Mit lát egy kórboncnok egy műalkotáson? Betegséget!

(MTI) – Mona Lisának magas lehetett a vérkoleszterinszintje, legalábbis erre utal egy olasz professzor szerint Leonardo da Vinci híres festményén a titokzatosan mosolygó hölgy szemhéján felvillanó fény, ami nem más, mint xanthelasma: a felszaporodott zsírsavak lerakódása a b?rben.

Vito Franco, a Palermói Egyetem kórbonctanprofesszora két éve vizsgálja a képz?m?vészeti alkotásokat. Eddig száznál több m?vet vett górcs? alá, az óegyiptomi szobroktól kezdve a kortárs m?vészek alkotásáig bezárólag, s ezek mindegyikén valamilyen kóros elváltozást észlelt: csont-deformációkat, genetikai megbetegedéseket, köszvényt.

„Egészen más szemszögb?l vizsgálom a festményeket, szobrokat, mint egy m?kritikus. A matematikus sem azt hallja ki egy darabból, mint egy zenekritikus” – magyarázta a professzor.

Mint Vito Franco kifejtette, nem csupán az arisztokraták, de az angyalok, mitikus h?sök és a Madonnák, vagy legalábbis ezeket megszemélyesít? modellek többségén is a betegségek tisztán kivehet? tünetei láthatók.

Diego Velázquez (1599-1660) Az udvarhölgyek (Las Meninas) 1656-ban festett m?vén az ötéves Margit infánsn? látható kíséretével IV. Fülöp spanyol király udvarában. Az olasz tudós szerint Margit Albright-szindómában szenvedett. E genetikai megbetegedésnek a korai nemi érés, alacsony termet,csontelváltozások és hormonális problémák a tünetei.

A vörös bársonysapkát visel? ifjú nemesember Sandro Botticelli (1445-1510) Fiatal férfi arcképe cím? m?vén (1482-1483), amelyet Washingtonban, a Nemzeti Galéria gy?jteményében ?riznek, valószín?leg arachnodactyliában szenvedett. E genetikai kórképre a rendkívül keskeny és hosszú végtagok, különösen ujjak jellemz?k. Marfan-szindrómában szenvedhetett valószín?leg Francesco Parmigiano (1503-1540) az Uffizi-képtárban látható Hosszúnyakú Madonna (1534) modellje is. A betegség kialakulásában a fibrillin nev? köt?szöveti fehérje termelésének zavara játszik szerepet. A Marfan-szindrómában szenved? személyek magasabbak, mint az életkoruk és családjuk
alapján várható. A karok fesztávolsága (az ujjak vége közötti távolság a karok széttárt helyzetében) nagyobb, mint a magasságuk. Ujjaik hosszúak és vékonyak, az ízületek nagyon hajlékonyak lehetnek.

Pietro della Francesca (1420-1492) A várandós Madonnájának (1467) modellje golyvában (pajzsmirigy-megnagyobbodásban) szenvedett, amely a jódszegény táplálkozás következtében alakul ki.

Vito Franco diagnózisa szerint Michelangelót köszvény kínozta, legalábbis erre enged következtetni Rafaello (1483-1520) Az athéni Iskola (1509-1511) cím? festménye, amelyen a szobrász furán feldagadt, dudoros térdekkel látható. Michelangelo egyébként leveleiben gyakran panaszkodott vese- és epebántalmakra is.