(MTI) – A víz kezeléséhez, a csomagoláshoz, a rovarirtókhoz és a kozmetikumokhoz felhasznált nanoanyagok mennyisége nagyot n?tt az utóbbi évtizedekben, és fél?, hogy veszélyt jelentenek az emberre és a környezetre. Amerikai kutatók kidolgoztak egy eljárást, amellyel kimutathatók az ezüst nanorészecskék a friss terményekben és más élelmiszerekben.

„A piacon több mint ezer termék el?állításához használnak nanotechnológiát. Ez azért aggályos, mert nem tudjuk, a nanorészecskék mennyire mérgez?ek. Célunk, hogy minél hamarabb megtaláljuk és megmérjük mennyiségüket az élelmiszerekben, és tanulmányozzuk, mérgez?ek-e” – idézte a Science Daily tudományos portál a Journal of Agricultural and Food Chemistry cím? szaklapban megjelent tanulmányt.
A Missuri Egyetem élelmiszerkutatóinak Mengshi Lin által vezetett csoportja a körtén maradt, illetve a héján a gyümölcsbe jutott ezüst nanorészecskéket vizsgálta meg. (A nanométer a méter egymilliárdod része.) El?ször a rovaröl? szerekhez hasonló töménység? ezüstnanorészecske-oldatba tették a körtéket. Ezután többször megmosták és leöblítették ?ket. Vizsgálataik szerint a kezelés és a mosás után négy nappal még mindig voltak ezüstrészecskék a héjon, a legkisebbeknek a körte húsába is sikerült behatolniuk.
„Az ezüstrészecskék az élelem elfogyasztása és megemésztése után is az emberi szervezetben maradnak, tehát veszélyt jelenhetnek. Ezek szerint a kisebbek ártalmasabbak lehetnek, mint a nagyobb méret?ek” – hangoztatta Lin.
Az emésztés során a nanorészecskék bekerülnek a vérbe és a nyirokrendszerbe, keringenek a szervezetben, és olyan érzékeny szervekhez is eljuthatnak, mint az agy, a máj, a lép vagy a szív. Az új módszerrel ki lehet mutatni, mennyire szennyezték az ezüst nanorészecskék a mez?gazdasági terményeket és más élelmiszereket.