Leopold Györgyi írja:
(MTI-Press) – Mit?l félünk? Sok mindent?l. Van, aki állatoktól, retteg a kutyától, kígyótól, póktól, mások a magasságtól, mélységt?l, tömegt?l, repülést?l, közlekedést?l, egyedüllétt?l. Sok mindennel kapcsolatban kialakulhat a félelem érzése, ami önmagában nem is volna baj, hiszen az egészséges félelem normális reflex: arra szolgál, hogy elkerüljük a vészhelyzetet. Viszont ha a félelemérzés, a viszolygás túllendül egy határon, ha beteges rettegéssé terebélyesedik, akkor fóbiáról beszélünk.
A pszichiáterek rangsorolják ezeket a fóbiákat jellegük, természetük, megnyilvánulási formáik és súlyosságuk szerint. Sajnos, korunk egyik leggyakoribb pszichiátriai betegségér?l van szó, amely kezdetben csak kellemetlen, kés?bb – ha nem diagnosztizálják és nem kezelik – egyre súlyosabbá válhat, és komoly problémákat okoz a szédülést?l a heves szívdobogáson át az izzadásig, a vérnyomás emelkedéséig, a közösségi élett?l történ? elzárkózásig. Ilyenkor már az életmin?ség kerül veszélybe, jelent?sen besz?kül a fóbiákkal küzd? élettere.
A pszichiáterek arra is figyelmeztetnek, hogy a kezeletlen, elhanyagolt fóbia, ha elhatalmasodik, elérheti a pánikrohamok súlyosságának mértékét.

Félelmi szituáció

A fóbiásokra leginkább jellemz?, hogy a félelem tárgyát igyekeznek elkerülni. Ez a tipikusan „elkerül? magatartás” akadályozza ?ket sok mindenben – a közlekedésben, vásárlásban, közösségi összejöveteleken történ? részvételben és sok másban is.
A fóbiák gyógyíthatók, ma már igen gazdag eszköztár áll a szakemberek rendelkezésére a sikeres terápia érdekében.
Újabban egyre többet hallani a virtuális terápiáról, melyr?l hazai gyakorlója, Simon Lajos, a SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának f?orvosával beszélgetünk.
– Nálunk ugyan még kutatási, kísérleti stádiumban van, az országban egyedül használatos módszer, amellyel f?ként a közlekedési fóbiákban szenved? betegeket gyógyítjuk, de a kezdeti eredmények igen biztatóak – mondja. – A Takács Barnabás kiváló kutató-programozó és csapata által kifejlesztett „virtuális környezet” rendkívül egyszer?nek t?nik, hiszen egy fotelr?l van szó, amelybe beleültetjük a pácienst, kap egy speciális szemüveget, kezében pedig egy chip van. Ez egy számítógép alapú, gondosan megtervezett virtuális világ, amelyben a beteg úgy érzi, hogy valóban jelen van az adott helyszínen. A kezelés lépcs?zetes, a fokozatosság elvén alapszik, nyugalmi, relaxált állapotból indulunk, amikor a fóbiás beteg elképzeli például, hogy a repül?téren várakozik, utazni akar, majd kés?bb fel is száll a gépre. Persze mindez nem egy csapásra megy, a kezében lév? chip ugyanis jelzi a reakcióit, azonnali a visszacsatolás, és, ha a stressz eléri nála a t?réshatárt, akkor megállunk. Vagyis fokozatosan szoktatjuk az adott „félelmi szituációhoz.” Egy kockázat nélküli utazáson vesz részt, virtuális térben.

Igazi próba

– Ha jól értem, a terápia célja végs? soron a már említett elkerül? magatartás megszüntetése. De mi a bizonyság arra, hogy ezen a képzelt szituáción kívül, „élesben” is m?ködik a dolog?
– Vannak visszajelzéseink. Az igazi próba, a siker bizonyítéka, ha a gyakorlatban is repül, közlekedik a metrón a páciens, vagyis megsz?nnek korábbi fóbiái. Egyébként vannak olyan országok, ahol a társadalombiztosítás szerz?dést köt a helyi repül?társasággal, és a terápia utolsó fázisában a gyakorlatban bizonyítható az eredmény, a páciens a terapeutával valóban felszáll a gépre.
– Ezek szerint a virtuális terápiának van jöv?je a pszichiátriában.
– Mindenképpen. Már sok országban alkalmazzák, ez a „kutyaharapást sz?rével” tipikus esete. A technika, technológia állandó fejl?désben van. Nálunk a klinikán „fut” például egy relaxációs program, amely szintén a virtuális valóságot használja a stressz csökkentésére. Ezt a munkahelyi túlterheltséggel, stresszel küzd?knek ajánljuk. Az üzleti életben több virtuális tréningtechnika használatos, amely egészséges embereket készít fel kritikus helyzetekben történ? viselkedésre. Igen érdekesek azok a kísérletek, amelyek gyerekek tanulási zavarainak megszüntetését célozzák. Kiderült, hogy a figyelemzavar, a diszlexia összefüggésbe hozható a gyerek egyensúlyzavarával. Virtuális környezetben javítani lehet a gyerek egyensúlyérzékét, koncentrációskészségét, ezzel többféle tanulási probléma kiküszöbölhet?.

A számítógép alapú virtuális világ tehát még sok lehet?séget és meglepetést tartogat, minden bizonnyal a jöv? egyik kiemelked? terápiás eszköze lesz a pszichiátriában.
Minden ötödik embernek van valamilyen fóbiás félelme, nekik és környezetüknek is sokat jelent, ha a technika és egy képzett terapeuta segítségével megszabadulnak t?le.