Az orvosi kanáltorma különleges gyógynövény. Leveleinek kanál formája vonta magára a figyelmet. Csehországban ezt a növényt skorbutfűnek is nevezik. A kanálfüvet elsősorban a tengerészek használták hosszú útjaikon, a skorbut megelőzésére.

Az ősi európai flóra egyik képviselője. Eredeti otthona Európa észak-nyugati tengereinek és óceánjainak hideg partvidéke. Az Atlanti-óceántól kezdve, a Balti-, a Norvég-, az Északi-, az Ír- és a Fehér-tengeren át egészen a Jeges-tengerig megtalálható. A  világos, nedves, enyhén sós talajú élőhelyeket kedveli. Imádja a mocsaras, part menti nádasokat, a dűnéket, a vizes mezőket, de a hegyekben is jól érzi magát. Európa belsejébe már rendkívül keresett gyógynövényként jutott el. Elvadult és fokozatosan meghódította Ázsiát és Észak-Amerikát. Ritkábban ugyan, de még a mai napig megtalálható cseh területeken.

Amikor még nem volt narancs 

A  növény hatásai már régről ismertek. A  kanálfű termesztéséről szóló, első írásos feljegyzések a XVI. századból származnak. Nem csak az angol flotta tengerészei fogyasztották a kanáltormás szendvicseket hosszú tengeri útjaik során (James Cook kapitánynál kötelezően). A kanáltorma leveleinek jellegzetes, kesernyésen csípős ízük van. A  leveleket emberemlékezet óta használták különböző ételek, saláták, sőt olykor sör ízesítésére is. Gyógyító hatású, mágikus gyógynövénynek tartották. Századokon át tartó hírnevét és közkedveltségét a XX. század elejétől, a közlekedési eszközök gyors fejlődésével, a távolságok „lerövidülésével” kezdte elveszíteni.

Illatos egynyári nyövény

Az orvosi kanáltorma (Cochlearia officinalis), további 25-30 fajta kanálfűvel együtt, a keresztesvirágúak családjába tartozik. Egynyári vagy kétéves növény, 15-30 cm magasságot elérő, szerteágazó növényszára hosszú levélnyeleken ülű, vaskos levelű, földközeli növényrózsából növekszik. A  levelek körülbelül 4 cm széles, szív alakú lemeze középen behajlik, és a kanál formájához hasonlít.
A  növényszáron levő levelek nyele egyre rövidül, a felül levők pedig már szinte kocsánytalanok. A  kanáltorma a növényszár csúcsán fehér, illatos, zárt fürtvirágokkal virágzik májustól augusztusig. Virágai a beporzást követően nyár végén beérő, golyó formájú becőkké alakulnak át. A virágzásakor betakarított leveleit és szárát hasznosítjuk. A  kanálfüvet gyorsan kell szárítani (bebarnulhat), maximum 35 °C-on, sötétben, légmentesen lezárható edényekben kell tárolni. A kanáltorma-kivonat keserű anyagokat, cserzőanyagokat, illóolajokat, glikozidokat, enzimeket, nagy mennyiségű ásványi anyagot, vitaminokat, elsősorban C-vitamint tartalmaz. Az orvosi kanáltormát hagyományos főzet formában (teaként) használjuk, egy kis szegfűszeggel, martilapuval vagy zsályával keverve. A  kanálfüvet nyersen a legjobb elkészíteni. Ez esetben a növény zsenge leveleit fogyasszuk. Apróra reszelve szórjuk salátába, mozsár vagy gyümölcscentrifuga segítségével nyerjük ki a levét.

Sokféle gyógyhatás

Gyógyhatásai sokfélék, többek között salaktalanítás, lábadozás, vitaminhiány, tavaszi fáradtság, reuma esetén, az anyagcsere gyorsítása, az étvágy növelése, a májműködés megsegítése céljából, valamint a gyomorműködés, az epehólyag és a vizeletkiválasztás problémáinak jelentkezésekor gondolhatunk rá. Gyulladáscsökkentőként olyan szájüregi betegségekben is segíthet, mint az afta, az ínygyulladás, a fogágy-gyulladás (parodontózis) vagy akár a torokfájás és a torokgyulladás. Egy éjszakán át állni hagyott főzete kiváló torok- és szájöblögető. Vigyázat: túlzott fogyasztása emésztési problémákat okozhat. A növény kivonatát bőrre nem szabad kenni, mert irritációt okozhat. Használata várandós és szoptató kismamáknak, valamint lítium készítményeket szedőknek nem ajánlott.

Mindenki számára – akár egész Európában – hasznos lehetne, ha a kanáltorma visszakerülne a tányérunkra.

Írta:VLADIMÍR VONÁSEK
Szakmailag ellenőrizte, kiegészítette: NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA fitoterapeuta, természetgyógyász