Már az ókorban tisztelet övezte a galagonyát. Hatékony szívgyógyszerként az antik, a kínai és az „indián” orvoslás is nagy becsben tartotta. A kelták mágikus faként tisztelték, míg a középkorban az emberek úgy hitték, hogy megvédi őket a villámoktól, a gonosz szellemektől és az ördögtől.

A legenda szerint Jézus töviskoronája is galagonyaágból készült. Hogy ez igaz-e? Nem tudhatjuk. Ám annyi bizonyos, hogy a galagonya rendkívül kemény faanyagát (latin elnevezése: Crataegus – a görög krataiós szóból származik, jelentése: erős, kemény) fejszenyél készítéséhez használták. A növény termésének konyhai felhasználásáról könyvet lehetne írni. Az emberek a világ minden táján, Írországtól kezdve, Közép- és Kelet-Kínán, Koreán és Mexikón át, egészen Kanadáig készítenek belőle kalácsot, zselét, dzsemet, alkoholmentes és alkoholos italt (dzsúzokat, bort, pálinkát), bonbont stb.

Bonyolult család

A galagonya a rózsafélék családjába tartozó, rendszertani szempontból bonyolult, alfajok sokaságát számláló, fás nemzetség tagja. Galagonyabokrok és -fák a Föld északi féltekéjének minden kontinentális éghajlatú területén megtalálhatók. Európában, Észak- és Közép-Amerikában, Ázsiában (Kínában) több fajtája fejlődött ki, ezek egymással remekül keresztezhetők. Pontos számuk szinte meghatározhatatlan. A botanikusok szerint világszerte megközelítőleg 280-féle galagonyafaj él, Kínában pedig közel 1000 alfaját különböztetik meg. Csehországban napjainkban kb. 9 eredeti galagonyafaj található. Közöttük a különbséget a bibeszálak vagy a termésben található magok száma határozza meg. A közönséges galagonyának kettő, a többi fajtának (Csehországban) csak egy bibeszála van. A közönséges galagonya keresztezett fajtáinak egy vagy két bibeszálú virágai is lehetnek.

Egész évben gyönyörű

A közönséges galagonya (Crataegus laevigata) leginkább Európában él, de megtalálható Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is. Napos, laza talajú erdőszéleken, berkeken, út mentén, kerítések tövében és mezőkön fordul elő, összefüggű, néhol átláthatatlan bozótosokat alkotva. Három- vagy ötkaréjos levelekkel fedett, 8 méter magasra is megnövő cserje vagy fa. Sátorvirágzata májustól júniusig nyílik. Fehér, ötszirmú virágainak illata már messziről megigéz minket. Ősszel világosvörös bogyótermések lepik el a növényt. A galagonyafajok a kertek, parkok dekoratív ékességei lehetnek. A természetben a madaraknak, emlősöknek és rovaroknak biztosítanak élőhelyet és táplálékot, hiszen a galagonyabozótok gazdag nektár- és virágporforrások.

Lassan, de biztosan

Áldásos hatású anyagokat a növény fás kérgében, leveleiben és terméseiben egyaránt bőséges megtalálunk. A legtöbb hatóanyag a kutatások szerint a virágokban van. Hófehér virágait, virágos hajtásait a bimbók nyílásakor – a virágzás kezdetén – kell begyűjteni, a kocsánnyal együtt. Termését éretten, a teljes érés előtt kell leszedni (amikor a bogyók még nem lágyultak meg). Virágait és bogyótermését is árnyékos, sötét helyen, kiterítve szárítják. Kivonata a vérkeringésre jótékonyan ható flavonoidokat (vitexint, hiperozidot, rutint), szaponinokat, cserzőanyagokat és amin-származékokat (fenil-etilamint, tiramint) tartalmaznak. Bogyótermésében nagy mennyiségben találunk C-vitamint, B-vitaminokat, karotint, cukrokat, valamint pektint.

A galagonyát az emberiség ősidők óta használja a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére. Elődeink tapasztalatait mára a modern orvosi kutatások is alátámasztották. A galagonya javítja a szívizom vérellátását, segít átjárhatóvá tenni a beszűkült ereket, csökkenti a vérnyomást. Segítséget nyújt szapora szívverés, szívritmuszavar és szívneurózis esetén, valamint időskori szívgyengeségben, vérellátási zavarokban. Infarktus megelőzésére ugyancsak alkalmas, kiegészítő kezelésként, valamint a lábadozás támogatásában is jótékony hatású. Változókorban és migrénes panaszok enyhítésére szintén használhatjuk. Csökkenti az idegfeszültséget, nyugtatja az idegrendszert. Ingerlékenységben, álmatlanságban, idegeskedésben, fáradtságban és hosszan tartó stressz okozta kimerültségben pótolhatatlan.

A hagyományos kínai orvoslás a kínai és japán galagonyafajták (Crataegus pinnatifida, C. cuneata) használatát emésztési panaszok kezelésére is javasolja. Főzete (pl. homoktövissel, szúrós gyöngyajakkal, mentával keverve) még hatásosabb. Akár tinktúra formájában is fogyaszthatjuk. Fontos tudni, hogy rendszeres használattal, lassan, fokozatosan fejti ki hatását az emberi szervezetben. Szívgyógyszereket szedőknek azonban kerülniük kell a fogyasztását. (Az óvatosságot indokolja, hogy a szívre ható gyógyszerek és a galagonya együttes hatását nem tudjuk előre felmérni – A szerk.) A galagonya – az aktuális időjárástól függően – május-júniusban virágzik. A szív pedig már a gyönyörű virágok puszta látványától is szinte „elolvad”.

Írta: VLADIMÍR VONÁSEK

Szakmailag ellenőrizte, kiegészítette: NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA fitoterapeuta, természetgyógyász,