Svédországban a legmagasabb szint?, Bulgáriában a legfejletlenebb a cukorbetegek ellátása Európában – derül ki a Bécsben folyó Európai Diabétesz Kongresszuson szerdán közzétett európai diabétesz-mutató adataiból. A vizsgált harminc európai állam ellátórendszerének rangsorában Magyarország a 17. helyen áll.

A 28 követelmény vizsgálatával készült rangsorban Svédországot Hollandia, Dánia, Nagy-Britannia és Svájc követi. A ranglista végén Bulgária, Litvánia, Észtország, Románia és Málta áll.
Az Európai Unió 28 tagállama, valamint Norvégia és Svájc részvételével készült nagyszabású tanulmány szerint Európában 2013-ban 56,3 millió cukorbeteg volt, akiknek kezelése 100-150 millió euróba került. A Health Consumer Powerhouse svéd kutatóintézet által készített jelentés azzal számol, hogy 2035-re 22 százalékkal 68,9 millióra n? a kontinensen a cukorbetegek száma.
A több betegségr?l is hasonló átfogó vizsgálatsorozatokat végz? svéd kutatóintézet 2008-ban jelentette meg els? diabétesz-mutatóját. A 2014. év tanulmányuk az azóta bekövetkezett változásokat, eredményeket és hiányosságokat rögzítette nyomon.
A vizsgálat megállapította, hogy a cukorbetegek gondozása sokat fejl?dött Európában, egyebek között az egészségesebb életmód, a jobb min?ség? oktatás, az elérhet?bb kezelés és eszközök révén, és ezáltal Európában évente tízezer f?vel csökkent a diabéteszes halálesetek száma, ami 2013-ban 620 ezret tett ki.
Magyarországon azonban ellenkez? tendencia valósul meg: a cukorbetegséggel kapcsolatos halálesetek száma emelked?ben van. Az ország az ötödik legrosszabb helyen áll a cukorbaj és szöv?dményei által bekövetkezett halálesetek tekintetében, és nagyon magas a betegség miatti lábamputációk száma is. A rossz adatok ellenére Magyarország összességében javított a néhány évvel ezel?tti, els? átfogó felmérés eredményeihez képest. Rossz a helyzet a cukorbaj olyan kiváltó tényez?i szempontjából is, mint az elhízás és a magas vérnyomás.
Füzesi Brigitta, a Cukorbetegek Budapesti Egyesületének a kongresszuson jelen lév? vezet?je szerint abban, hogy a mostani felmérésben élen végz? svédeket utolérjük, sokat segítene egy minden érintett fél bevonásával – a cukorbetegeket is beleértve – kidolgozott nemzeti stratégia bevezetése, valamint egy nemzeti adatbázis kialakítása a betegség el?fordulásának és a kezelések eredményességének nyomon követésére.
„A megel?zés mellett mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabéteszes betegek részére a modern, megfelel? kezelések elérhet?ségét biztosítani kell. Az e terápiákhoz való hozzáférés ma Magyarországon biztosított, ezt célszer? továbbra is meg?rizni. A terápiás célkit?zések elérésben is rosszul teljesítettünk, és a lábamputációk száma az egyik legmagasabb Magyarországon” – idézte Füzesi Brigittát a Cukorbetegek Budapesti Egyesületének MTI-hez eljuttatott közleménye.
A betegek rendszeres, szervezett oktatása terén nagyon sokat tett Magyarország. A betegség megel?zését segít? kampányok, rendszeres sz?rések az alapellátásban, a kezelések fegyelmezett, tartós betartására való figyelemfelhívás is segít a stratégia eredményességében – tette hozzá Füzesi Brigitta.