Mirha- az ajándék

Mi is az a mirha amely ?sid?k óta ismert és keresett luxuscikk, gyógyszer, balzsamozószer, füstöl?k és kozmetikumok alapanyaga és kultikus szertartások nélkülözhetetlen kelléke.

myrrhaA növény-Commiphora myrrha- a balzsamfa-félék (Burseraceae) családjába tartozó alacsony növés? cserje, de lehet fa méret? is kb. 5 méter magas. A név mirha a héber mar ( keser?), vagy a görög  szmürna, mürra, szóból származtatható. Maga a mirha pedig a fa kérgének megsértésekor kicsorduló gyanta, amelynek feladata a seb lezárása és a fert?zés megel?zése. A mai Szaúd-Arábia,  Etiópia,  Kenya és Szomália területén ?shonos a tenger szintje felett 300-1500m-re. A száraz régiókat szereti ahol az éves csapadék nem több mint 230-300 mm, és a sekély mészköves talajokat. F?ként a Mekka környéki szigorúan ?rzött helyeken termesztik, így a balzsamkészítés több fázisa gyártási titok, és a helyi technológiákat ma sem ismerjük részleteiben.

Leírások  id?tlen id?k óta említik létét. Id. Plinius Perzsiából származtatta, más leírások szerint Nagy Sándor a legy?zött Dareiosz táborában talált egy drága ken?csök tartására szolgáló szekrényt, melyben mirrha volt. A görögök füstöl?szernek használták, s ezt a szokást a rómaiak is átvették t?lük. Vergilius  szerint gyógyhatású préselt olaját hajken?csnek, Ovidius  szerint szépít?szernek és orvosságnak használták, borkezeléshez való adalékot készítettek bel?le.

A mirhával való fény?zés olyan méreteket öltött a rómaiak körében, hogy a sztoikus filozófus Seneca (Epist. 86.) arról panaszkodott, hogy egyesek napjában 3x is illatos mirhatartalmú ken?csökkel kenik magukat. Ezekhez képest napjainkban már csekély értékkel bír.

A Biblia, a Korán és a Védák egybehangzó állítása szerint a mirha elengedhetetlen kelléke a jelent?s szertartásoknak. Egyiptomban éjjel-nappal égették a templomokban, Nap-szertartásoknál, és a Holdnak szánt áldozati ajándékként alkalmazták. A zsidóknál a felszentelésre használt bedörzsöl? olaj is tartalmazott mirhát. Hagyományaik szerint Mózes is ezzel kente fel papjait.

A görög mitológiában  egy Myrrha nev? ciprusi királylány tragikus sorsa köt?dik a növényhez. Az egyik legérdekesebb ókori forrása a történetnek Ovidius. A mese szerint a gyönyör? fiatal n? Cinyras király lánya a saját apjába szeretett bele. Szörny? vágya miatt öngyilkosságot kísérelt meg de  szolgálója megmentette az életét és fondorlatos tervet eszel ki hogy Myrrha kielégíthesse titkos vágyát anélkül hogy kiderülne kiléte. A terv azonban félresikerült és mikor a király a saját lányát találta az ágyában megpróbálta megölni. Myrrhának menekülnie kellett. Reménytelen helyzetében az istenekhez könyörgött, hogy mentsék meg a szégyent?l. Az istenek Myrrhát fává változtatták. A mítosz szerint amikor a fa kérge megsérül a kifolyó nedv nem más mint Myrrha könnye. A frigyb?l szület? gyermek pedig a görög mitológia egy másik ismert alakja Adonis.

A mítoszokat félretéve a mirhának a kultikus használaton kív?l mindig volt szerepe az orvoslásban is. A rómaiak boroshordókat fert?tlenítettek füstjével, vagy a borhoz adták  s így tartósították azt. A  Kr. el?tti 5. században sebek, fekélyek, légúti betegségek gyógyítására alkalmazták. Borban felforralva gyomor- és bélbántalmak, hasmenés ellen rendelte a középkor orvosa, és számos fert?zés kezelésére is mint a lepra és a szifilisz.

A gyanta  a kéreg repedéseib?l származó halványsárga folyadék amely száradás közben szabálytalan vöröses-barna csomókat alkot. Leghasználatosabb formája a gyantából vízg?zdesztillációval kinyert mirha olaj. A ma tudománya már számos hatóanyagot azonosított az olajban  de  még mindig ugyanarra használjuk mint az ókor orvosai. A legfontosabbak antimikrobiális, gyulladáscsökkent? és sebgyógyító hatásai. A balzsamból vagy illóolajból alkohollal készült kivonatot szájüregi gyulladások (els?sorban fogínygyulladás) és fekélyek kezelésére használják, részben ecsetel?, részben öblöget?szerként. Az aromalámpából elpárologtatott illóolaj jó légtérfert?tlenít?, emellett a tömjénhez hasonlóan segíti az elmélkedést, a meditációt.

Valami mégis megmaradt a különleges használatból. A parf?miparban ismert márkák használják a misztikus illatot többek között a Dior,  a Chanel, Yves Saint Laurent és a többiek.