A kötelez? és ajánlott véd?oltások alkalmazásának szükségességére figyelmeztetett az el?ször Romániában, majd Kelet-Magyarországon megjelent kanyarós megbetegedésekkel kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) legmagasabb biztonsági követelményeknek is megfelel? (BSL-4) virológiai laboratóriumának vezet?je.
Jakab Ferenc virológus, egyetemi docens hétf?n az MTI érdekl?désére a megbetegedésekre utalva hangsúlyozta: ha bármilyen okból fellazul az oltási háló, akkor járványok lesznek, ugyanis az érintett kórokozók nem t?ntek el, csak a népesség nagyszázalékú immunizálása miatt nem kerülnek el?térbe.
Abban a pillanatban, hogy „rés keletkezik a pajzson”, elkezd?dnek a megbetegedések – fogalmazott, arra utalva, hogy a Románia nyugati, délnyugati megyéiben tapasztalt kanyarós megbetegedésekért a szomszédos ország egészségügyi minisztériuma szerint egy „felel?tlen oltásellenes kampány” a hibás.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy „sajnos Magyarországon is elindult egy káros oltásellenes kampány”. Egyúttal cáfolta, hogy a vakcinák és hordozóanyagaik veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, majd közölte: azokat évtizedeken keresztül nagy populációkon tesztelték.
Szintén cáfolta azt az oltásellenes érvek között el?kerül? elképzelést, miszerint a vakcinázás csak a gyógyszergyárak bevételeit növeli. Err?l azt mondta, hogy a „gyógyszercégek hasznának csak igen kis százaléka származik az oltóanyagok gyártásából”.
A szakember a nagy járványok elkerülése szempontjából prioritásnak nevezte a kötelez? véd?oltások – köztük a kanyaró-mumpsz-rózsahiml? (rubeola) elleni MMR-oltás – beadatását.
Az ajánlott vakcinákra kitérve jelezte: ezek alkalmazása azért javasolt, mert olyan tendenciákat vetítenek el?re, amelyek „sajnos mindig bejönnek”.
A víruskutató kijelentette: a történelemben számtalan példa volt arra, hogy véd?oltások járványokat megállítva emberéletek millióit mentették meg. Ezek közül a fekete himl?, a sárgaláz kórokozói és a járványos gyermekbénulást el?idéz? poliovírus elleni hatékony programokat említette.
Az Országos Tisztif?orvosi Hivatal (OTH) szombaton az MTI-vel közölte: a kanyaró rendkívül ragályos fert?z? megbetegedés, amely a kiütések megjelenése el?tt már négy nappal fert?zhet és a fert?z?képesség a kiütések elt?nését követ?en még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, köt?hártya-gyulladás. Ezeket követ?en kett?-négy nappal jelennek meg a b?rkiütések, amelyek a fejen, arcon kezd?dnek, és kés?bb a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében t?nnek el. A részleges oltási sorozattal beoltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szöv?dmények kialakulásának esélye kisebb.
Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni véd?oltásokat, aminek köszönhet?en a 47 éven aluli lakosság dönt? többsége legalább egy, kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-t?l kezd?d?en két alkalommal – 15 hónapos, majd 11 éves korban – kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és az emlékeztet? oltás a szakirodalmi adatok szerint mintegy 99 százalékos védelmet biztosít.
Az 1969 után, de 1989 el?tt születettek között el?fordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos el?fordulhat, hogy oltás ellenére fert?z a kanyaró – áll az OTH közleményében.
A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még véd?oltásban nem részesült gyerekek, valamint a betegséget át nem vészelt, beoltatlan emberek. A veszélyeztetettek közé tartoznak az immunhiányos betegek, valamint azok az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkez?, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el – írták.
MTI