Rákellenes nap – Új elemekkel bővült a kockázatok csökkentéséről szóló lista

Budapest – Új elemekkel egészítette ki a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) az Európai Rákellenes Kódex új, kibővített negyedik kiadását, a kockázatok csökkentéséről szóló listát Magyarországon is közzétették.

    A nemzeti rákellenes naphoz, április 10-éhez kapcsolódva publikált lista a rák kialakulásának kockázatát csökkentő javaslatok listáját a tudomány mai állásának megfelelően állították össze – ismerteti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat MTI-hez eljuttatott közleménye.
    A tanácsok a napjainkra jellemző életmóddal együtt járó kockázati tényezők kiküszöbölésére hívják fel a figyelmet, valamint az egyes rákbetegségek korai felismerését és kezelését célzó, rendelkezésünkre álló szűrővizsgálatokon való részvételre buzdítanak. Az életmód megváltoztatására ösztönző tanácsok megtartásával az évek, vagy akár évtizedek múlva fenyegető rák kialakulásának kockázata csökkenthető, a szűrővizsgálatok pozitív hatása pedig ennél korábban is jelentkezhet – olvasható a közleményben.
    A rákmegelőzés tizenkét pontja szerint a rák nagyban megelőzhető, ha az ember elhagyja a dohányzást, rendszeresen mozog, nem lesz elhízott, minden nap fogyaszt friss zöldséget és gyümölcsöt, tartózkodik a zsíros, túlsózott ételektől, cukrozott italoktól. Az életmódtanácsokon kívül javasolják a különböző szűrővizsgálatokon való részvételt mind a nők, mind a férfiak körében, és a tanácsok között szerepel az 50 éves kor feletti évenkénti orvosi vizsgálat is.
    A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére minden évben április 10-én, az országos rákregisztert 1902-ben létrehozó Dollinger Gyula orvos születésnapján tartják a nemzeti rákellenes napot.
    A világon évente több mint 14 millió embernél diagnosztizálnak rákot (ez a szám 2025-re elérheti a 19 milliót is), s több mint 8 millióan halnak meg rákbetegségben.
    Magyarországon még a szív- és érrendszeri betegségek számítanak vezető haláloknak (a halálesetek csaknem 50 százalékával), a daganatos betegségek a halálozások 35 százalékát teszik ki. A vezető daganatos halálok a tüdőrák, ezt követi a vastagbél- és végbélrák, az emlőrák, a gyomor-, a prosztata- és a szájüregi rák által okozott halálozás. Évente mintegy 80 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, és több mint 32 ezren halnak meg valamilyen rákos elváltozás következtében minden évben. Több rákbetegségben az egész világot tekintve “dobogós” helyen állunk, Magyarország világelső a tüdőrák okozta halálozásban. A rosszindulatú tüdődaganat elsődleges okozója a dohányzás.  (MTI)

Egy igazi ORVOS 

Dr. Dollinger Gyula (1849. április 10. – 1937. március 2.) segédprofesszor, egyetemi tanár. Az ortopédiaDollinger_Gyula hazai megalapozója, külföldön is elismert szaktekintély volt. 
1875-ben Pesten orvos és sebészdoktori diplomát szerzett.
1874. júniusától a kórszövettani tanszéken tanársegéd.
1876-1877-ben Kovács József professzor sebészeti klinikáján műtőnövendék.
1877-ben szülészmesteri oklevelet szerzett Pesten.
1882-ben külföldi tanulmányútra indult német, francia és angol sebészeti és ortopédiai intézetekbe.
1882-ben Budapesten a testegyenészet (ortopédia) tárgykörében magántanári képesítést szerzett.
1889. áprilisától az Irgalmasrend budai kórházának műtője.
1889. az MKE Budapesti osztály alapító, választmányi tagja.
1891-től az Irgalmasrend budai kórházán a sebészeti osztály kinevezett műtőorvosa.
1897.-1919. nyilvános rendes tanár a budapesti Orvoskaron.
A Magyar Rákellenes Liga 1993-tól kezdve évente Nemzeti Rákellenes Napot szervez április 10-én dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár születésnapján.

Dollinger maradandót alkotott, iskolát teremtett a sebészeti tevékenység fejlesztése és az újabb technikák bevezetése terén. Jelentős szervezőmunkája segítette a klinikai tevékenységet, az egyetemi oktatást és az orvostovábbképzést. Másrészt újító volt, a modern magyar sebészet első reprezentánsa, a hazai ortopédiai sebészet megteremtője. Korának minden újításával lépést tartott. Klinikáján a hassebészet, az agysebészet, a mellkassebészet, az urológia és a modern orthopédia a mindennapi tevékenységek körébe tartozott.

Nevéhez fűződik az önkéntes ápolónői intézmény megszervezése a Vöröskereszten belül és az első magyarországi epekőműtét. Az I. világháború alatt kórházat, utókezelőt és művégtaggyárat szervezett. Több éven át volt elnöke a Budapesti Orvosegyesületnek, a budapesti, majd az Országos Orvosszövetségnek.

Ugyancsak Dollinger Gyula nevéhez fűződik az Országos Rák Bizottság megalakítása 1902-ben, a dohányzás és rák összefüggésének hangsúlyozása, illetve a rák-regiszter, azaz a magyarországi daganatos megbetegedések tudományos szempontból történő orvosi feldolgozásának elindítása.  Forrás: patikapedia.hu

grafika

 

Grafika: Népszava – Kőszegi Szilvia