A subás farkasfog igazi kétarcú növény. Egyrészr?l rendkívül kellemetlen gyom, másrészr?l évszázadok óta használatos, bámulatos gyógynövény. A farkasfog lényegét a kínai népi gyógyászok fogalmazták meg, akik a növényt “guizhencao”-nak, azaz gui – lélek, zhen – t?, cao – gyomnak nevezik.

A világ más tájain használt népi elnevezések is igen jól jellemzik a növény tulajdonságait. Termései tüskések, könnyen “megkapaszkodnak” az állatok bundájában vagy az ember ruházatán. Európában a “spanyol t?”, Észak-Amerikában pedig a “vándor kullancsa” elnevezésekkel is találkozhatunk, a növényre jellemz? tulajdonságai miatt.

Jól alkalmazkodó utazó

A farkasfog-félék a fészkesvirágzatúak családjába tartoznak: 253, többnyire szubtropikus fajuk él a Földön. Nagy számban találhatóak a kontinentális és tropikus éghajlaton is. Az egyes fajták egyedei sokszor igencsak eltér?ek – egyesek ével?k, mások örökzöldek, fásszárú növények, esetleg felfelé igyekv?k vagy a földön kúszók; 5 cm-esek vagy akár 4 m-esek is lehetnek.

A subás farkasfog (Bidens tripartita L.) Európából, illetve Közép- és Kelet-Ázsiából származik. Gyorsan elterjedt a világon: Afrikában, Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, s?t a Fülöp-szigeteken is megtalálható. Szereti a nedves és lazább talajt: árterek, vízpartok, vasút melletti árkok, romlerakó helyek lakója.

A magok terjedése? Megoldva!

Egyenes, er?teljesen szerteágazó, gyakran vörösesbarna szín? növényi szárú, egynyári növény. Általában 10-60 cm magasra n?, de ha jól érzi magát, akár az 1 méteres magasságot is elérheti. A három-öt részb?l álló haragoszöld levelei rövid, szárnyas levélnyeleken n?nek, 15-40 cm-esek is lehetnek. Júliustól októberig virágzik. A kb. 55 trombitaszer? virágot számláló, barnássárga szín? vacok, fészekvirágzatba rendez?dve, csupán 1-2,5 cm-es méret?. A küls?, nyeles virágokat a szár színében díszl? levelek helyettesítik. Lapos kaszattermése ?szre kb. 1 cm hosszúra fejl?dik. A jellegzetes barázdákkal, két-három foggal, tüskével borított, s?t “kampóval és horoggal” is felszerelt termése jobban ragad, mint a tép?zár.

A subás farkasfog fest?növény is. Korábban fonalak festésére szolgáló, sárga festékanyag készítéséhez használták. Napjainkban gondot okozó gyomnövényként tekintenek rá. A ma már nem hasznosított festékanyagon kívül keser?anyagokat, cserz?anyagokat, illóolajokat, nyomelemeket, flavonoidokat, mangánt, C-vitamint tartalmaz.

A másik arc

Ennek köszönhet?en a farkasfog teát a világ számtalan részén receptre írják fel az orvosok, már több száz éve. A hagyományos kínai orvoslás is nagyra értékeli a subás farkasfog hatásait. A növényt f?leg b?rbetegségek, krónikus hasmenés, vérhas és mérges kígyók marása, illetve rovarcsípés esetén hívják segítségül. Laboratóriumi tesztek bizonyítják vizelethajtó, verejtékezést fokozó, antiallergén, reumaellenes és gyulladáscsökkent? tulajdonságait: megöli a baktériumokat, gombákat és vírusokat.

A bel?le készített f?zet legf?képpen máj-, epehólyag- és vesegyulladás, valamint ízületi gyulladás kezelésére javasolt. A benne lev? keser?anyagok támogatják az anyagcserét és az emésztést. Tinktúra vagy ken?cs formájában kiválóan alkalmazható b?rgyulladásra, valamint allergia, akne, korpa, hajhullás, ekcéma és pikkelysömör esetén. Egyes tanulmányok rámutattak a növény daganatellenes tulajdonságaira. A benne található antibakteriális összetev?k enyhítik a kemoterápia nem kívánatos mellékhatásait.

Kívánom Önöknek, hogy a subás farkasfoggal csak a zoknijukból való kicibálás vagy a kedvencük bundájából való kifésülés alkalmával találkozzanak.

Írta: Vladimír Vonásek

Szakmailag ellen?rizte, kiegészítette: Németh Imréné Éva fitoterapeuta, természetgyógyász,