Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világ népességének több mint 90%-a olyan területen él, ahol a légszennyezés túllépi a biztonsági határértéket.
A légszennyez? anyagok közül a legveszélyesebbnek a PM2,5 tartományba tartozó finom porszemcséket tartják, amelyeknek mérete 2,5mikrométernél kisebb. Ez a méret az emberi haj átmér?jének harmincad része. Ezek a porszemcsék mélyen lejutnak a tüd?be ahol gyulladást okoznak, és összefüggésbe hozhatók egyéb tüd? és szívproblémákkal is.
A részecskék dízel autókból, fatüzelés? kályhák égéstermékeib?l, és más szennyez? gázok közötti kémiai reakciók melléktermékeib?l keletkeznek.
A tudósok már régóta gyanítják hogy a PM2,5 tartományba tartozó porszemcsék epigenetikai változásokat okoznak. A DNS génjei hordozzák az utasításokat, de az epigenetika szabályozza melyik utasítás kapcsolódik éppen be, vagy ki.
A tanulmány azt mutatja hogy a környezeti tényez?k mint a légszennyezés képesek megváltoztatni az immunrendszerhez tartozó géneket-ki-be kapcsolni ?ket-vagy gátolni az immunrendszer védekez? képességét.
A kutatók a biszfenol kapcsán állatkísérletekben már láttták, hogy a tápanyagok képesek valahogy megállítani ezt a folyamatot.
Ebben a humán vizsgálatban egy nemzetközi kutatócsoportnak azt sikerült bizonyítani, hogy a légszennyezés hatásait naponta alkalmazott B-vitamin kiegészítéssel csökkenteni lehet.
Az alkalmazott anyagok és dózisok: 2,5 mg folsav, 50 mg B6-vitamin és 1 mg B12-vitamin.
Tíz önkéntest vizsgáltak el?ször tiszta leveg? és placebó összefüggésében, amikor csak az alapvet? válaszokat mérték.
Majd ugyanezt a tíz embert nagy dózisú B-vitamin kombinációval kezelték és közben nagy mennyiség? szálló pornak tették ki a szervezetüket.
A kutatók azt találták, hogy egy négyhetes B-vitamin-kiegészítés 10 gén vonatkozásában 28-76%-kal korlátozza a PM2.5 hatását. A sejt energiafolyamataiban részt vev? mitokondriumok DNS-ében is hasonló pozitív hatást tapasztaltak.
A szerz?k azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tanulmánynak-miközben valós hatás figyelhet? meg- sok korlátja van. Például a részt vev?k kis száma, és nagyon kevés információ arról a B-vitamin-adagról amely kiváltotta a választ.
A szerz?k szerint ez csupán egy kísérleti tanulmány amelyben egy hipotézist teszteltek. Még nincsenek abban a helyzetben, hogy olyan következtetést le tudnának vonni a B-vitaminok hatásáról, amelyet kés?bb a klinikai gyakorlatban használni lehetne a leveg?szennyezés hatásainak kivédésére.
A következ? lépés az lesz, hogy olyan helyekenfogják nagyobb számú alanyon tesztelni a B-vitaminokat ahol a lakosság jalent?s mértékben ki van téve a PM2,5 tartományba tartozó szálló pornak, mint pldául Pekingben, vagy Mexikóvárosban.
Ha az adatok helyesek a szennyezett leveg?j? városokban él? lakosság a kezébe kapna egy viszonylag egyszer? védekezési módot a szálló por hatásainak kivédésére.
A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) cím? lapban jelent meg.