jelentésre, amely kitért többi között a megelőzésre és a kezelésre fordított pénzügyi források jobb csoportosítására, továbbá arra, hogy javítani kell a tbc-s betegek ambuláns ellátását, és át kell alakítani a laboratóriumi hálózatot.
Véleménye szerint nem az egész lakosságot, hanem a rizikócsoportba tartozókat kell célzottan szűrni.
Kissné Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségpolitikai főosztályvezetője előadásában utalt arra, hogy éppen a WHO múlt évi jelentése alapján alakítják át a tüdőszűrés rendszerét. A tervek szerint megszűnik a lakosság kötelező, területalapú szűrése, helyette célzott vizsgálatokat végeznek majd, és a kötelező szűrést jobban kiterjesztik a fertőzöttek környezetére is.
Kovács Gábor, az Egészségügyi Szakmai Kollégium tüdőgyógyász tagozatának vezetője előadásában szintén kitért arra, hogy célszerűbb lenne csak azokat szűrni, akiknél feltételezhető a betegség, így hatékonyabbá lehet tenni a szűrővizsgálatokat.
Elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb mértékű szűrés az 1970-es években volt, akkor hétmillióan vettek részt a szűréseken, tavaly 2,1 millióan. A csökkenést az indokolja, hogy jelentősen visszaesett a betegek száma, így nem kellett elrendelni kötelező szűrést.
Jelenleg 115 tüdőszűrő állomás működik az országban, közülük 54 a legkorszerűbb diagnosztikai eszközt használja, de még mindig fellelhető húsz- és negyvenéves röntgengép is.
Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodájának vezetője a konferencián azt mondta, az AIDS után még mindig a tbc szedi a legtöbb áldozatot világon. Évente 1,4 millióan halnak meg ebben a fertőző betegségben, Európában pedig naponta körülbelül ezer ember betegszik meg.
    A betegség leküzdéséért nagy erőfeszítéseket tesznek, hiszen sajnálatosan növekszik azoknak a száma, akiknek a szervezetében a baktérium már nem reagál a gyógyszeres kezelésre.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is utalt a konferencián a jövő évi jogszabályváltozásra, amely átalakítja a tüdőszűrés eddigi rendszerét. Mint fogalmazott, bízik abban, hogy meglesz az eredménye annak az erőfeszítésnek, amelyet a népegészségügyben tesznek: ezek között említette a méhnyakrák-, a vastagbélrák-szűréseket és a nemdohányzók védelmében tett intézkedéseket.
A budapesti konferenciát a tbc március 24-i világnapja alkalmából rendezték. A WHO kezdeményezésére 1996 óta tartják a világnapot; Robert Koch 1882. március 24-én ismertette, hogy felfedezte azt a baktériumot, amely a tbc-megbetegedést okozza.