Subás farkasfog

A kétarcú gyógynövény

A subás farkasfog igazi kétarcú növény. Egyrészről rendkívül kellemetlen gyom, másrészről évszázadok óta használatos, bámulatos gyógynövény. A farkasfog lényegét a kínai népi gyógyászok fogalmazták meg, akik a növényt “guizhencao”-nak, azaz gui – lélek, zhen – tű, cao – gyomnak nevezik.

A világ más tájain használt népi elnevezések is igen jól jellemzik a növény tulajdonságait. Termései tüskések, könnyen “megkapaszkodnak” az állatok bundájában vagy az ember ruházatán. Európában a “spanyol tű”, Észak-Amerikában pedig a “vándor kullancsa” elnevezésekkel is találkozhatunk, a növényre jellemző tulajdonságai miatt.

Jól alkalmazkodó utazó

A farkasfog-félék a fészkes virágzatúak családjába tartoznak: 253, többnyire szubtropikus fajuk él a Földön. Nagy számban találhatóak a kontinentális és tropikus éghajlaton is. Az egyes fajták egyedei sokszor igencsak eltérőek – egyesek évelők, mások örökzöldek, fásszárú növények, esetleg felfelé igyekvők vagy a földön kúszók; 5 cm-esek vagy akár 4 m-esek is lehetnek.

A subás farkasfog (Bidens tripartita L.) Európából, illetve Közép- és Kelet-Ázsiából származik. Gyorsan elterjedt a világon: Afrikában, Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, sőt a Fülöp-szigeteken is megtalálható. Szereti a nedves és lazább talajt: árterek, vízpartok, vasút melletti árkok, romlerakó helyek lakója.

A magok terjedése? Megoldva!

Egyenes, erőteljesen szerteágazó, gyakran vörösesbarna színű növényi szárú, egynyári növény. Általában 10-60 cm magasra nő, de ha jól érzi magát, akár az 1 méteres magasságot is elérheti. A három-öt részből álló haragoszöld levelei rövid, szárnyas levélnyeleken nőnek, 15-40 cm-esek is lehetnek. Júliustól októberig virágzik. A kb. 55 trombitaszerű virágot számláló, barnássárga színű vacok, fészekvirágzatba rendeződve, csupán 1-2,5 cm-es méretű. A külső, nyeles virágokat a szár színében díszlő levelek helyettesítik. Lapos kaszattermése őszre kb. 1 cm hosszúra fejlődik. A jellegzetes barázdákkal, két-három foggal, tüskével borított, sőt “kampóval és horoggal” is felszerelt termése jobban ragad, mint a tépőzár.

A subás farkasfog festőnövény is. Korábban fonalak festésére szolgáló, sárga festékanyag készítéséhez használták. Napjainkban gondot okozó gyomnövényként tekintenek rá. A ma már nem hasznosított festékanyagon kívül keserűanyagokat, cserzőanyagokat, illóolajokat, nyomelemeket, flavonoidokat, mangánt, C-vitamint tartalmaz.

A másik arc

Ennek köszönhetően a farkasfog teát a világ számtalan részén receptre írják fel az orvosok, már több száz éve. A hagyományos kínai orvoslás is nagyra értékeli a subás farkasfog hatásait. A növényt főleg bőrbetegségek, krónikus hasmenés, vérhas és mérges kígyók marása, illetve rovarcsípés esetén hívják segítségül. Laboratóriumi tesztek bizonyítják vizelethajtó, verejtékezést fokozó, antiallergén, reumaellenes és gyulladáscsökkentő tulajdonságait: megöli a baktériumokat, gombákat és vírusokat.

A belőle készített főzet legfőképpen máj-, epehólyag- és vesegyulladás, valamint ízületi gyulladás kezelésére javasolt. A benne levő keserűanyagok támogatják az anyagcserét és az emésztést. Tinktúra vagy kenőcs formájában kiválóan alkalmazható bőrgyulladásra, valamint allergia, akne, korpa, hajhullás, ekcéma és pikkelysömör esetén. Egyes tanulmányok rámutattak a növény daganatellenes tulajdonságaira. A benne található antibakteriális összetevők enyhítik a kemoterápia nem kívánatos mellékhatásait.

Kívánom Önöknek, hogy a subás farkasfoggal csak a zoknijukból való kicibálás vagy a kedvencük bundájából való kifésülés alkalmával találkozzanak. Ám ha egészségi problémák ütnék fel a fejüket, ne feledjék, hogy ennek a gyógynövénynek is van egy másik, segítő arca.

Írta:

Vladimír Vonásek

Szakmailag ellenőrizte, kiegészítette:

Németh Imréné Éva fitoterapeuta, természetgyógyász

Kép forrása:Országalbum