Szeged, 2012. március 24., szombat (MTI) – A tuberkulózis evolúciójáról szóló szegedi nemzetközi tanácskozás szombati napján különleges évfordulós eseményre is sor került: megemlékeztek a tbc világnapjáról, amely Robert Koch német bakteriológus 130 évvel ezel?tti felfedezéséhez kapcsolódik.

  Kilenc Nobel-díjas tudós plenáris el?adásai mellett a Szegedi Tudományegyetemen megtartott Szent-Györgyi Konferencián – amelyet a C-vitamin feltalálójának emlékére rendeznek, aki éppen 75 éve vette át a Nobel-díjat – hat tudományterület képvisel?i is ismertetik szakterületük legfrissebb eredményeit. A tuberkulózison kívül a gasztroenterológia, az immunológia, a molekuláris biológia, az idegtudomány és a kardiológia a nemzetközi konferencia szekcióinak témája.
A tbc világnapja alkalmából elhangzott el?adásokon Jakab Zsuzsanna, a WHO európai f?igazgatója a gyógyszerrezisztens tbc-baktériumtörzsek elleni nemzetközi küzdelem lehet?ségeit ismertette, de szó volt a hazai tbc-helyzetr?l és a tbc elleni gyógyszerfejlesztés újdonságairól is.
„A szekcióba 17 országból 102 résztvev? érkezett, a legtöbben a társrendez? Franciaországból” – közölte Pálfi György a szekció vezet?je, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Embertani Tanszékének tanszékvezet?je.
A tanácskozáson a molekuláris genetika és különleges köztes tudományterületek, így a paleomikrobiológia és a paleopatológia szakemberei is megosztották egymással a tuberkulózisnak és kórokozóinak evolúciójával kapcsolatos eredményeiket. „Bemutatták az eddig ismert legrégebbi, több mint 9 ezer éves tbc-baktérium DNS-maradványainak vizsgálati eredményeit, a régi múmiák és csontvázak adatai alapján felállítható tbc-evolúciós trendeket és a tbc-baktériumok kialakulásának korai szakaszára vonatkozó modern genetikai elméleteket” – összegezte az MTI-nek a szegedi kutató.
A tanácskozás további részében számos hazai érdekességet is bemutatnak, köztük a híres váci múmia-együttes rendkívüli tbc-fert?zöttségét és a több ezer, s?t talán több tízezer éves magyarországi tbc-s antropológiai leleteket – utóbbit éppen Pálfi. A párizsi Pasteur Intézet egyik vezet? kutatója, a tbc evolúciós genetika talán legkiemelked?bb képvisel?je, Roland Brosch francia professzor pedig a tbc-baktériumok evolúciójával kapcsolatos legújabb eredményeket ismerteti.
Szóba kerülnek a sok ezer éves maradványok új kémiai vizsgálati technikái, a legmodernebb orvosi képalkotó technikák és 3D rekonstrukciós eljárások paleopatológiai felhasználási lehet?ségei is.