Műtét helyett tornázzunk?

A középkorú páciensek térdízületi porcának sérülése ugyanolyan jól gyógyítható gyógytornával, mint sebészi úton – állítja egy kutatás, amely a British Medical Journalban jelent meg.

Dán és norvég kutatók szerint a gyógytornát úgy kell tekinteni, mint kezelési lehet?séget a térdsérült, középkorú páciensek esetében.

Évente kétmillió emberen végeznek térd artroszkópiás m?tétet: ‘kulcslyuk’ sebészeti eljárással enyhítik a térd fájdalmát és javítják a mozgást, több milliárd dollárért.

Ebb?l a legújabb kutatásból arra lehet következtetni, hogy az artroszkópiás térdm?tétb?l kevés haszon származik a legtöbb páciens számára.

Véletlenszer? kiválasztással, kontrollcsoporttal vizsgálták a kérdést: önmagában az artroszkópiás m?tét vagy önmagában a gyógytorna-e a megoldás a középkorú páciensek kopásos meniszkusz panaszaira. (Általában véve, a randomizált, kontrollcsoportos kutatás az egyik legjobb módja, hogy megállapítsuk, egy beavatkozás eléri-e a kívánt hatást.

Kiválasztottak két kórházból 140 feln?ttet, akiknek az átlagéletkora 50 év volt, és degeneratív meniszkusz (porckorong) szakadásban szenvedtek, amit MRI vizsgálat is meger?sített.

A páciensek fele gyógytorna programban vett részt 12 héten át, hetente 2-3 alkalommal, a másik fele artroszkópiás m?téten esett át, amit az otthonukban, önállóan végzett napi tornagyakorlat követett.

A m?tét után három hónappal combizom er?sséget mértek, és két év múlva a páciensek beszámoltak arról, hogyan m?ködik a térdük.

Semmilyen, klinikailag jelent?s differenciát nem állapítottak meg a két csoport között sem fájdalomban, sem a térd m?ködését illet?en. A három hónap utáni combizom er?sség mérés a gyógytornás csoportnál mutatott ki er?södést.

Egyik csoportban sem jelentkeztek negatív hatások a két éves követési id? alatt.

A gyógytornás csoportból a két év alatt tizenhárman – ami 19% – elvégeztették a m?tétet, kimutatható haszon nélkül.

A szakért? felügyelet mellett végzett gyógytorna jobb hatást mutatott, mint a m?tét, mert er?sítette a combizmokat, legalábbis eleinte” – írják a szerz?k. „Az eredmények arra bátoríthatják a klinikusokat is és középkorú pácienseiket is, akiknek degeneratív porckorong sérülésük van, és nincs csontritkulásuk, vegyék fontolóra a gyógytorna-terápiát, mint kezelési módot.”

Hogyan alakulhatott ki a jelenlegi szituáció? Azaz a m?téti megoldás elterjedése anélkül, hogy legalább szerény javulást okozna, kérdezi két szakért? a szerkeszt?ségi cikkben.

„Eltekintettek a bizonyítékoktól” – mondja Teppo Jarvinen (University of Helsinki) és Gordon Guyatt (McMaster University).

„Az egészségügy sz?kös forrásainak tudatában… nem engedhetjük meg az ortopéd orvosoknak, a kórházi vezet?knek, az egészségügyi ellátóknak és a finanszírozóknak, hogy ne vegyék tekintetbe a szigorú vizsgálatok eredményét, és tovább folytassanak egy m?téti gyakorlatot, amelynek sohasem bizonyította senki a hatásosságát” – erre a konklúzióra jutottak a szerkeszt?k.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-07/b-eae072016.php

Független.hu