Tökéletes tavaszi tisztítás

A tövises iglice (ekenyűg vagy gilicetövis, Ononis spinosa L.) már az ókorban is alkalmazott gyógynövény volt. A középkorban mágikus növényként vált ismertté, amelyet előszeretettel használtak boszorkányszertartások alkalmával, hűtlen asszonyok megbüntetésére. De az alkímiában is alkalmazták. A tövises iglice angol elnevezése – Rest Harrow, azaz nyugvó borona – sokkal inkább utal a növény gyógyító erejére.

Csak a szamár tudja lelegelni

Ononis_SpinosaA tövises iglice őshazája Pakisztán, onnan terjedt át Észak-Afrikába, Európába, és eljutott Észak-Amerikába is. A meleget, a fényt, valamint a déli, füves legelőket, út menti szakaszok száraz, meszes talaját kedveli. A hegyek lábainál is rábukkanhatunk, még a Cseh Köztársaságban is.
A gyógyászati célra használt félcserjén tövisek találhatók, amelyek a legelésző állatoktól védik a növényt. A növény latin elnevezése a görög onos, vagyis szamár szóból származik, ugyanis ez az egyetlen állat, amely képes lelegelni a szúrós tövises iglicét.

Akár 1 m magasra is megnövő, a hüvelyesek rendjébe, pillangósvirágúak családjába tartozó, évelő félcserje. Hosszú és kemény főgyökere gyakran fás, csavarodott, többfejű. A gyökér 1-2 ujjnyi vastagságtól a karvastagságig is megerősödhet, különösen homokos talajokon. Gazdagon szerteágazó, enyvesen mirigyes, tövises szárából hármasan összetett alsó levelek fejlődnek. A felső levelek egyszerűek, 2-3 cm hosszúak. A levélkék lándzsa alakúak és fűrészesek. A hüvelyesekre oly jellemző lilás-rózsaszínes pillangós virágok kettesével-hármasával jelennek meg a rövid, tövises hajtásokban. A szerény virágzat júniustól nyár végéig folyamatosan szedhető. A növény termése kb. 1 cm nagyságú, szőrös hüvely, amelyben 1-3 göröngyös mag bújik meg.

Vértisztító, segíti a kiválasztást

Ritkán a tövises iglice virágzó, föld feletti szárát is begyűjtik, de a legalkalmasabb hatóanyag (flavonoidok, glükozidok: ononin, ononid, onon és onospin, triterpének, illóolajok stb.) az akár 2 cm vastagságot is elérő, többéves gyökérzetében és a gyöktörzsben található. A begyűjtésére alkalmas Ononis_spinosa2időszak többnyire az ősz (a vegetációs időszakot követően), esetleg a kora tavasz. A kiásott, megtisztított és felvágott gyökereket jól szellőző helyen, 50 °C hőmérséklet mellett kell megszárítani, a későbbiekben is folyamatosan ellenőrizve a minőségét (könnyen veszi fel a környezet nedvességét).
A virágokból készült főzetet régebben textíliák és gyapjú festésére használták. A középkorban, amikor éhínség szedte áldozatait, a növény fiatal, enyhén sózott hajtásai az emberek táplálását szolgálták.
A tövises iglicét a legrégebbi növénykalauzokban is a vér tisztítására szolgáló, sokoldalú gyógynövényként említik. Az ókori görögök és rómaiak (többek között) a tövises iglicéből készített főzettel csillapították a fogfájást. A gyökerek vizelethajtó hatása a legkülönbözőbb kiválasztási problémáknál nyújtott segítséget, így vesegyulladás, húgyúti gyulladás, vesekő, epekő, köszvény, ödéma, reuma, sőt kóros elhízás esetén is alkalmazták. Mindezt a modern orvostudomány is megerősítette, a tövises iglice ezért megtalálható a legtöbb urológiai és dietológiai teakeverékben.

Támogatja a regeneráló kúrát

Az iglice erős vizelethajtó hatásával segít továbbá a magas vérnyomással küszködőknek, támogatja az anyagcserét, a nyirokrendszer és a belső elválasztású mirigyek működését. Hosszabb távon alkalmazva javítja a bőr minőségét, ezért használják krónikus bőrproblémák kezelésében, valamint a kozmetikai iparban is.

Kiválóan alkalmazható olyan gyógynövényekkel társítva, amelyek erősítik a hatásait. Ilyen például az édeskömény, az édesgyökér, a boróka, a medvehagyma és a mezei zsurló. Ráadásul mézzel együtt is kitűnő. A tövises iglicéből készült főzet borogatásként vagy fürdőadalékként (bőrre és aranyérre) ugyancsak jótékony hatású. Hosszú távú használat esetén érdemes az iglice kúránál minden harmadik hét után egy hét szünetet tartani, mert a káros anyagokkal együtt a szükséges ásványi anyagok is eltávoznak a szervezetből. A tövises iglicét éppen ezért állapotos és szoptató kismamáknak nem szabad használniuk.
A tavasz közeledtével ideje megkezdenünk a regeneráló kúrát, felébreszteni az anyagcserénket és megtisztítani szervezetünket a tél lerakódásaitól, a salakanyagoktól. A mozgás, a megfelelő étrend és a jókedv mellett ebben a tövises iglice is a segítségünkre lehet.

Vladimír Vonásek

Szakmailag ellenőrizte és kiegészítette: Németh Imréné Éva