A növények felépítése lehet?vé teszi számukra a különböz? autonóm életfunkciók továbbélését -például légzés-még akkor is ha elválasztják az anyanövényt?l ?ket, vagy egyszer?en csak betakarítják a haszonnövényeket. Emiatt feltételezhetjük azt is, hogy a betakarított növények képesek érzékelni a küls? ingereket  és reagálni azokra  még napokig, megtartva cirkadián ritmusukat. A cirkadián ritmusnak megfelel?en egyes anyagok a napszaktól függ?en különböz? mennyiségben vannak jelen a növényekben. Bizonyos napszakban több bennük az antioxidáns, a kártev?k ellen véd? fitokemikáliák, vagy éppen a rákellenes anyagok. Az antioxidánsok és a rákellenes anyagok mennyiségének változása az elfogyasztott zöldségekben az emberi szervezetre is hatással van.

A cirkadián bels? óra mutatja meg a növényeknek amikor az évszakok változnak és evvel együtt változik a nappalok és az éjszakák hossza-mondta Janet Braam növénybiológus (Rice University Houston, Texas)- de ugyanennek az órának a m?ködése kritikus a növény számára a rovarok elleni védekezésben is. A növények tudják mikor táplálkoznak a rovarok és bels? órájuk segítségével  fel tudnak készülni saját védelmükre.

Egy korábbi tanulmány már bebizonyította ennek a tulajdonságnak a létét. A modellként használt növény az Arabidopsis thaliana röviddel napkelte el?tt -amikor a rovarok táplálkozni kezdenek- rovarriasztó kemikáliát kezd termelni. A véd? vegyületeket amelyek ilyen hatást biztosítanak  glikozinolátoknak hívjuk és közös tulajdonságuk hogy a sejtnedvüreg sérülésekor egy enzim csíp?s íz? mustárolajokra bontja ?ket. Feltételezhet?en ezután már nem ízlenek annyira a növények a kártev?knek. Az Arabidopsis thaliana (Lúdf?) a Keresztesvirágúak családjába tartozik ahova a káposzta is. A kutatók tehát joggal remélték hogy  a növények által termelt fitokemikáliák mennyiségének napszaktól függ? változását az egyszer? káposztában is megtalálják.

A kutatók  szimulálták a nappal-éjszaka ciklusát,  sötét -világos váltakozását hogy ellen?rizzék a zöldségek és gyümölcsök bels? óráját.

A kísérlethez nem kellett más csak néhány bolti káposzta és az ötlet! A kutatók három centiméteres cikkeket vágtak a káposztából és váltakozva kitették ?ket 12 óra fénynek és 12 óra sötétségnek három napig-vagyis mesterséges cirkadián ritmust hoztak létre. Közben 4 óránként mérték a növény glükozinolát tartalmát  beleértve egy összetett vegyület mennyiségét is amelyet 4MSO-nak neveznek. Ez a vegyület antimikrobiális és rákellenes hatásokkal rendelkezik, tehát mennyisége a növényben nagy jelent?séggel bír az emberi szervezet számára.

A csapat ezután káposzta hurkoló moly hernyóit eresztette a káposztára amelyeket ugyanolyan 12 órás ciklusokban edzettek mint a káposztát. A káposzták másik csoportja egy ellenkez? idej? dresszúrának volt kitéve, a nappal és éjszaka váltakozását felcserélték.

Azok a káposztalemezek amelyeknek cirkadián ritmusa szinkronban volt a hernyók ritmusával-(azonos id?ben kapták a fényt és a sötétséget)-20%-kal kevesebb szövetet vesztettek el a támadás során. A káposzta tehát amely szinkronban volt a kártev?k ciklusával épp abban az id?ben halmozta fel a legtöbb védekezéshez használt kemikáliát amikor a hernyók ettek. A káposzták amelyek nem voltak szinkronban a kártev?k táplálkozásával nem tudtak hatékonyan védekezni a kártev?k ellen.

A csapat még vizsgálta  a salátát, a spenótot, a cukkinit, az édesburgonyá, a sárgarépát, és az áfonyát.  Ezek a növények nem termelnek ugyan glükozinolátokat mint a káposzta, mégis ha azonos volt a ritmusuk a kártev?kével hasonló hatékonysággal tudták kivédeni a támadásokat, és még a betakarítás után egy héttel is képesek voltak reagálni a sötétség és a világosság változására.

Kérdezhetnénk mi ebb?l az egészb?l a tanulság számunkra ha nem vagyunk sem káposzták sem hernyók.Ha logikusan elgondolkodunk rajta bizony nem egyféle következtetést vonhatunk le!

-Valószín?leg nem csak egyféle vegyület termel?dése köt?dik a növények cirkadián ritmusához. Dr Braam azt  tervezi mélyebbre ás a növények kémiájában,  és megkeresi mikor termel?dnek nagyobb mennyiségben azok az anyagok amelyek az emberi egészségre pozitív hatással vannak. Ezeket az anyagokat a megfelel? id?pontban történ? lefagyasztással meg lehetne ?rizni az emberi  táplálkozás számára.

-A másik irány amelyen a kutatók szeretnének elindulni nem kevésbé fontos számunkra:  hogyan lehetne kemikáliák nélkül hatásosan védeni a betakarított termést aratás után anélkül hogy féregírtókkal kezelnénk azt, vagy a védekezés érdekében  genetikailag módosítanák a növényeket.

-Valamint a termesztés során hogy lehet ugyanezeket a természetes folyamatokat a növényvédelem szolgálatába állítani.

A következ? alkalommal tehát amikor a helyi piacon sétálunk jusson eszünkbe: a gyümölcsök és zöldségek még életben vannak és a napszaknak megfelel?en képesek beállítani a bennük lev? védelmi anyagok vagy tápanyagok mennyiségét ezzel a mi egészségünket is szolgálva.

 

Megjegyzés:  Szerintem ezek a kísérletek nyilvánvalóan összefüggésbe hozhatók azokkal az ajánlásokkal amelyek részletesen leírják mely napszakban a legideálisabb a gyógynövények gy?jtése ha a legmagasabb hatóanyag tartalmat szeretnénk biztosítani magunknak.