Orvosi Nobel-díj gyógynövénykutatásért!

Hatalmas el?relépést jelentett és új irányt mutatott a gyógyszerfejlesztésben, hogy növényb?l vontak ki hatóanyagot egy fert?z? betegség, jelen esetben a malária kezelésére – mondta el hétf?n az MTI-nek Kocsis Béla, a Semmelweis Egyetem orvosi mikrobiológiai intézetének igazgatóhelyettese az idei orvosi-élettani Nobel-díj egyik kitüntetettje, a kínai Juju Tu munkásságát méltatva.

 „Számos növény képes arra, hogy különböz? mikrobaellenes szereket termeljen” – magyarázta Kocsis Béla, hozzátéve, hogy a kínai Juju Tu (Tu Ju-ju), aki William C. Campbell ír és Omura Szatosi japán tudóssal megosztva kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat, maga is számos herbáriával próbálkozott, míg végül az Artemisa annua – és hatóanyaga az artemisinin – bizonyult hatásosnak.
A szakember felidézte, hogy a 17-18. századtól kezdve a dél-amerikai kininfa kérgéb?l kivont kinint és annak származékait használták a malária gyógyítására, ám napjainkban ezek a gyógyszerek már kevéssé hatásosak, mivel a kórokozók nagy számban lettek rezisztensek rájuk. A kutatók több irányban kezdtek intenzív kutatásokat a malária gyógyítására alkalmas módszerek kidolgozása érdekében.
 Tu a hagyományos gyógynövénykezeléshez fordulva keresett új terápiákat: az ?si kínai szakirodalmat tanulmányozva egy általa kifejlesztett tisztítási folyamat segítségével vonta ki az Artemisa annua aktív összetev?jét. ? volt az els? tudós, aki kimutatta, hogy ez az összetev?, amely kés?bb Artemisinin nevet kapta, igen hatékony a maláriát okozó parazita ellen mind a megfert?zött állatokban, mind az emberekben. Az artemisinin a malária elleni hatóanyagok egy új osztályát képviseli, amely gyorsan öli meg a maláriát okozó parazitákat, még fejl?désük korai szakaszában, ez magyarázza hatékonyságát a súlyos maláriafert?zések kezelésében.
Ez a ma már széles körben használt – feln?tteknek és gyerekeknek egyaránt adható – és viszonylag kevés mellékhatással járó gyógyszer kiváltotta a kinint és annak származékait – jegyezte meg Kocsis Béla, hozzátéve, hogy az artemisinin sikere arra is rávilágít, hogy még számos olyan szer van, amelyeket növényekb?l, esetleg gombákból lehet kivonni, és amelyek más fert?z? betegségek esetében is használhatók lesznek a jöv?ben.
A szakember szerint jelenleg számos gyógyszert használnak az els?sorban trópusi országokat érint? betegség kezelésére: klorokint és meflokint, ha nem rezisztensek a paraziták, míg megel?zési célból – ha valaki endémiás területre utazik – doxiciklint szoktak adni, amelynek azonban számos mellékhatása van.
A malária megfékezésére irányuló globális er?feszítésekr?l szólva a szakember elmondta, hogy intenzív kutatások folynak egy hatékony véd?oltás kifejlesztése érdekében. A munkát nehezíti azonban, hogy a kórokozónak különböz? fejl?dési alakjai vannak és az emberi szervezetben is átalakul. „Ez még a jöv? kutatásának tárgya, de már vannak ígéretes véd?oltási kísérletek” – jegyezte meg Kocsis Béla.
A malária évente mintegy 200 millió embert fert?z meg. Az Artemisinint a világ minden malária sújtotta vidékén használják. Ha kombinált gyógykezelésben alkalmazzák, több mint 20 százalékkal csökkenti általánosan a betegség miatti elhalálozást és több mint 30 százalékkal gyermekek esetében. Ez egyedül Afrikában több mint százezer élet megmentését jelenti.

Egy kis történeti visszatekintés

A vietnami háború is közrejátszott az orvosi Nobel-díj egyik idei kitüntetettjének, a kínai Juju Túnak a malária gyógyításával kapcsolatos felfedezésében, amely valójában egy Mao Ce-tung által életre hívott titkos kormányprogram eredménye.

A 84 éves kutatón? néhány éve a New Scientist cím? tudományos folyóiratnak beszélt több évtizeddel ezel?tti kutatásairól, amelyek elvezettek az Artemisinin nev? szer megalkotásához. Ez a hatóanyag forradalmasította a malária gyógyítását, és mai napig ez a leghatékonyabb szer a trópusi betegség ellen.
Az Artemisinin születésének történetét azonban sokáig homály fedte, és csak néhány éve, 2011-ben vált széles körben ismertté, hogy Juju Tu (Tu Ju-ju) és kollégái alkották meg. A kínai kutató még abban az évben megkapta a Nobel-díj el?szobájaként emlegetett Lasker-díjat.
Tu az 1960-as, 1970-es években, a kínai kulturális forradalom csúcspontján végezte úttör? munkáját, akkor, amikor a kommunista rendszer üldözte a tudósokat és más értelmiségieket, és vidékre küldte ?ket „átnevelésre”. Tudományos publikációk nem jelenhettek meg.
Az ideológiát azonban felülírták a politikai szükségszer?ségek: a Kínai Népköztársaság kevés szövetségeseinek egyike, Észak-Vietnam háborúban állt Dél-Vietnammal és annak pártfogójával, az Egyesült Államokkal, a régióban pedig pusztított a malária. Akkoriban a klorokin volt a betegség elleni els? számú gyógyszer, a malária kórokozója azonban ellenállóvá vált vele szemben. A vietnamiak több katonát veszítettek a malária, mint az amerikai golyók miatt.
Mao Ce-tung kínai vezet? ezért elrendelte egy titkos kutatás létrehozását. A projekt egyszer?en az 523-as számot viselte létrejötte dátuma, 1967. május 23. után. Néhány év alatt tudósok százai szintetikus összetev?k ezreit vizsgálták meg, és tudvalév? volt, hogy az amerikaiak is hasonló programon dolgoznak. A szintetikus szerek azonban hatástalannak bizonyultak, ezért a kínai kormány a hagyományos kínai orvoslással foglalkozó pekingi akadémiához fordult segítségért, és kérte, hogy a testület jelöljön ki egy tudóst, aki a gyógynövények között keresi a betegség ellenszerét.
Az akadémia Tút választotta. A karrierje közepén tartó n? járatos volt a keleti és a nyugati orvoslásban is, és tudta, hogy nem lesz könny? dolga. „Mire én elkezdtem a kutatást, már több mint 240 ezer összetev?t vizsgáltak meg az Egyesült Államokban és Kínában – eredmény nélkül” – mondta 2011-ben a New Scientist újságírójának.
Nem sokkal az után, hogy csatlakozott az 523-as projekthez, Tút délre, a malária sújtotta Hajnan tartományba küldték, hogy közelr?l tanulmányozza a járványt. Az asszony férjét már korábban vidékre szám?zték, így a n?nek az államra kellett bíznia négyéves lányát. Fél év múlva, amikor visszatért, a gyermek nem ismerte meg ?t, és elbújt el?le. Tu azonban nem bánta meg, hogy hátrahagyta lányát. „A munka volt az els?” – mondta. Hajnani tartózkodása mély benyomást tett rá. „Sok gyereket láttam a malária végstádiumában. Azok a gyerekek nem sokkal kés?bb már halottak voltak” – elevenítette fel.
 Három segít?jével Tu a hagyományos kínai orvoslás több mint kétezer receptjét nézte át az akadémia könyvtárában, majd 380 féle gyógynövénykivonatot teszteltek egereken. Közülük a Kínában rendkívül elterjedt egynyári üröm (artemisia annua) valóban csökkentette a maláriaparaziták számát a vérben. A recept, amelyben rátaláltak, a váltóláz elleni f?zet elkészítésér?l szólt, és 1600 éves volt.
Némileg átalakítva majmokon és egereken is hatásosnak bizonyult, és úgy t?nt, sikerült gyógyítani a gyógyszer-rezisztens maláriát. Embereken azonban még nem tesztelték, de amikor arra került a sor, azt is siker koronázta. A kutató olyan munkásokon vizsgálta a gyógyszert, akik az erd?ben kapták el a betegséget. Harminc órán belül a lázuk csökkent, a paraziták elt?ntek a vérükb?l.
Tu munkájának eredményei 1977-ig nem kerültek napvilágra, és a kulturális forradalom alkonya után is csak névtelenül. Az egalitárius kínai társadalomban ugyanis az egyén nem kerülhetett el?térbe.
 Az Artemisinin felfedezésére a kínaiak ugyanakkor rendkívül büszkék. A szer manapság évente több tízmillió emberen segít, és még mindig kínai, valamint vietnami és kelet-afrikai ürömb?l készítik.
Kihívást jelent viszont, hogy néhány éve Kambodzsában megjelent a malária egy Artemisininnel szemben ellenálló válfaja. A gyógyszer még mindig jó ellene, de lassabban hat: a megszokott két nap helyett négy nap alatt.

https://www.newscientist.com/article/mg21228382-000-the-modest-woman-who-beat-malaria-for-china/