Nyolcvan év után találtak nagyezerjófüvet a Sóstói-erdőben

(MTI) – Nyolcvan év után találtak újra nagyezerjófüvet a nyíregyházi Sóstói-erd?ben: a fás területr?l évtizedekre elt?nt, különlegesen látványos, védett növény egy példánya bontott szirmot.

Szigetvári Csaba, a helyi E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület projektvezet?je csütörtökön elmondta az MTI-nek, hogy utoljára, 1932-ben a híres botanikus professzor Boros Ádám talált nagyezerjófüvet a Sóstói erd?ben, azóta senki sem jelezte a növény el?fordulását. Most viszont virágba borult egy t? a kipusztultnak hitt, a népi gyógyászatban is használt növényb?l, mintegy jelezve, hogy még nem t?nt el teljesen a híres nyírségi erd?b?l.
A projektvezet? szerint a természetvéd?k reménykednek, hogy a mintegy 370 hektáros erd? eldugott helyein további példányok is lehetnek még, amelyek szintén elkerülték a virágszed?k figyelmét. A nagyezerjóf? ugyanis rendkívüli szépséggel bír, rózsaszín-fehéres, halványlila csíkozású virágszirmai, 3 centiméteres, ívesen kiálló és lehajló porzói igen mutatósak. Ráadásul különlegessé teszik a növényt a szárain, bimbóin és a termésén található bordó-, illetve a k?risére emlékeztet? levelein lév? fekete pontszer? mirigyek. Ezek a mirigyek olajtartók, és bennük illóolaj van. A nagyezerjóf?re rátaláló gy?jt?k így magukkal viszik a látványosan szép növényt, még akkor is, ha tudják, hogy er?s b?rgyulladást okoznak az olajai. A hozzá ér?kön napfény hatására csúnya vízhólyagok képz?dnek, ami bizony nem kis ég? fájdalommal jár.
A növény május-júniusban virágzik, és olyankor igen felt?n? környezetében. Vegetatív állapotában viszont könny? összetéveszteni a k?risek fiatal csemetéivel, és ez szerencsére akkor rejtetté teszi. A Sóstói-erd?ben újra virító növény is lehullatta már szirmait, így nem fenyeget az a veszély, hogy rátalál valaki és elviszi a területr?l.
A Közép-és Dél-Európában, valamint Kis-Ázsiában honos, 60-100 centiméter magasra is megnöv? nagyezerjófüvet régen a népi gyógyászatban f?ként sebek és reuma kezelésére használták. A citrusfélékkel rokon növény Magyarországon a sziklagyepeken, hegylábaknál, löszvidékek füves pusztáin, illetve cserjésekben, valamint ritkás, fényben gazdag erd?kben fordul el?. A Nyírségben egykor a száraz homoki tölgyesekben volt az él?helye, mára azonban szinte kipusztult onnan. A Sóstói-erd? mellett a dél-nyírségi tölgyesekben maradt meg néhány példánya – hírmondónak.