Pécsen injekciót nyomnának a cukrosok szemébe

Kecsegtet? kísérleteket végeznek a cukorbetegség egyik szöv?dményének megakadályozása érdekében. A Pécsi Tudományegyetemen egy olyan anyagot vizsgálnak, amelynek a szervezetbe juttatásával jelent?sen csökkenthet? a diabétesz miatt kialakuló látásromlás.

A pécsi egyetemen közel tíz éve kezdték tanulmányozni, hogy milyen tünetei vannak s miként lehetne javítani a cukorbaj okozta szöv?dményeken. El?ször azt próbálták megállapítani, hogy milyen ütemezésben, milyen sorrendben halnak el a szem fényérzékeny rétegében, a retinában található idegsejtek. A retinát 50 idegsejttípus építi fel, s nem mindegy, hogy ezek közül melyiket támadják meg els?ként. Az cukorbajt következményeként kialakuló betegségnél a retina egyik nagyon speciális sejttípusa – a dopaminerg amakrin sejt – megy tönkre. A dopamin szó talán már ismer?s lehet, hiszen ez az anyag, ami az agyunkban felel?s az idegek közötti párbeszédét. Ennek az ingerület-átviv? anyagnak az elt?nése okozza például a Parkinson-kórt is.

– Nekünk azt sikerült megállapítanunk, hogy ez az az anyag, amit els? körben megtámad a szembetegség. Második lépésben rögtön ezután következik a retina fényérzékeny sejtjeinek a pusztulása. Ennek következménye, hogy nem látunk normálisan, romlik a képélesség, s egyre inkább jönnek el? azok a tünetek, amelyek a látás fokozatos romlásához vezetnek – mondta Gábriel Róbert egyetemi tanár, a PTE korábbi rektora, a Kísérletes Állattani és Neurobiológiai Tanszék vezet?je, aki immár 25 éve foglalkozik retinakutatással.

A kutatók ezt követ?en megállapították, hogy a szervezetünkben kis mennyiségben termel?d? egyik peptid (aminosavakból összeálló, viszonylag kicsi molekula), a PACAP képes arra, hogy ezeket a sejteket megmentse a retinában. Egy nagyon korai fázisban avatkozik be ebbe a rendszerbe, aminek eredménye, hogy lényegesen lassul a betegség kialakulása – még ha teljes mértékben sajnos nem is áll le.
– A mi esetünkben a probléma az anyag szervezetbe való juttatása. A peptidekkel az a baj általában, hogy nem jutnak át könnyen az úgynevezett vér-agy gáton. Az agyat ugyanis speciális kapilláris hálózat övezi és látja el vérrel, s ezek sejtjei nagyon szorosan zárnak, olyannyira, hogy nincs közöttük szabad anyagáramlás. Az agy terei és az agyvíz terei teljesen el vannak választva egymástól. Ezért alternatív megoldást kell találni – fogalmazott a szakember.

A pécsiek ezért azon dolgoznak, miként lehetne magába a szemgolyóba injektálni az anyagból.

– Ez elég kellemetlen megoldás, bár léteznek megfelel? érzéstelenítési eljárások. Ez a megoldás hatásos volt az állatkísérletekben. De próbáltunk alternatív módszertant keresni, mint például a m?könnyel való bejuttatás. Ez nem lett sikeres, mert mellékhatások alakultak ki, így az nem járható út – mondta.

Felvet?dik a kérdés, hogy miután ez az anyag megvan bennünk és szintetikusan korlátlanul el?állítható, miként lehetne gyógyszer formájában forgalomba hozni? A kutatások már folynak ebbe az irányba.

Próbálkoztak gyógyszertári együttm?ködéssel gyógyszerkészítményt és humán klinikai vizsgálatokat is végezni, de nem jártak sikerrel. Azonban nem adták fel, már csak azért sem, mert az Egyesült Államokban több klinikán is végeznek olyan kísérleti kezeléseket, amelyek során ezt a bejuttatási módszertant alkalmazzák – ugyan nem ezzel az anyaggal kapcsolatosan, de szintén erre a problémára. A magyar találmány azonban jóval olcsóbb lenne, hiszen a USA-ban folytatott kísérletekhez használt anyag jóval drágább, egy injekció 1500-300 dollárba kerül, míg a PACAP-kezelés bekerülési költsége ennek tizede-huszada lenne.

Forrás: PécsMa.hu
Szerz?: Horváth L. Balázs