Röviden innen-onnan


Közvetlenül a daganatba juttatott immunstimulánsok elpusztították a rák minden nyomát egerekben

Ez a kezelési mód minden típusú, így a spontán kifejlődő daganat esetében is működik – olvasható az egyetem honlapján ismertetett tanulmányban.
A kutatók úgy vélik, hogy ezen szerek nagyon kicsi mennyiségének helyi használata gyors és viszonylag nem drága rákterápia lehet, valószínűleg nincsenek káros mellékhatásai, amelyek gyakran fellépnek az egész test immunstimulálása során.
“Amikor ezt a két szert együtt használtuk, láttuk a daganatok eltűnését testszerte. Ezzel a módszerrel nincs szükség sem daganatspecifikus immuncélpontok azonosítására, sem pedig az immunrendszer teljes aktiválására” – mondta Ronald Levy onkológus professzor.
A Science Translational Medicine című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a kísérletben részt vett 90 nyirokmirigyes egér közül ezen módszerrel 87 meggyógyult a rákból. Három állatnál a betegség kiújult ugyan, de egy második kezelés után a daganat visszafejlődött. Az egereknek két daganatuk volt, a kutatók azonban csak az egyikbe fecskendezték közvetlenül a két szert, amely nemcsak a célba vett daganatot, hanem a másikat is elpusztította.
A kutatók az eljárást mell- és bélrákban, valamint melanomában szenvedő egereknél is alkalmazták, minden ráktípus esetében ugyanazt az eredményt kapták.
Az egyik hatóanyagot már emberi használatra engedélyezték, a másodikat pedig tesztelték emberi használatra a kutatáshoz nem kötődő más klinikai próbákban.
A stanfordi kutatók januárban már elindították a gyógymód klinikai próbáját nyirokmirigyrákos betegek körében. 15 olyan beteget vonnak be a tanulmányba, akiknek még a betegség a kezdeti stádiumban van.
Amennyiben sikerrel járnak, Levy professzor úgy véli, hasznos kezelési mód lehet sokféle daganattípusra. Egy olyan jövőt lát maga előtt, amikor az orvosok befecskendezik a két immunstimulánst a daganatba még az előtt, hogy műtéti úton eltávolítanák azt, hogy megakadályozzák a kiújulását, a rákos sejtek vándorlását vagy jövőbeni daganatok kifejlődését genetikai mutációk miatt, mint a mellrákot okozó BRCA1 és 2 gének.


Összefügghet a születési rendellenességek kockázata és az alacsony szénhidrátbevitel

A Birth Defects Research című szaklap csütörtöki számában publikált tanulmány alapján a kevés szénhidrátot fogyasztó várandósoknak 30 százalékkal nagyobb eséllyel született gyermeke velőcső-rendellenességgel, többek között nyitott gerinccel vagy súlyos, életveszélyes agyhiánnyal (anenkefália), mint azoknak, akik nem korlátozták a szénhidrát-fogyasztásukat.
Ez az első kutatás, amely az alacsony szénhidrátbevitel és a velőcső-rendellenességek összefüggését vizsgálta.
“Azt tudtuk, hogy a fogamzást megelőző és azt környező időszak anyai étrendje jelentős szerepet játszik az embrió fejlődésében. Az újdonság az, hogy megállapítottuk, a meglehetősen népszerű alacsony szénhidráttartalmú diéta 30 százalékkal növeli a magzati gerinc-rendellenességek esélyét” – mondta Tania Desrosiers, az Észak-Karolinai Egyetem közegészségügyi karának kutatója.
A folsav alapvető vitamin, amely minimalizálja a gerinc-rendellenességek kockázatát. Az amerikai nők több mint 20 százalékának vérében kisebb a folsav koncentrációja, mint amennyi a megelőzéshez kellene, ezért az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal (FDA) 1998 óta megköveteli, hogy a gabonakészítményeket folsavval gazdagítsák.
Desrosiers és kollégái kimutatták, hogy a kevés szénhidrátot fogyasztó nők folsavbevitele kevesebb mint a fele a többiekének.
Az amerikai Közegészségügyi és Járványügyi Központ (CDC) minden nőnek, aki gyerekvállalásra készül vagy már várandós, napi 400 mikrogramm folsav bevitelét ajánlja.

Boldogtalanok a képernyőfüggő tizenévesek

A San Diegó-i Egyetem pszichológusai több mint egymillió amerikai tizenéves (nyolcadik, tizedik és tizenkettedik osztályos) adatait elemezték, amelyeket a Monitoring the Future című felmérésben gyűjtöttek – írta a ScienceDaily.com.
A telefonok, tabletek és számítógépek képernyői előtt videojátékkal, közösségi médiával, chateléssel töltött idő és az életükkel való elégedettség összefüggését vizsgálták meg.
A diákoknak olyan kérdésekre kellett felelniük, hogy milyen gyakran időznek telefonjuk, tabletjük, számítógépük előtt, mennyi időt töltenek szemtől szemben, valódi emberi társaságban és általában mennyire elégedettek az életükkel.
Azt találták, hogy akik több időt fordítanak a monitoraikra, kevésbé boldogok, mint akik sportra, újság- vagy magazinolvasásra, valóságos társas kapcsolatokra.
Jean M. Twenge, a San Diegó-i Egyetem pszichológiaprofesszora szerint a képernyő elé ragadva töltött idő fokozza a boldogtalanságot.
“Ugyan a tanulmány nem állapított meg ok-okozati összefüggést, számos korábbi kutatás mutatta ki, hogy a közösségi portálok használata boldogtalanságot vált ki, ám fordítva nem igaz: a boldogtalanság nem ösztönöz a közösségi média használatára és a teljes képernyőmegvonás sem vezet boldogsághoz” – magyarázta Twenge.
Az Emotion című szaklap hétfői számában közölt tanulmány szerint a legboldogabb tinik naponta egy óránál valamivel kevesebb időt töltenek a digitális eszközök előtt.
Az egyórás időtartamot meghaladva azonban a boldogtalanság együtt nő az egyre több gépidővel.
“A digitális média és a boldogság kulcsa a monitor előtti idő korlátozása. Fontos, hogy ne haladja meg a napi két órát, a barátokkal és mozgással töltött idő viszont nőjön, mert ez a két tevékenység biztosan kapcsolatos a boldogsággal” – mondta a kutató.
Az évtizedes trendeket vizsgálva a kutatócsoport ugyanennek a korosztálynak az 1990-es évektől kezdve felvett válaszait elemezte.
Azt találták, hogy a képernyős eszközök sokasodása egybeesett az amerikai tinik mért boldogságszintjének zuhanásával.
“A fiatalok elégedettsége az életükkel, önbecsülése és boldogsága meredeken csökkent 2012 után. Ez volt az az év, amikor először haladta meg az 50 százalékot az amerikaiak között az okostelefont használók aránya” – emelte ki Twenge.

MTI