Október a mellrák elleni küzdelem hónapja

A korai felismerés érdekében bizonyos kor fölött már nem elég az önvizsgálat, hanem rendszeres időközönként szükség van mammográfiára is.

Mi az emlőszűrés?

Az emlőrákot hagyományosan, de még ma sem kivételesen, az emlőkben tapintott csomók miatt orvoshoz forduló asszonyok szakorvosi vizsgálata útján diagnosztizálják. Az így felismert emlőrákok jelentős része már előrehaladottabb, esetleg már áttéteket is ad a környéki, vagy a távolabbi nyirokcsomókba, esetleg más szervekbe is. Ezekben az előrehaladott esetekben még a szakszerű és korszerű kezelés alkalmazása mellett is kedvezőtlenebbek az életkilátások.Az emlőszűrés azoknak az asszonyoknak a rendszeresen – kétévenként – megismételt vizsgálata, akiknek ugyan nincsenek emlőrákra utaló tüneteik és panaszaik, ámde életkoruk miatt ki vannak téve az emlőrák kifejlődése kockázatának. Ez a kockázat a 45 és 65 év közötti életkorban a legnagyobb. A szűrés célja a kifejlődés kezdeti szakában lévő, korai, kicsi, még nem is tapintható csomók felkutatása.Magyarországon a 45-65 év közötti nőket, 2 évente, névre szóló meghívóval hívják el mammográfiás szűrésre, melynek a megjelenési aránya sajnos 30% alatt van. Az emlőszűréssel felismert korai, még a kifejlődőben lévő emlőrák mielőbbi felismerése és kezelése életmentő lehet!

Az emlő-szűrővizsgálat módszerei: mammográfia és tapintásos emlővizsgálat

Az emlőrák korai szakaszban történő felderítésének bizonyítottan leghatásosabb eszköze a mammográfia. Azonban tudni kell, hogy ez a vizsgálat sem deríti fel valamennyi korai emlőrákot. A mammográfia tulajdonképpen az emlők röntgen vizsgálata, a hagyományos röntgenfelvételektől eltérő paraméterekkel és fotótechnikával. A mammográfiás vizsgálat a ma rendelkezésünkre álló leghatásosabb szűrővizsgálati módszer, mert az olyan parányi méretű daganatot is észreveszi, amely még túl kicsi ahhoz, hogy akár a vizsgált asszony, akár a szakorvos tapintással érzékelje. Olyan bizonyítottan hatásos vizsgáló módszer, amely képet tud alkotni az emlő állományában rejtetten fejlődő kicsi, akár 5 mm átmérőjű korai rákról is. Az emlők szakszerű áttapintása gyakorlott szakszemélyzet által (az ún. fizikális emlővizsgálat) alkalmas ugyan a viszonylag kisebb, de már nem kicsi emlőrákok kimutatására, de a szűrés tulajdonképpeni céljának elérésére: a még nem tapintható emlőbeli csomók észrevételére nem képes. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy tapintással negatív “szűrővizsgálat” esetleg alaptalan biztonságérzetet ad a vizsgált asszony számára, mert a kicsi, még nem tapintható daganat észrevétlen marad, és zavartalanul tovább növekszik az emlőben. A tapintásos emlővizsgálat ezért önmagában nem fogadható el szűrővizsgálati módszernek. A szakorvosok tapasztalata az, hogy a legmegbízhatóbb szűrővizsgálati módszer a mammográfiás vizsgálat, kiegészítve a tapintásos emlővizsgálattal. A mammográfiás szűrővizsgálaton a 45 és 64 év közötti tünet- és panaszmentes asszonyok vegyenek részt. Az emlőrák előfordulása ugyanis ebben a korban a leggyakoribb. Egy másik ok, amiért a szűrés csak erre a korcsoportra korlátozódik az, hogy ez ideig csak ebben az életkorban végzett szűrővizsgálatok hatásosságát támasztják alá tudományos bizonyítékok. A szűrővizsgálat hatásosságának a bizonyítéka: az emlőrák okozta halálozás csökkenése.A még a menopauza előtti korban lévő nők szűrővizsgálatának hasznossága még bizonyításra szorul; a fiatalabb nők esetében a mammográfiás szűrővizsgálat eredményességét valószínűleg az korlátozza, hogy a még hormonhatások alatt álló „működő” emlő állománya sokkal tömöttebb, mint később, a rendszeres havi vérzés abbamaradása után, ezért a röntgenvizsgálat nem képes észrevenni a kicsi, még nem tapintható csomókat. Fontos! Akárhány éves, ha az emlőiben bármi rendellenességet észrevesz, ne várjon a szűrővizsgálatra, hanem késedelem nélkül forduljon orvoshoz!

Hogyan történik

A szűrőközpontba érkezést követően felveszik a személyes és az esetleges emlő betegségre utaló adatokat. Ezt követően a vizsgálóhelyiségben derékig le kell vetkőzni, majd az asszisztens tapintásos vizsgálatot végez.

Mammográfiás vizsgálat
A mammográfiás vizsgálat egy speciális röntgenvizsgálat, ami álló helyzetben (állapottól függően ritkán ülve) speciális röntgen berendezéssel történik. Gyakorlott asszisztensek kétirányú felvételt készítenek mindkét emlőről. Az éppen vizsgált emlőt a röntgengép tálcájára helyezik (a beállítást az asszisztens végzi), és gyengéden, de határozottan összenyomják egy átlátszó lappal. Bár ez kissé kellemetlen, érzékeny emlők esetében kissé fájdalmas is lehet, de mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a lehető legkisebb sugármennyiséggel a legtisztább képet kapják. Még menstruáló nőknél a vérzés után a legkevésbé érzékenyek az emlők.
Az eredmény
Az elkészült felvételeket két orvos egymástól függetlenül értékeli. Ez kissé hosszabb időt vesz igénybe, ezért a vizsgálat után nem adnak leletet. Bármi további vizsgálatot igénylő elváltozást találnak, két héten belül értesítik az érintett hölgyet a további teendőkről.
Mit jelent, ha az eredmény negatív?
A szűrővizsgálaton részt vett minden 100 (panaszmentes) nő közül kb. 94 esetében a lelet negatív. Ez azt jelenti, hogy a következő mammográfiás szűrővizsgálat 2 év múlva lesz esedékes. (Egyes speciális esetekben ennél gyakoribb vizsgálatot is javasolhatnak, ez ilyenkor szerepel a leleten.) Tudni kell azonban, hogy nincs olyan szűrővizsgálat, amelyik teljes biztonsággal kiemelné a betegeket az egészségesek közül. Ezért két mammográfiás szűrővizsgálat között is indokolt a fokozott figyelem, és a havonkénti önvizsgálat. Bármilyen rendellenesség (az emlő alakjának, méretének megváltozása, tapintható csomó, váladékozás, esetleg vérzés az emlőbimbóból) észlelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni még egy korábbi negatív szűrővizsgálati lelet birtokában is.Mi történik, ha az eredmény nem negatív? Mammográfiás szűrővizsgálat során minden száz vizsgált személy közül kb. hatnak a röntgenfelvételén látható valami olyan elváltozás, ami miatt további vizsgálatok elvégzését tartják szükségesnek. Ezeknek a továbbvizsgálandó elváltozásoknak csak a töredéke bizonyul később rosszindulatú daganatnak. A kiegészítő vizsgálat lehet újabb röntgenfelvétel, ultrahangvizsgálat, esetleg egy vékony tűvel mintavételre is sor kerülhet a kérdéses területből a diagnózis felállítása érdekében.
Egészség.hu