Mire jó a medveszőlő

A medveszőlő egész  Európában, Észak-Ázsiában és Észak-Amerikában megtalálható sarkvidéki  faj.  Hazánkban nem él. Hozzánk legközelebb a Tátrában és a Fátrában, a Sziget-hegységben, a Kárpátokban és a Velebit-hegységben tenyészik. Európában Közép-Olaszország magashegyein éri el déli előfordulását.

Örökzöld kúszó törpecserje. Nagy kiterjed sarjtelepet  alkot. Ágai kihajtáskor finoman molyhosak, majd lekopaszodók. Ék vállú levele rövid levélnyélbe keskenyedik. Levelei szórt állásúak, mintegy 3 cm hosszúak és 0,5-1 cm szélesek, ép szélűek, visszás tojásdadok, tompa vagy kissé kicsípett csúcsúak, vastagok és bőrneműek. Levélszíne fényes, kissé ráncos. Levél széle kezdetben szőrös, majd lekopaszodó. Virága hímnős, korsó alakú, fehéres vagy pirosas, csüngő virágzata 3-12 virágból áll. Termése gömbölyű, piros, lisztes húsú, száraz bogyó. Főleg mészkősziklákon fordul elő. A drogot a szárított levél adja. Terra alapítvány

A medveszőlő gyógyászati használatát előszőr  egy késő Középkori kézzel írott Welszből származó könyvben említik. A The Red Book of Hergest néven emlegetett könyvben a költészet és történelem mellett a gyógynövényes medicináról is szó esik, vagyis a híres Myddfai orvosok receptjeiről. Úgy túnik Európa északi részein a népi orvoslásban már jóval korábban használták a növényt mint Közép-Európában.

A reneszansz herbalistái csak alkalmanként említik és nem kapcsolnak hozzá kifejezett gyógyászati alkalmazást. Említi például Carolus Clusius  “Historia Rariorum Plantarum” című művében (1601), majd később Linné  “Materia Medica”-jában  (1749).

A 18. század közepén kezdték hatását felismerni és gyakrabban használni Németországbnan, majd a 19. század elejétől már hivatalosan is elismerték olyan betegségek esetén mint a vízkórság, vesekő, gonorrhea, cukorbetegség, sőt bronchitisz.
 Ezekből az indikációkból mára az enyhe hugyúti fertőzések kezelésére és vizelethajtóként való felhasználás elfogadott. Gyógyászati felhasználását számos európai gyógyszerkönyvben és gyógynövénytan könyvben is dokumentálták.
Mit tartalmaz
A medveszőlőben mint a legtöbb gyógynövényben számos biológiailag aktív vegyületet találunk. Ilyenek a polyfenolok, a fenolos savak, flavonoidok, iridoid glükozidok, triterpének, enzymek, allantoin, illó olaj.

 A számunkra legfontosabb vegyületek a hidrokinon származékok, vagyis azok a vegyületek, amelyek a szervezetben megtett útjuk végén a vizeletben kifejtik a számunkra fontos hugyúti fertőtlenítő hatást. Ezek az

  • arbutin (hydroquinone-O-β-D-glucoside) 5 – 16%
  • metilarbutin(O-methyl hydroquinone-O-β-D-glucoside) 4%
  • galloil-arbutin

A teában levő arbutin és származékai könnyen felszívódnak, majd a májba jutva átalakulnak  hidrokinon-glükuroniddá vagy hidrokinon -szulfáttá és ebben a formában érkeznek meg a hugyútakba ahol lúgos környezetben (pH8) hidrokinon szabadul fel. Ez a vegyület felelős a végső fertőtlenítő hatásért. Az antibakteriális hatás a tea elfogyaszása utáni 3-4. órában a legerősebb, és  terápiás mennyiségű szabad hidrokinon csak lúgos közegben van a vizeletben, annak normál (6,5 körüli ph-ján) nincs.

A számunkra legfontosabb hugyúti fertőtlenítő hatást vizsgálattal is sikerült bizonyítani.

Egészséges önkéntesektől  0,1 vagy 1,0 g arbutin orális adagolása után 3 órával vizeletmintát gyűjtöttek. A  pH8-ra beállított vizeletmintát másik 20 általánosan használt antibakteriális vegyületettel összevetve (szokásos vizelet-koncentrációjuk szerint) in vitro tesztelték 74 baktériumtörzs felhasználásával. (Például Escherichia coli, Proteus mirabilis, Pseudomonas aeruginosa és Staphylococcus aureus). Csak az arbutin (1,0 g arbutin beadását követően összegyűjtött vizeletmintákban), a gentamicin és a nalidix sav volt aktív  a vizsgált törzsekkel szemben. (A gentamycin egy széles spektrumú antibiotikum, a nalidixsav pedig a kinolon, fluorokinolon típusú antibiotikumok alapvegyülete)

800 mg arbutin orális adagolása (vagy az ennek a mennyiségnek megfelelő tea fogyasztása ) tehát lúgos közegben jelentős antibakteriális aktivitást mutatott.

A hatékonyság feltétele a lúgos közeg mondja a vizsgálat. Az általános leírások a medveszőlő tea fogyasztásakor felhívják a figyelmet hogy vele együtt  étkezési szódabikarbónát is fogyasszanak a vizelet lúgosítására, kb. 10grammnyi mennyiséget a teához. Ezzel a lúgosítással azonban van egy kis baj. Az általánosan elfogadott napi dózisok  csak rövid periodusra tudják a vizeletet lúgosítani.  Egy 2003-ban elvégzett vizsgálat szerint azonban néhány  baktérium amelyek  mint fertőző ágensek részt vesznek a hugyúti fertőzésekben -mint pl Streptococcus faecalis, Klebsiella  Enterobacter fajok,  Proteus vulgaris, Escherichia coli-saját enzimműködésük folyamán-vesztükre-felszabadítják a rájuk toxikus a hidrokinont.  Ez a folyamat azonban függ a baktérium enzimműködésének aktivitásától.  Aki azonban biztosra akar menni igyon szódabikarbónás vizet  a medveszőlő kezelés alatt.

Az antibakteriális hatás többféle mechanizmusnak köszönhető azonban a legfontosabb számunkra, hogy megakadályozza a baktériumoknak a szövetekhez való tapadását és azok egyszerűen kimosódnak a vizelettel. Emiatt a fertőzés nehezebben tud kialakulni. Ez a mechanizmus hasonló az áfonyában található procyanidinek hatásához, amelyeket a népi gyógyászat ugyanerre az indikációra használ, vagyis enyhe hugyúti fertőzések korai szakaszának kezelésére.

Éredekességek

  • a medveszőlő tea csökkenti a trigliceridek felszívódását a bélrendszerből, ennek a hatásnak a kihasználását azonban korlátozza az, hogy a teát csak rövid ideig ajánlatos fogyasztani
  • az arbutinnak nagy koncentrációban és in vitro gyulladáscsökkentő hatása van
  • a medveszőlő levél erős antioxidáns -szintén csak in vitro- a benne levő galluszsav és a tanninok miatt
  • az arbutinnak nagy dózisban olyan erős köhögéscsillapító hatása van, mint a codeinnek. A vizsgálatokat igen nagy dózisokkal, és állatokon végezték, ezért ezek az eredmények nem vonatkoztathatóak  az emberre
  • a medveszőlő levél kivonatát a kozmetológiában a bőr fehérítésére használják
  • a tea a vizeletet zöldre, vagy barnászöldre színezheti a benne levő hidrokinon oxidációja miatt
  • a medveszőlő levél része az észak-amerikai indiánok hagyományos dohánykeverékének a  Kinnick Kinnick-nek, amelyet a békepipában használtak és még ma is kapható. A medveszőlőhöz a megtisztulás fogalmát társítják.
  • a hagyományos használat és  a modern fitoterápia is ezt a teakeveréket kizárólag a nők hugyúti  fertőzéseinek kezelésére ajánlja

Biztonság: a hidrokinon hosszas alkalmazás során rákkeltő és májkárosító hatású. A teának azonban (a  hagyományos adagolásban, és maximum két hétig)  nincs ismert káros mellékhatása mivel ez a vegyület egyéb élelmiszerben is előfordul mint például a kávéban, a teában és a vörös borban. Ellenjavallt terhességben, szoptatás alatt, gyermekeknek 12 éves kor alatt és vesebetegeknek. 

Adagolás
 
A nemzetközi standardokban elfogadott adagolás 3gr drog  150 ml vízzel készített kivonata forrázással, vagy hideg vizes áztatással.  Napi 3-4 alkalommal fogyasztható. (A hideg vizes áztatással kevesebb tannin kerül a kivonatba.) A tea fogyasztása csak néhány napig javallt, elhúzódó hugyúti fertőzéssel forduljanak orvoshoz. 
 Végül néhány teakeverék
 

Species anticystiticae(Pharmacopoeia Helvetica V, 1953)

  • Betulae folium 20gr,
  • Uvae ursi folium 20gr.
  • Maydis stylus 20gr,
  • Liquiritiae radix 20gr.
  • Graminis rhizoma 20gr.

Species anticystiticae(Pharmacopoeia Helvetica VII (1993)

  • Betulae folium 25 gr.
  • Liquiritiae radix 30 gr.
  • Uvae ursi folium 45 gr. 

Species urologicae (Österreichisches Arzneibuch 9, 1960) 

  • Uvae ursi folium 35gr.
  • Herniariae herba 35 gr
  • Betulae folium 30 gr.