No Image

Közönséges nyír (Betula Pendula)

A közönséges nyír természetes körülmények között leginkább a tajga éghajlati öv alatt honos fafaj. A nyírfa levele jellegzetes alakú, fája puha, általában csoportosan és gyorsan növő fajta. Kérge jellegzetesen fehér alapon fekete tarka.


No Image

Közönséges csarab (Calluna vulgaris)

Egyéb elnevezései: csarabfű, hanga, télizöld, vadciprus, angyalmetélt

Egész Európában elterjedt évelő törpecserje; Magyarország keleti részén is gyakran találkozhatunk vele. Norvégia nemzeti virága.


Közönséges bojtorján (Arctium lappa)

Egyéb elnevezései: lapu, bogáncs, ragadvány, útszéli lapu, keserűlevelű lapu, csibirka, Az őszirózsafélék családjába tartozó, házak körül, utak mentén, erdők szélén, helyenként nagy csoportokban élő kétnyári növény. Gyökere karó alakú 30 – 60 cm hosszú, 1-2…


No Image

Körömvirág (Calendula officinalis)

Egyéb elnevezései: gyűrűvirág, kömice, náthavirág, nyestike,

A körömvirág egyike a legtöbbféleképpen használt fűszer-, és gyógynövényeknek. A vidéki kertek kedves, jól ismert, fagytűrő, egyéves növénye sokrétű gyógyhatásáról ismert, de ételek színezésére és kozmetikai szerként is felhasználják.


Kökény (Prunus spinosa)

Egyéb elnevezései: boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva,

Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1-4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű.A rövid hajtások tövisben végződnek.


No Image

Koreai ginzeng (Panax Ginseng)

Már több mint 400 éve termesztik. A növény sajátossága, hogy csak árnyékban nő. Ernyős virágzatú. A kínaiak jensennek, azaz embergyökérnek hívják. Nem annyira az emberre kifejtett hatásai (szellemi és fizikai erőnlétfokozó, afrodiziákum), mint inkább a gyökér alakja miatt. Számos, Magyarországon is kapható, kínai eredetű potencianövelő készítmény alapanyaga.


No Image

Komló (Humulus lupulus)

Egyéb elnevezései: vadkomló, sullyogó iszalag,

Hazája valószínűleg Kelet-Európa volt, azonban a 8. század óta egész Közép-Európában elterjedt. Nedvesebb helyeken, ártéri és ligeterdőkben olykor áthatolhatatlan bozótot képez. A jobbra csavarodó száron horgas szőröket és keresztben átellenesen elhelyezkedő, hosszú nyelű, 3-5 karéjú, durva tapintású leveleket találunk. 10-40 m hosszú indáival bokrokra, fákra kapaszkodik.