Táplálásterápia nélkül alultápláltak lehetnek a fekvőbetegek

Budapest – A kórházba kerül? betegek 40 százaléka alultáplált, a daganatos megbetegedésekkel küzd?k körében ez az arány akár 80 százalék is lehet, pedig az elégtelen tápláltság jelent?sen befolyásolja a kórházban töltött éjszakák számát és a kezelések sikerét – közölte a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) csütörtökön az MTI-vel.

Mint írták, az alultápláltságot vizsgáló úgynevezett MUST- és STRONG-sz?rést már több európai országban kötelez?vé tették, de Magyarország egyel?re nem követte teljes mértékben a példát. A megfelel? sz?rés hiánya mellett az új közétkeztetési rendelet el?írásaival is küzdenek a szakdolgozók: az MDOSZ felmérése szerint a megkérdezett kórházak 89 százaléka kevésnek ítéli a normakeretet, a fekv?betegeket ápoló intézmények egy része pedig szeretne kikerülni a rendelet hatálya alól.
Az MDOSZ 54 egészségügyi és szociális intézmény élelmezésvezet?jét kérdezte arról, hogy milyen változtatásokat tartanak leginkább szükségesnek a közétkeztetési rendelettel kapcsolatban. Bár a felmérésben résztvev?k közel kétharmada üdvözli a jogszabályt, úgy vélik, fokozatosabban kellene csökkenteni a só mennyiségét, és érdemes lenne átgondolni a tej és tejtermékek adagolását is. Tízb?l kilenc válaszadó szerint a fogalmak korrekt meghatározása és a hatékonyabb kommunikáció mellett sürget? lenne a normakeret emelése is. Jelent?s problémát okoz az ételhulladék mennyiségének növekedése is: az id?s betegek körében tízb?l négyen nem fogadják el az álgabonákból – például kölesb?l, hajdinából, amarántból – vagy teljes ki?rlés? lisztb?l készült pékárukat.
Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke szerint sok szempontból üdvözlik a közétkeztetési rendelet el?írásait, hiszen kisgyermekek esetén, aktív szül?i közbenjárással jelent?s eredményeket érhetnek el a jogszabály segítségével. Feln?tt, f?ként id?s betegeknél azonban nem ez az els?dleges szempont. Gyógyintézeti étkeztetéskor az el?írt napi energiaszükséglet 100 százalékát kell biztosítani, sok beteg esetében speciális étrendet követve. Az új rendeletben meghatározott normakeret vagy például a drasztikusan csökkentett sómennyiség az ? esetükben komoly gátat szabhat a megfelel? összetétel? tápanyag bevitelében – mondta.
Magyarországi felmérések szerint 50 gyógyintézményb?l mindössze 24-ben mérik fel a tápláltsági állapotot, pedig a kórházba kerülést követ? 24-48 órában elvégzett gyors és költséghatékony MUST-, illetve STRONG-sz?réssel pontosan megállapítható az alultápláltság mértéke és a táplálásterápia szükségessége. A bármilyen okból kórházba kerül?k 40 százaléka alultáplált, 15-20 százalékuk esetében pedig már az els? naptól kezdve indokolt lenne a tápszerek adása, hiszen – ha kés?n ismerik fel a problémát – a jelent?s súlyvesztésnek hosszú távú következményei lehetnek.
Európai viszonylatban csaknem négyszáz, Magyarországon pedig majdnem százféle tápszer van forgalomban, tehát lehet?ség lenne a betegek egyéni igényeihez alakítani a terápiát, ezekb?l azonban csak nagyon keveset ismernek és használnak a kórházakban. A szakdolgozók leginkább az el?zetes sz?rés hiányában, a testsúlyvesztés figyelmen kívül hagyásában, az akadozó együttm?ködésben és a finanszírozási rendszerben látják a problémát – áll az MDOSZ közleményében.

(MTI)