Röviden innen-onnan

Erdélyi kutatók szerint ehető a hó, de csak frissen

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának kutatói szerint ehető a hó, de csak frissen – írta csütörtökön az Agerpres hírügynökség.

Az egyetem diákjai Máthé István mikrobiológus oktató vezetésével vizsgálták, hogy a frissen lehullott, illetve a többnapos hóban előfordulnak-e baktériumok és penészgombák, és ha igen, milyen mennyiségben.
A vizsgálatokat két alkalommal, 2017 januárjában és februárjában végezték, ezek során Csíkszereda központi parkjában, illetve a város egyik forgalmas körforgalmánál vettek steril eszközökkel, tiszta helyről hómintákat, közvetlenül havazáskor, illetve utána kétnaponta, a hatodik napig.
A vizsgálatok eredményei alapján megállapították, hogy mindkét mintavételi periódusban a baktériumok csíraszáma a frissen hullott hó esetében a legalacsonyabb (januárban 5 baktérium, míg februárban 20 baktérium milliliterenként), és a napok teltével emelkedik a számuk. A hatodik napra ez a szám 180-ra, illetve 278-ra emelkedett. A körforgalomnál vett hóminták esetében csak kissé voltak magasabb a baktériumok csíraszámai, mint a parkból vett minták esetében.
A frissen hullott hóban ugyanakkor nem mutattak ki penészgombát, utána pedig a csíraszámuk 5-20 között volt milliliterenként, de az idő múlásával számuk nem mutatott nagy változást. Ezt a penészgombák nagy hidegben történő kisebb túlélési arányával magyarázták.
 “Apaként és mikrobiológusként az volt a fő kérdés, hogy a gyerekek nyugodtan megehetik-e a havat? A mikrobiológiai vizsgálatok alapján a kérdésre a válaszom az, hogy nem tiltanám meg, hogy a gyerekek megkóstolják a havat, de ezt csak frissen hullott, vagy fél napnál nem régebbi hó esetében támogatnám” – nyilatkozta a kutatás eredményeit összegezve Máthé István.

Növelik a sebesség iránti vágyat a nézőkben a Halálos iramban sorozat filmjei

Sebesebb vezetésre késztetik a Halálos iramban sorozat filmjei a nézőket – derítették ki amerikai kutatóik, akik kimutatták, hogy az akciófilmek bemutatása utáni hétvégéken jelentősen megnőtt a sebességtúllépés az utakon.

Anupam Jena, a Harvard Egyetem orvostudományi iskolájának kutatója és kollégái tanulmánya szerint a gyorshajtás miatti büntetések száma ugyan nem nőtt meg, de a megbüntetettek sebességtúllépése igencsak megugrott: számtalan sofőrt kaptak rajta azon, hogy a megengedettnél óránként mintegy 64 kilométerrel nagyobb sebességgel hajtott, ráadásul a gyorshajtásokat a mozik környékén észlelték a rendőrök.
A sikeres amerikai akciófilmsorozat – amelynek nyolcadik részét tavaly mutatták be és már készül a kilencedik része – középpontjában az illegális utcai autóversenyek állnak. A 2001-ben bemutatott első film óta a Halálos iramban eddig 4,4 milliárd dollárt forgalmazott a mozikban.
A harvardi kutatás azon ritka példák egyike, amely kimutatta, milyen hatással vannak a mozifilmek az emberek magatartására. “Sok vita folyik manapság arról, milyen hatással vannak a filmek és más média az emberekre. Ezt igen nehéz tudományos kutatásban tanulmányozni” – idézte a The Times brit napilap Anupam Janát.
“Nehéz valakinek a magatartását erőszakosabbra változtatni. De nem nehéz gyorsabb vezetésre késztetni valakit, aki már amúgy is vezet” – hangoztatta a kutató, aki kollégáival a Maryland államban a rendőrség által az elmúlt öt évben gyorshajtásért kiszabott és az interneten nyilvánosságra hozott mintegy 200 ezer büntetést elemezte. A kutatóknak ez alapján sikerült összehasonlítaniuk a sebességhatár átlépését a Halálos iramban-sorozat filmjeinek bemutatója előtti és utáni időszakban.

Minden citrusféle őse a Himalájából származik

A Himalája délkeleti lábainál találták meg genetikai vizsgálatok alapján minden citrusféle eredetét – számolt be egy nemzetközi kutatásról a BBC News.

Az első citrusfák nyolcmillió évvel ezelőtt jelentek meg a térségben, mielőtt az egész Földön elterjedtek volna.
Bár manapság a világ minden táján nevelnek citrusféléket, az eredetük korábban nem volt világos. Egy nemzetközi kutatócsoport az Egyesült Államokban és Spanyolországban genetikai elemzés alá vetette a kínai mandarintól a sevillai narancsig több mint 50 citrusféle DNS-ét.
A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint a mai citrusfélék számos természetes citrusfajtól származnak, amelyek az indiai Asszám állam keleti részén, Mianmar északi részén és a kínai Jünnan tartomány nyugati részén élnek.
Amikor évmilliókkal ezelőtt megváltoztak az éghajlati körülmények, gyengült a monszun és szárazabb lett az idő, a citrusfélék a Himalája térségén túl is elterjedtek, egész Délkelet-Ázsiát meghódították. Onnan aztán a világ minden tájára eljutottak, köztük Ausztráliába is, négymillió évvel ezelőtt.
Az elemzés szerint a mai citrusfélék évmilliók evolúciós fejlődésének eredményeként alakultak, majd az ember is több ezer éven át termesztette őket.
A ma fellehető citrusfélék genetikai térképeinek felrajzolása abban is segíthet, hogy a tudósok megállapítsák, mely fajták az ellenállóak a betegségekkel szemben. Az eredményeket új citrusfélék nemesítéséhez ugyancsak felhasználhatják.
A citrusfélék fosszilis maradványai rendkívül ritkák. Délnyugat-Kínában ugyanakkor találtak már egy nyolcmillió évesként meghatározott megkövesedett citruslevelet, ami az új genetikai kutatásokat támasztja alá.

MTI