Washington – A SARS-koronavírus mutációs sebességének felgyorsítása lerontja a kórokozó azon képességét, hogy betegséget okozzon a megfert?zött állatokban – állapították meg egérkísérletekben amerikai kutatók, akik szerint a módszer alkalmas lehet új típusú él?vakcinák el?állítására.

    Az Észak-Karolinai Egyetem és a Vanderbilt Egyetem munkatársai a Nature Medicine cím? tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban demonstrálták, hogy egy megfelel?en módosított SARS-koronavírus jóval gyorsabban kezd mutálódni, és úgy már képtelen betegséget okozni az egerekben. Ez azt jelenti, hogy a változtatás – amelynek köszönhet?en a vírus elvesztette a pontos másolódást lehet?vé tév? képességét – egy alaposan legyengített SARS-vírust hozott létre, amely alkalmas lehet vakcinálásra.
    Az eredmény kritikus id?pontban ígér megoldást, hiszen szeptemberben új, a SARS-koronavírushoz hasonló, légz?szervi megbetegedést okozó vírust azonosítottak betegeknél. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) akkori közleménye szerint az új vírust egy el?tte Szaúd-Arábiában járt brit férfiban azonosították. A WHO szakemberei nem találtak bizonyítékot arra, hogy a vírus emberek között is átadható, és arra gyanakszanak, hogy az eddigi érintettek állatoktól kaphatták el a fert?zést.
    A SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome: súlyos akut légz?szervi szindróma) 2002-ben jelent meg Kínában. A gyors nemzetközi fellépés következtében négy hónap alatt megfékezték a járványkitörést, de 8422 esetben atípusos tüd?gyulladást, 916 esetben pedig halált okozott, mire ellen?rzés alá vonták a vírust.
    „Eredetileg azt gondoltuk, hogy a vírus talál valamilyen módot arra, hogy kijavítsa a mutációt, amit okoztunk” – idézte Rachel Graham kutatásvezet?t a ScienceDaily cím? online tudományos magazin. Kiderült azonban, hogy a többi vírusnál megszokott adaptációs útvonal helyett a legyengített vírusok elég jól és hosszan másolódtak ahhoz, hogy eközben véd? immunválasz alakulhatott ki még a legyengült immunrendszer? állatokban is. „Ez azt jelenti, hogy a módosított vírus csodálatosan m?ködik vakcinaként egy állatmodellben” – magyarázta Graham.
    Kísérletükhöz a kutatók a SARS-koronavírus egy különleges, a másolódásban fontos szerepet betölt? fehérjéjét, az ExoN-t kódoló gént tették m?ködésképtelenné, így a vírus nem tudta kijavítani az el?állt hibákat, ennek következtében a mutációk száma a szokásos hússzorosára emelkedett. A módszer új megközelítést kínál a vakcinatervezésben, mert az így hosszabb távra legyengített vírusokkal való oltás biztonságosabb lehet, mint a jelenlegi él?vírusos módszer.
    A mostani eredmény a kutatók több mint egy évtizedes együttm?ködéséb?l született, amely során a koronavírusok – köztük a közönséges náthavírus – evolúcióját és fajok közti terjedését kívánják megismerni.  (http://www.sciencedaily.com)

(MTI)