Nem tudok mindennel egyet érteni ami az interneten megjelenik „egészség” címszó alatt. A legtöbbjét azonban szó nélkül hagyom, nem lévén se id?m se energiám a cáfolatra. Szerencsére vannak néhányan akiknek van idejük erre. Az ? m?veikb?l szoktam szemezgetni amikor már nagyon betelik a pohár. És az sem nagyon „zavar” , ha ezt a hivatalos szervek teszik meg helyettem akiknek ez lenne a feladata, mégis olykor évekig képtelenek kiadni egy állásfoglalást. Mindezt az ezüstkolloid kapcsán írom le, mely vegyes érzelmeket váltott ki az olvasók között.
Úgy érzem én nem estem át a „ló másik oldalára” mikor közzé tettem a cikket. Ugyanis az az oldal az én oldalam, amely józan megfontoláson alapul.
Nem tudom mi az oka, hogy némely oldalak rettenetes mennyiség? hülyeséggel látják el az olvasókat, többnyire hatalmas sikerrel. Talán a tanulatlanság, vagy a butaság, vagy inkább a tudatos félre vezetés? Valamint az egészségfelmérések sokasága is zavar, amelyeken semmit nem ér? dolgokat próbálnak ránk sózni, tudományosnak t?n? szövegek kíséretében.
Nos néhány dolgot akkor most nem fogok szó nélkül hagyni, vagy inkább ismét el?veszem a cikkeket, amelyek már amúgy is megtalálhatóak a honlapunkon.
Az els? mind közül, amit nem is tudok hova sorolni. Értelmetlen butítás, kirívó hazugsággal f?szerezve egy olyan oldalról amely nagy népszer?ségnek örvend egészségtudatos olvasók körében. Amikor el?ször olvastam, nem hittem a szememnek, hogy valaki ekkora hülyeséget le mer írni! Tessék:
Mit tegyünk az egészséges csontokért?
A lerakódásokat nyilván el akarjuk kerülni. Azt is, hogy csontjaink törékennyé váljanak, és veszítsenek rugalmasságukból. Testünknek nagyobb esélye van a bevitt kalciumot megfelel? módon hasznosítani, ha az növényi eredet?. Hogy néhányat megemlítsünk ilyen például az igazi növényt ev? tehenek teje –bármilyen abszurd is ezt kihangsúlyozni, sajnos ma már releváns-, a zöld, leveles zöldségek, a citrus gyümölcsök magjai, a karob, a búzaf?, stb. Louis Kevran, a Nóbel díjra jelölt francia tudós éveket töltött a szilícium és kálcium összefüggésének kutatásával. Felfedezte, hogy a szilícium és magnézium a szervezetben könnyen hasznosítható kálciummá alakul.
Forrás:tudnodkell. info
Amikor a kiemelt mondatnál tartottam elakadt a lélegzetem ! Ha ilyen könnyen alakulnak át az emberi szervezetben az anyagok egymásba talán megpróbálkozom az aranycsinálással!! Eszek ezt azt – lehet?leg olyat aminek a protonszáma közel van az aranyéhoz – aztán várom az EREDMÉNYT! Hátha átalakul az istenadta bennem arannyá!
Mi itt a probléma?
-Az említett fizikus tényleg élt csak már a neve is rosszul volt leírva: Corentin Louis Kervran (1901-1983) .A sugárfert?zések elismert szakért?jeként dolgozott a francia kormány megbízásában. Életm?ve abban látszott kiteljesedni hogy a biológiai transzmutáció létét próbálta bebizonyítani, vagyis hogy az él? szervezetben egyik anyag a másikká alakulhat. Leny?göz? megállapításait természetesen saját kísérleteivel támasztotta alá mint például a tojáshéj szilárdságának rejtélye ahol feltételezése szerint a tojáshéj kálciuma a csirkék étrendjében lev? káliumból alakul át. ( A kálium a periódusos rendszerben egy protonnyira van a kálciumtól ,ennek kés?bb még jelent?sége lesz jegyezzék meg.) Kutatásait nem hogy Nobel-díjra való felterjesztéssel jutalmazták volna de a tudomány sose ismerte el azokat mivel nem voltak bizonyíthatóak. Viszont tényleg kapott egy díjat amelyet úgy hívnak Ig Nobel díj amelyet az igazi Nobel-díj amerikai paródiájaként nyújtanak át minden évben 10 díjazottnak egy tudományos magazin szervezésében, amely inkább humorosnak mint tudományosnak mondható kutatásokkal foglalkozik :Annals of Improbable Research . Az Ig Nobel-díj elnevezés egy szójátékon alapul nagyon nem lehet lefordítani de jelentése egyértelm?en pejorativ. Erre a Nobel-díjra hivatkozni amikor az egészségünk érdekében valamerre terelni akarnak bennünket enyhén szólva is átverés!
Mindenki valószín?leg nincs tisztában azzal mennyire nem lehetséges egyik anyagnak a másikká alakulnia normál körülmények között. Csak egy nagyon rövid értelmezés következik. Egy adott anyag tulajdonságait ( és egyben a periódusos rendszerben elfoglalt helyét) az atommagban lev? protonjainak száma adja meg. A protonszám megváltozása kell ahhoz hogy valamib?l valami más legyen.Ez a változás mindig radioaktív sugárzással jár együtt, akár pozitív, akár negatív irányba nézzük, és természetes módon csak olyan anyagoknál fordul el? mint pl. a rádium, a radon, a cézium. Esetünkben a magnézium és a szilícium “több protonnyi” távolságra vannak a kálciumtól tehát az atommagba több protonnak kellene betelepülni mindkét esetben ahhoz hogy kálcium legyen bel?lük. Az atomfizikusok a fenti csirkés kutatásokat ahol csupán egy proton beépülésnek kell teljesülnie– napi több grammos átalakulást figyelembe véve –olyan nukleáris magfúziós energia felszabadulással kapcsolták össze amely a csirkét valóságos atombombává teszi.
Összefoglalva ne várjuk hogy az elfogyasztott bármilyen más anyag a szervezetünkben kálciummá alakul át. És azt hogy miért kell egy ilyen bl?dlit beépíteni egy káciumról szóló cikkbe máig sem értem.
Hogy lehet ezek után ennek az oldalnak egyetlen cikkét is komolyan venni!