No Image

Málna (Rubus idaeus)

A málna Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag.


No Image

Macskagyökér (Valeriana officinalis)

Magyar nevét onnan kapta, hogy barna gyöktörzsének átható illata erős, izgató hatással van a macskákra, melyek a növényhez dörgölőzve “kábulatba” esnek, illetve szívesen elfogyasztják a gyökerét. Egyes macskák kifejezetten “függővé” válnak.


No Image

Martilapu (Tussilago farfara)

A martilapu a fészkesek családjába tartozó, kora tavasszal, még levéltelen állapotban sárgán virító, nagy levelű gyógynövény. A légzőszervi betegségek elsőrangú gyógynövénye.


No Image

Majoránna (Origanum majorana)

Egyéb elnevezései: majoranna, pecsenyevirág, Az ajakosvirágúak családjába tartozó, eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk is termesztett egyéves fűszernövény. Szára 30 – 40 cm magas, négyoldalú, merev, elágazó. Levelei keresztben átellenesen állnak, rövid nyelűek, 1 –…


No Image

Macskakarom (Uncaria guianensis / tomentosa )

A civilizációtól még elzárt területen található az Uncaria Tomentosa – Macskakarom nevezetű növény. A Macskakarom, perui népszerű nevén “Una de Gato” az Amazonas menti őserdőkben élő nagyméretű cserje. A nevét a levelek alatt található karomszerű képződményről nyerte. Az Ashaninka indián törzs a cserjét évezredeken át hagyományos gyógyító módszerük részeként használta és csodanövénynek tekinti.


Lósóska fajok (Rumex spp.)

Egyéb elnevezései: órom, bábilló, bábikó

A legtöbb keserűfűféle lágy szárú, évelő növény megduzzadt szárcsomókkal, de kisebb cserjék (pl. Coccoloba) és kúszónövények (pl. Antipogon) is vannak köztük.


No Image

Ligetszépe (Oenothera biennis)

A parlagi ligetszépe a ligetszépefélék családjába tartozó, lágyszárú, évelő gyógynövény, amely 1-1,5 méterre is megnő. Általában töltéseken és ugaron nő. A róla elnevezett család fajai Észak-Amerikától Chiléig megtalálhatók. Több faja, mint kerti dísznövény, már a 17. század eleje óta megtalálható Európában, így Magyarországon is.


No Image

Libapimpó (Potentilla anserina)

Egyéb elnevezései: egérfű, létrafű, libavirág, lúdláb, pimponya

10-15 cm magas, földön kúszó, vékony hosszú indájú növény. Rövid nyelű tőlevelei szárnyasak, felállóak, alsó felükön ezüstös, a felső sötétzöld színűek és fűrészes szélűek. Hosszú kocsányú virágai fénylő aranysárga színűek. Májustól-szeptemberig virágzik.