A magas vérnyomás betegség – orvosi nevén hipertónia – alattomosan kialakuló betegség, amely évekig tünet- és panaszmentesen zajlik. A hipertenzió az adott pillanatban mért magas vérnyomás latin neve, még nem jelent betegséget. A tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás azonban fokozatosan tönkreteszi a vérereket, súlyos szív- és agyi keringési zavarokat, veseelégtelenséget okozhat. Ezek a szöv?dmények gyakran halálos kimenetel?ek, ezért kapta a betegség a „néma gyilkos” nevet.

A vérnyomás fogalma, mértékegysége

Az erekben áramló vér nyomást gyakorol az erek falára, ezt nevezzük vérnyomásnak. A napi gyakorlatban általában a felkar ver?erében lév? vérnyomást mérjük. A szív összehúzódásának megfelel?en pulzálva áramlik a vér. A vérnyomás maximumát szisztolés vérnyomásnak nevezzük, ez a szív összehúzódása által keltett maximális vérnyomás (fels? érték). A minimális vérnyomás a diasztolés vérnyomás, mely a szív összehúzódásának szünetében, a ver?erek belsejében uralkodó nyomásnak felel meg (alsó érték). A vérnyomás mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm), vagyis annak a higanyoszlopnak a milliméterben kifejezett magassága, amelynek egyenl? a nyomása a vérnek az érfalra gyakorolt nyomásával. Hagyományosan el?ször a szisztolés értéket, majd a diasztolés értéket írjuk le, illetve mondjuk „per” szóval a kett? között, például 120/80 Hgmm (120 per 80 higanymilliméter). Az erekben kering? vér nyomása az erek tágasságától, valamint a szív munkájától függ. Annál magasabb a vérnyomás, minél több vért pumpál a szív és minél sz?kebbek az erek. A vérnyomás tehát jól mutatja az erek és a szív állapotát. Ahogy az ember testh?mérséklete nem mutat állandóan azonos értéket, úgy a vérnyomásnak is megvan a napi ritmusa. Egészséges embernél a hajnalban a legalacsonyabb a vérnyomás és délután a legmagasabb. A betegség els? tünete lehet a vérnyomás ingadozás napi ritmusának felborulása.

A vérnyomásmérés f?bb szabályai

Manapság már szinte nincs is olyan háztartás, ahol ne lenne valamilyen vérnyomásmér? készülék, viszont a megfelel? vérnyomásmérésnek pontos szabályai vannak, melyek közül az otthoni vérnyomásmérésekhez a következ?ket szeretnénk kiemelni:

• Pihenjünk legalább 5 percet a mérés el?tt.
• A vérnyomásmér? mandzsettáját a készülék használati utasításában leírtaknak megfelel?en helyezzük fel. (A mandzsetta mér? része legyen az artéria fölött, felkar hajlító, test fel?li része, csukló tenyér fel?li oldala.)
• Kényelmes testhelyzetben legyünk, a karunkat és a vérnyomásmér?t a készülék használati utasításában leírtaknak megfelel?en helyezzük el. (A karunk és a mér?eszköz is legyen a szív magasságában)
• A mért értéket pontosan olvassuk le, és rendszeresen, figyelmesen jegyezzük fel.
• A látható meghibásodási lehet?ségeket ellen?rizzük.
• A vérnyomást pontosan és rendszeresen mérjük.
• Megállapított magas vérnyomás betegség esetén, rendszeresen konzultáljunk a beteget ellen?rz? orvossal.
• Ne ijedjünk meg a vérnyomásérték és a pulzus változékonyságától.
• Mindig korrekt módon helyezzük el a hallgatót vagy az érzékel?t, mert a mérés pontossága ett?l is függ.
• A testmozgás, sportolás, evés, ivás, kávé, dohányzás és alkoholfogyasztás befolyásolják a vérnyomást, ezért mérés el?tt kerüljük e tevékenységeket.
• A rendszeres vérnyomásmérést minden nap a nap azonos szakaszában, azonos tevékenységek között végezzük. (Pl. reggel még ágyban felkelés el?tt, ebéd el?tt, délutáni pihen? után, stb.)
• Ne felejtsük el, hogy az ön vérnyomásmérés nem vezethet öngyógyszerezéshez!

Meddig normális a vérnyomás?

A 140/90 Hgmm feletti nyugalmi vérnyomás minden életkorban kóros.

Mi a magas vérnyomás betegség (hipertónia)?

A szervezett normális reakciója, hogy fizikai vagy pszichés terhelésre a vérnyomás növekszik, majd a stressz elmúltával a vérnyomás gyorsan visszatér a normális szintre. Ha a vérnyomás nem normalizálódik, hanem kórosan magas marad, akkor magas vérnyomás betegségr?l beszélünk, tehát egyetlen mérésb?l a betegség meglétére vonatkozóan messzemen? következtetést nem lehet levonni. Magas vérnyomás betegséget kizárólag orvos diagnosztizálhat (az otthoni mérés nem elegend?) többszöri mérés és megfelel? kivizsgálás alapján. A kivizsgálás fontos lépés, hiszen a magas vérnyomás lehet valamely betegség tünete, ez esetben a kiváltó okot kell kezelni, meggyógyítani, illetve lehet önálló betegség is.

A magas vérnyomás okai

A betegek egy részénél nem derül ki a betegség egyértelm? oka. Ezt nevezzük primer, azaz esszenciális hipertóniának. Az esetek fennmaradó részében azonban jól meghatározható oka van a magas vérnyomás kialakulásának, amit szekunder hipertóniának nevezünk.

Gyermekkorban a magas vérnyomást általában a vese és a szív betegségei eredményezik, de egyre n? azoknak a száma, akiknél a magas vérnyomás hátterében az egészségtelen életmód, így a mozgáshiány és a túlsúly áll. Id?s korban a nagy erek egyre meszesebbé válnak, az érfalban a rugalmas rostok aránya csökken. Esetükben ez az élettani ok is növeli a vérnyomást.

A magas vérnyomásra hajlamosító tényez?k (rizikó faktorok)

A hypertonia kialakulásában számos hatásnak lehet szerepe. Ezek egy része nem befolyásolható (pl. családi hajlam, életkor). Más rizikó faktorok azonban megel?zhet?ek, korrigálhatóak:

• dohányzás
• fokozott só fogyasztás
• elhízás
• mozgásszegény életmód
• egészségtelen táplálkozás
• alkoholizmus
• állandó pszichés stressz

Miért baj, ha tartósan magas a vérnyomás?

Ha az erek falát a benne áramló vér tartósan a normálisnál nagyobb nyomással terheli, akkor az erek fala id?vel károsodik. Ha a hipertóniás betegnél megfelel? kezeléssel normalizálni tudjuk a vérnyomást, akkor az érkárosodás megel?zhet?, illetve a már kialakult elváltozások bizonyos mértékig vissza is fejl?dhetnek.

A kezeletlen vagy nem megfelel?en kezelt hipertónia el?bb-utóbb a szervezet összes ver?erét károsítja. A magas vérnyomás okozta érkárosodások egyik legfontosabb következménye az érelmeszesedés felgyorsulása. Ez az agy ereiben érelzáródáshoz vezethet, illetve a nagy nyomás miatt a merevebb erek könnyebben megrepedhetnek és ekkor agyvérzés alakul ki. A szívben lév? koszorús erek károsodása szívinfarktushoz, a szem ereinek károsodása látásromláshoz, esetleg vaksághoz, a vese ereinek károsodása vesebetegséghez vezethet.

A magas vérnyomás népbetegség

A feln?tt lakosság 10-20%-ának emelkedett a vérnyomása. Hazai vizsgálatok szerint hipertónia a sz?rt lakosság 6-25%-ában volt kimutatható, az id?sebbek között pedig ennél is gyakrabban fordul el?.

A hipertónia betegség diagnosztikája

A hipertónia betegség esetén a vérnyomásmérés az els?dleges diagnosztikai módszer, de számos más vizsgálat is elengedhetetlen. Tájékozódni kell a családban el?forduló szív- és érrendszeri, illetve egyéb betegségekr?l. Fontos a panaszok, tünetek részletes kikérdezése is. A kivizsgálás része a vesefunkció ellen?rzése vérvétellel, a szemfenéki erek vizsgálata és a szív ultrahangos vizsgálata. Ezen kívül fontos még a szív és érrendszeri rizikófaktorok sz?rése, mint a vérzsír és vércukorszint mérése. Szekunder hipertónia (amikor valamilyen szervi eltérés, más betegség miatt alakul ki magas vérnyomás) betegség esetén pedig további vizsgálatok lehetnek szükségesek az okok tisztázásához és a kezelés meghatározásához.

Magas vérnyomás tünetei

A magas vérnyomás tünetei sokszor nem jellegzetesek, a betegség kezdetben nem is okoz panaszt, ezért is fontos a vérnyomás rendszeres ellen?rzése minden életkorban. Az elhanyagolt magas vérnyomás, az id?ben fel nem ismert tünetek számos testrész vagy szerv károsodását okozhatják.

Általános panaszok

Ha magas a vérnyomás, azt – jellemz?en reggel tapasztalható – fejfájás, a tarkó és a halánték táján jelentkez? tompa lüktetés jelzi. Lehajlás esetén a lüktetés fokozódik. Ez még nem jelez szervkárosodást, azonban valószín?síti a vérnyomás megemelkedését. Ha romlik az általános koncentrálóképesség, egyensúlyzavarok támadnak, vagy szapora szívverést tapasztalunk, akkor szintén érdemes gyakrabban ellen?rizni vérnyomásunkat. Hasonlóan magas vérnyomást jelezhet a mellkasi nyomás, az izzadékonyság vagy az átmeneti látászavar is.

Szemtünetek

A magas vérnyomás legel?ször a szemfenéki érrendszert érinti. Ezen tüneteknek a betegség súlyosságától függ?en négy stádiuma van: A nulladik stádium: Ekkor még nem jellemz? elváltozás. A legkisebb méret? erek dugóhúzószer?vé és kanyargóssá válnak már rövid ideje kialakult magas vérnyomás esetén is. Ezek azonban a vérnyomás helyreállítása után megsz?nhetnek.

Az els? stádium: Tartós hipertónia esetén már az erek fala elmeszesedik, és az erek körül található köt?szövet, illetve izomréteg megvastagodása jellemz?.

A második stádium: Az erekre nehezed? nyomás következtében az erek falának megvastagodása alakul ki. Ekkor jelentkezik az ún. „kolbász tünet”, mivel az erek szakaszos lef?z?dése alakul ki. A keresztez?dési tünetek is jellemz?ek ebben a stádiumban. Ez azt jelenti, hogy az erek találkozásánál benyomódás alakul ki, ezért kitérnek az eredeti lefutásukhoz képest.

A harmadik stádium: Els?ként folyadék, majd vér távozik az erek károsodott részein. Ennek következtében alakul ki a vizeny? és a vérzés. Az ideghártya egyes részei el is halhatnak a vérellátási zavarok miatt. Emellett jellemz? tünet a szemen jelentkez? szabálytalan, fehér szín? foltok csoportja.

A negyedik stádium: Ez az utolsó stádium, melynek jellemz? tünete a látás jelent?s romlása, a látótér kiesése, illetve a látóidegf?n megjelen? vizeny?.

A magas vérnyomás szöv?dményeinek tünetei

Számos szerv is károsodhat a hipertónia érsz?kít? hatása miatt. A betegség leggyakrabban a vesét érinti, így vesepanaszok jelentkezhetnek. A magas vérnyomás id?vel érelmeszesedést, érsz?kületet okozhat, így szívinfarktus, agyérgörcs léphet fel kés?i szöv?dményként, amelyet többek között a szorító mellkasi fájdalom vagy a koordinációs- és a beszédzavar jelezhet el?re. Az érfal betegsége esetén a kisebb és nagyobb erek egyaránt megrepedhetnek. Amennyiben a berepedés a f?ver?ért vagy az agyi ereket érinti, olyan súlyos szöv?dmények is felléphetnek, mint az agyvérzés.

Nem gyógyszeres kezelés

Enyhe hipertónia esetén a kezel?orvos dönthet úgy, hogy nem kezd gyógyszeres kezelést, hanem kizárólag a hipertónia nem gyógyszeres terápiáját javasolja. Gyógyszeres kezelés mellett azonban minden esetben szükséges a nem gyógyszeres kezelés folytatása, aminek célja

• a normál testsúly elérése
• a sófogyasztás csökkentése
• a dohányzás abbahagyása
• a túlzott alkoholfogyasztás elhagyása
• a tartós pszichés stressz megszüntetése, elegend? pihenés és alvás biztosítása
• rendszeres testmozgás
• zsírszegény, vitaminokban, kalciumban és magnéziumban gazdag étkezés

Gyógyszeres kezelés

A hipertónia gyógyszeres kezelése az elmúlt évtizedekben komoly fejl?désen ment keresztül. A legmodernebb készítmények hatásosan és tartósan csökkentik a vérnyomást, és kevés mellékhatással rendelkeznek. A kezel?orvos a kivizsgálás eredményei alapján választja ki a szerinte legmegfelel?bbet a többféle hatásmechanizmusú készítmény közül, majd a vérnyomásnapló és a tapasztalatok alapján folytatja vagy megváltoztatja a szükséges gyógyszert és adagolást. FONTOS, hogy mindenki az orvos által elrendelt gyógyszert szedje, önhatalmúlag ne változtasson. Egyáltalán nem biztos, hogy ami az egyiknek jó az a másiknak is hatni fog. Ha probléma van a gyógyszerrel, menjünk vissza kezel?orvosunkhoz és beszéljük meg vele! A legtöbb vérnyomáscsökkent? tartós hatású, a kezelés elején egy-két tabletta bevétele után még nem várható a vérnyomás normalizálódása. A leggyakoribb hibát a betegek azzal követik el, hogy a vérnyomás rendez?dése után, ha észreveszik, hogy egy-egy tabletta bevételének elfelejtése nem okozott problémát, azt hiszik, hogy teljesen elhagyható a gyógyszer. Az a beteg, akinek régebb óta magas a vérnyomása, hozzászokhat a magasabb értékekhez, ezért a kezelés során beálló normál vérnyomás értékek mellett kezdetben rosszul érezheti magát. Ilyenkor a szöv?dmények megel?zése miatt ki kell tartani, nem szabad abbahagyni a gyógyszer szedését, hamarosan ismét hozzászokik a szervezet a normál vérnyomás értékekhez.

Ellen?rzés

A hipertónia olyan betegség, mely ellen?rzést, gondozást igényel. A kezelésnek szerves része, hogy id?szakosan fel kell keresni a kezel?orvost, aki ellen?rzi a páciens állapotát és dönt a további diagnosztikus vagy terápiás lépésekr?l. Nagyon fontos, hogy a beteg mindig pontosan, tehát ugyanazon napszakban vegye be gyógyszerét, mert így elkerülhet? a vérnyomás ingadozása. A gyógyszert akkor is be kell venni, ha vérnyomás éppen normális! Az otthoni rendszeres vérnyomásmérések eredménye alapján a kezel?orvos meg tudja ítélni, hogy a terápia megfelel?-e. Rosszullét vagy bármely panasz esetén javasolt az azonnali vérnyomásmérés, mert így eldönthet?, hogy a panasz összefüggésben van-e a magas vérnyomás betegséggel. A vérnyomás-ellen?rzésnek része a pontos dokumentálás, azaz a vérnyomásnapló vezetése.

egészség.hu