Budapest – Új elemekkel egészítette ki a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) az Európai Rákellenes Kódex új, kib?vített negyedik kiadását, a kockázatok csökkentésér?l szóló listát Magyarországon is közzétették.

    A nemzeti rákellenes naphoz, április 10-éhez kapcsolódva publikált lista a rák kialakulásának kockázatát csökkent? javaslatok listáját a tudomány mai állásának megfelel?en állították össze – ismerteti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat MTI-hez eljuttatott közleménye.
    A tanácsok a napjainkra jellemz? életmóddal együtt járó kockázati tényez?k kiküszöbölésére hívják fel a figyelmet, valamint az egyes rákbetegségek korai felismerését és kezelését célzó, rendelkezésünkre álló sz?r?vizsgálatokon való részvételre buzdítanak. Az életmód megváltoztatására ösztönz? tanácsok megtartásával az évek, vagy akár évtizedek múlva fenyeget? rák kialakulásának kockázata csökkenthet?, a sz?r?vizsgálatok pozitív hatása pedig ennél korábban is jelentkezhet – olvasható a közleményben.
    A rákmegel?zés tizenkét pontja szerint a rák nagyban megel?zhet?, ha az ember elhagyja a dohányzást, rendszeresen mozog, nem lesz elhízott, minden nap fogyaszt friss zöldséget és gyümölcsöt, tartózkodik a zsíros, túlsózott ételekt?l, cukrozott italoktól. Az életmódtanácsokon kívül javasolják a különböz? sz?r?vizsgálatokon való részvételt mind a n?k, mind a férfiak körében, és a tanácsok között szerepel az 50 éves kor feletti évenkénti orvosi vizsgálat is.
    A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére minden évben április 10-én, az országos rákregisztert 1902-ben létrehozó Dollinger Gyula orvos születésnapján tartják a nemzeti rákellenes napot.
    A világon évente több mint 14 millió embernél diagnosztizálnak rákot (ez a szám 2025-re elérheti a 19 milliót is), s több mint 8 millióan halnak meg rákbetegségben.
    Magyarországon még a szív- és érrendszeri betegségek számítanak vezet? haláloknak (a halálesetek csaknem 50 százalékával), a daganatos betegségek a halálozások 35 százalékát teszik ki. A vezet? daganatos halálok a tüd?rák, ezt követi a vastagbél- és végbélrák, az eml?rák, a gyomor-, a prosztata- és a szájüregi rák által okozott halálozás. Évente mintegy 80 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, és több mint 32 ezren halnak meg valamilyen rákos elváltozás következtében minden évben. Több rákbetegségben az egész világot tekintve „dobogós” helyen állunk, Magyarország világels? a tüd?rák okozta halálozásban. A rosszindulatú tüd?daganat els?dleges okozója a dohányzás.  (MTI)

Egy igazi ORVOS 

Dr. Dollinger Gyula (1849. április 10. – 1937. március 2.) segédprofesszor, egyetemi tanár. Az ortopédia hazai megalapozója, külföldön is elismert szaktekintély volt. 
1875-ben Pesten orvos és sebészdoktori diplomát szerzett.
1874. júniusától a kórszövettani tanszéken tanársegéd.
1876-1877-ben Kovács József professzor sebészeti klinikáján m?t?növendék.
1877-ben szülészmesteri oklevelet szerzett Pesten.
1882-ben külföldi tanulmányútra indult német, francia és angol sebészeti és ortopédiai intézetekbe.
1882-ben Budapesten a testegyenészet (ortopédia) tárgykörében magántanári képesítést szerzett.
1889. áprilisától az Irgalmasrend budai kórházának m?t?je.
1889. az MKE Budapesti osztály alapító, választmányi tagja.
1891-t?l az Irgalmasrend budai kórházán a sebészeti osztály kinevezett m?t?orvosa.
1897.-1919. nyilvános rendes tanár a budapesti Orvoskaron.
A Magyar Rákellenes Liga 1993-tól kezdve évente Nemzeti Rákellenes Napot szervez április 10-én dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár születésnapján.

Dollinger maradandót alkotott, iskolát teremtett a sebészeti tevékenység fejlesztése és az újabb technikák bevezetése terén. Jelent?s szervez?munkája segítette a klinikai tevékenységet, az egyetemi oktatást és az orvostovábbképzést. Másrészt újító volt, a modern magyar sebészet els? reprezentánsa, a hazai ortopédiai sebészet megteremt?je. Korának minden újításával lépést tartott. Klinikáján a hassebészet, az agysebészet, a mellkassebészet, az urológia és a modern orthopédia a mindennapi tevékenységek körébe tartozott.

Nevéhez f?z?dik az önkéntes ápolón?i intézmény megszervezése a Vöröskereszten belül és az els? magyarországi epek?m?tét. Az I. világháború alatt kórházat, utókezel?t és m?végtaggyárat szervezett. Több éven át volt elnöke a Budapesti Orvosegyesületnek, a budapesti, majd az Országos Orvosszövetségnek.

Ugyancsak Dollinger Gyula nevéhez f?z?dik az Országos Rák Bizottság megalakítása 1902-ben, a dohányzás és rák összefüggésének hangsúlyozása, illetve a rák-regiszter, azaz a magyarországi daganatos megbetegedések tudományos szempontból történ? orvosi feldolgozásának elindítása.  Forrás: patikapedia.hu

 

Grafika: Népszava – K?szegi Szilvia