Vizi E. Szilveszter a gyógyszerkutatások és terápia új lehetőségeiről

A gyógyszerkutatások és terápia új lehet?ségeit tárják fel a Vizi E. Szilveszter akadémikus által vezetett kutatócsoport új eredményei, amelyek a Neurochemistry International és a Nature Methods cím? tekintélyes folyóiratokban láttak napvilágot januárban.

    „A Neurochemistry International cím? folyóiratban ismertetjük azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyekben PhD-hallgatókkal egy antidepresszáns készítmény szelektív, az idegsejtek pusztulását gátló hatását vizsgáltuk. Azt fedeztük fel, hogy a forgalomban lév? fluoxetin a stroke (agyi érkatasztrófa) után is alkalmazható, ugyanis gátolja a neurotoxicitásért, az idegsejtek pusztulásért felel?s NMDA-receptor hatását. Ezáltal mérsékl?dik egy serkent? vegyület, a glutaminsav hatása, ami a kalciumkoncentráció csökkenését vonja maga után a neuronokban, és ily módon korlátozza az idegsejt-elhalást. A készítmény el?segíti az agyvérzés utáni motoros funkció helyreállítását is” – húzta alá az akadémikus az MTI-nek, hozzáf?zve, hogy az elgondolás annyira új volt, hogy csupán a negyedik folyóirat fogadta el közlésre.
„Ennek viszont az lett az következménye, hogy velünk egy id?ben amerikai klinikán már ilyen célból próbálják ki ezt a gyógyszert. Mi bejelentettünk szabadalmat a készítménynek erre a hatására, amelyet valószín?leg nem tudunk majd érvényesíteni, mert már a gyakorlatban mások ezt megpróbálták. Azonban immár tudományosan is alá van támasztva, hogy miért lehet és miért kell ezt az antidepresszáns vegyületet agyvérzés után alkalmazni. Felhasználási területe egyel?re még nyitott, de meggy?z?désem, hogy nagyon sokrét? lesz. Ez az egészségügyi ellátás szempontjából igen fontos, mert az ilyen megbetegedésekre nincs gyógyszer” – emelte ki a Széchenyi-díjas agykutató.
Mint rámutatott, a kutatásokat el?segítette az az eljárás, amelynek alkalmazási eredményeit a Nature Methodsban mutatta most be kutatócsoportjával.
„Arról számoltunk be, hogy in vivo, vagyis az él? szervezetben, állatkísérletekben miként tudjuk vizsgálni az idegsejtek, a neuronok m?ködését” – hangsúlyozta az akadémikus.
Ismertetése szerint az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) 2000-ben kezd?dtek a kutatások néhány tehetséges fiatal bevonásával, akik tökéletesítették az Egyesült Államokban kidolgozott kétdimenziós technikát, a két-foton pásztázó mikroszkópot, háromdimenzióssá fejlesztve az eljárást. A fejlesztéseket a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos pályázatán elnyert támogatás tette lehet?vé, a munka oroszlánrészét „az igen tehetséges” Rózsa Balázs orvos és fizikus végezte, valamint Katona Gergely, akit Vizi E. Szilveszter „kit?n? informatikusként és szoftverkészít?ként” jellemzett.
A technika lényege, hogy az idegsejteket feltöltik festékanyaggal, amelyb?l az átmen? lézersugár fényreakciót vált ki, ami mérhet?. A rendszer a másodperc ezredrésze alatt képes akár egyetlen idegsejtben felfedni az ingerlésre adott válaszokat.
„Az agyi funkciók megértése olyan módszereket igényel, amelyek lehet?vé teszik a neuronok aktivitásának mérését az idegrendszer különböz? részein. Ám egyetlen neuronon belül is, az idegsejt különböz? szegmenseiben az aktivitás különböz?képpen változik térben és id?ben. Tehát ahhoz, hogy megértsük a neuronok m?ködését, ezt egyszerre kell az idegsejt több helyén mérni. Eddig sok millió, sok milliárd idegsejt m?ködéséb?l vontunk le következtetéseket, de ezek nem egyfajta neuronok voltak. Ezzel az eljárással viszont egyetlen idegsejttel tudunk dolgozni, pontosan megmérve, hogy például a kalciumszint hogyan változik, és mennyi id? alatt. Ez a rendkívül érzékeny módszer néhány milliszekundum alatt, tehát az elektromos jelenségekkel azonos id?ben tudja a változásokat regisztrálni” – fejtette ki a tudós.
Hozzátette, hogy az eljárás els?sorban gyógyszerkutatásokban nyerhet alkalmazást. A módszer segítségével pontosan feltérképezhet?k, hogy a gyógyszermolekula miként hat a vizsgált idegsejtre, milyenek az esetleges mellékhatások.
„Tavaly az amerikai akadémia lapjában, a PNAS-ban jelent meg egy cikkünk, a mostani tanulmány pedig már arról számol be, hogy in vivo körülmények között is tudjuk vizsgálni az idegsejtek m?ködését. Ennek beláthatatlan lehet?ségei lesznek a jöv?ben, hiszen most már nemcsak egy-egy izolált agyszelet-preparátumban, hanem in situ, természetes környezetében lehet vizsgálni a gyógyszerek hatását” – összegezte Vizi E. Szilveszter.

Forrás: MTI

Fotó: Magyar Tudományos Akadémia (mta.hu)