Margarin – a terminátor

Írta: Dr. Lakos András, az orvostudomány kandidátusa

Évente akár 30 000 keringési eredet?, id? el?tti halált lehetne elkerülni, ha betiltanák Magyarországon az élelmiszeriparban gyártott transz-zsírokat.

A margarinok története

Az élelmiszeripar a II. világháború során kezdte növényi olajokból tömegesen gyártani a margarinokat, mert azok olcsóbbak voltak és jobban eltarthatók, mert nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhet?ek voltak, mint az étolaj. Kés?bb, a 70-es évekt?l, a koleszterinek és az érrendszeri betegségek közötti összefüggések felismerése után az állati zsiradékok kiváltására, az „egészséges táplálkozás” jegyében ugrott meg, vált általánossá a fogyasztásuk. Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredet? zsírsavakat növényi eredet?ekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti majd a keringési és érrendszeri betegségek el?fordulását.

A telítetlen zsírsavak egy vagy több kett?s kötést tartalmazó molekulák. A természetben f?leg a cisz („szabályos”) konfigurációjuk fordul el?, a transz („szabálytalan”) konfiguráció szinte kizárólag az élelmiszeripar terméke.

A margarinokat h?kezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból állítják el?. E hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek transz-zsírsavak (trans fatty acid – TFA) is. A TFA-k legalább egy kett?s kötésükben transz (szabálytalan) helyzetben tartalmazzák a hidrogénatomokat. Ez megváltoztatatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogy a zsírsavlánc melyik szénatomján van szabálytalanul („transz” helyzetben) a hidrogén, igen sokféle TFA létezik, ezek mérgez? hatása is eltér?.

Kis mennyiségben a természetben is el?fordul TFA, de ezek veszélytelenek, s?t, hatásuk kedvez? (International Journal of Epidemiology, 2008 Feb;37(1):173-82, American Journal of Clinical Nutrition, 2008;87:558-66.).

A mesterségesen el?állított TFA-k többsége viszont súlyosan mérgez?. Err?l mára már számtalan, megdönthetetlen tudományos bizonyíték gy?lt össze.

A TFA-ban gazdag margarin szívinfarktust okoz

Az els? közlemény, amely felvetette, hogy a szívinfarktus kockázata a TFA-t nagyobb mennyiségben fogyasztóknál megemelkedik, 1993-ban jelent meg (Lancet, 1993 Mar 6;341(8845):581-5). Az els? publikáció eredményeit a kés?bbiek meger?sítették, s?t még ijeszt?bb adatokkal egészítették ki. Elfogadottá vált, hogy napi 5 g TFA fogyasztása 25%-kal növeli meg a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázatát.

Számomra akkor derült ki, hogy mekkora a baj, amikor 2006 áprilisában a legrangosabb orvosi világlapban elolvastam a mára már sokat idézett közleményt. Ebben megmérték 20 ország 43 gyorséttermében, 2004-2005-ben vásárolt, azonos menüjében a TFA mennyiségét (New England Journal of Medicine, 2006;354,1650-1652). Az egyik meglep? információ az volt, hogy az azonos éttermi lánc különböz? városokban eladott menüjében sokszoros volt az eltérés. Így – nem számítva a dánokat, akik addigra már gyakorlatilag betiltották a TFA forgalmazását (Atherosclerosis Supplements, 2006 May;7(2):43-6.) – Malagában 3 g-ot, New York Cityben 10 g-ot tartalmazott egy McDonald’s menü (csirke nugget és sült krumpli). Mai tudásunk szerint ez azt jelenti, hogyha New Yorkban abban az id?ben valaki minden nap megevett egy McDonald’s menüt, és azontúl már csak teát fogyasztott egész nap, akkor nála a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázata 50%-kal növekedett. De mi a McDonald’s a Kentucky Fried Chickenhez képest? Míg a McDonald’s New York-i 10 grammos TFA-menüje volt a listavezet?, a KFC csúcsteljesítménye 25 g volt egyetlen adagban. Mit gondolnak, vajon ezt hol mérték? Naná, persze, hogy Magyarországon! Tehát a gyorséttermek között a hazai lett a TFA-bajnok. Eszerint ha valaki mindennap egy ilyen, magyar KFC menüvel verte el az éhségét (és nem evett semmi mást), számára a szívinfarktus kockázata legalább kétszerese volt, mint az ilyesmivel nem él? honfitársainak. A fenti közleményre szinte azonnal reagálva New York City polgármestere betiltotta a TFA forgalmazását. Bár a New York-i McDonald’s sokkal kevésbé mérgez?, hiszen egy adagja 2,5-ször kevesebb TFA-t tartalmazott, mint az itthoni KFC-é, mégis azonnali reakciót váltott ki, míg idehaza természetesen néma csend övezte a hírt.

A hazai reakciók

Felháborodva az itthoni hallgatáson, írtam az általam ismert mintegy harminc, egészségüggyel foglalkozó újságírónak, készítsen a témában interjúkat. Egy rövid újsághíren kívül mindössze két lagymatag riport született, melyekb?l az derült ki, hogy lehet, hogy régen így volt, de mára már mindenki megjavult, nincs semmi baj, ma egészségesebbek az élelmiszereink, mint valaha. Mivel más visszhangja az aktivitásomnak nem volt, elvállaltam, hogy elmondom ismereteimet az RTL Klub híradójában. A mondandómat – rettenetesen átszerkesztve és érthetetlenné téve – helyettem a m?sorvezet? adta el?, miközben én a háttérben tátogva „hitelesítettem” a sok butaságot, ezalatt a képerny?n valaki egy palack étolajat csurgatott a serpeny?be, hogy ezzel is tökéletesen dezinformálja a néz?ket (az étolajban természetesen nincs TFA). Nem hittem, hogy valaki ezt a zagyvaságot megérti.

A McDonald’s itthoni vezet?it így is felizgatta a szereplésem, és másnap sajtóközleményt adtak ki:

„A magyar McDonald’s hamarosan behozza New Yorkot (Budapest, 2007. március 2.). Mint ismeretes, a világon els?ként az amerikai New York államban léptek fel a legszigorúbban a hidrogénezett növényi olajak ellen. Az idén életbe lép? tiltás lényege, hogy a vendéglátóhelyek sütésre kizárólag olyan olajat használhatnak, amelynek transz-zsírsav tartalma olyan alacsony, hogy az elkészült ételben gyakorlatilag nem mutatható ki. A McDonald’s, a világ vezet? gyorsétterem-hálózataként már a tiltás életbe lépése el?tt kutatásokat végzett, és folyamatosan csökkentette az éttermeiben használt süt?olaj transz-zsírsav tartalmát. A New York államban található McDonald’s éttermek már most is biztonsággal megfelelnek a legszigorúbb el?írásoknak, a magyar McDonald’s éttermekbe 2008 közepére érkezik meg az új összetétel?, maximum 2% transz-zsírsav tartalmú olaj.”

Ezt a vállalásukat már 2007 októberére teljesítették:

„A McDonald’s az olajfejlesztést és cserét önkéntesen vállalta.” (McDonalds sajtóközlemény, 2007. okt. 10.) „A McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. októbert?l minden hazai éttermében kedvez?bb élettani hatású süt?olajra cseréli az eddig használtakat, ezáltal gyakorlatilag nullára csökkenti kész ételeinek transz-zsírsav tartalmát. Az új olajkeverék több mint 10 éves fejlesztési munka eredménye, használatával a McDonald’s úttör? szerepet vállal a vendéglátásban. A hazai éttermekkel párhuzamosan Európa szerte átállnak a jelenlegi legmodernebb olajkeverékre, amelynek zsírsavösszetev?i jóval kedvez?bbek a WHO által ajánlott határértékeknél.”

A KFC is büszkén hirdeti a honlapján, hogy 2007 áprilisától TFA-mentesek az élelmiszerei az USA-ban. Hogy nálunk mi a helyzet, arra nem találtam adatot. Hasonlóan az Unilever is nyilatkozataiban állítja, hogy csökkentette a TFA mennyiségét, de pontos adatokat csak a Flóra fantázianev? termékein szerepeltet, amely eszerint TFA-mentes. Ezek a nagy amerikai világcégek a New England Journal of Medicine-ben megjelent cikkek után egymással versengve cserélik le mérgez? zsiradékaikat a már „több mint 10 éves fejlesztési munka eredménye”-ként (www.mcdonalds.hu) termelt új süt?anyagra. Egy olyan ország cégeir?l van szó, ahol a dohánygyárak hatalmas kártérítéseket fizettek ki tüd?rákban elhunyt dohányzó honfitársaik hozzátartozóinak, mert azok nem tudhatták, hogy a cigaretta rákkelt?. Ha az élelmiszertermel? világcégek már 10 éve fejlesztették, és most gyorsan lecserélték a TFA-s zsiradékaikat, akkor ?k nyilván már legalább 10 éve tudták, hogy milyen gyilkos élelmiszereket gyártanak. „A McDonald’s az olajfejlesztést és cserét önkéntesen vállalta.” Gondolom, bennük is felmerült a dohányosok kártérítésének a példája… Természetesen, nem csak a gyorséttermek élelmiszerei tartalmaznak nagy mennyiségben TFA-t.

A TFA hatása a koleszterinre és az egyéb vérzsírokra

Mostanra egyértelm?, számos tanulmány bizonyította, hogy a bevitt TFA-val egyenes arányban csökken az érvéd? hatású (HDL) koleszterinek mennyisége, és n? az érelmeszesedést okozó (LDL) koleszterin szintje. A TFA-k nemcsak emelik a kedvez?tlen koleszterinek mennyiségét, de el?segítik a koleszterinek sejtekbe történ? beépülését. A koleszterinszint-növel? hatás 4–5-szörös az állati zsiradékokhoz képest (Országos Élelmezéstudományi Intézet: Gyakori kérdések a transz-zsírsavakról).

A TFA emeli a vérzsírok (trigliceridek) mennyiségét. Mindezek növelik a keringési eredet? megbetegedés kockázatát, de a TFA kedvez?tlen hatása sokkal kifejezettebb, mint ami önmagában a vérzsírok változásából következne.

Általános gyulladáskelt? hatás

Mostanra az is egyértelm?, hogy a TFA-bevitelnek közvetlen gyulladáskelt? hatása is van. Emeli a tumor-nekrózis faktor (TNF), az interleukin-6 és a C-reaktív protein (CRP) szintjét. Ezek vérszintjének emelkedése külön-külön, és az egyéb tényez?kt?l függetlenül is er?teljesen növeli a keringési betegségek, mint a hirtelen szívhalál, az érelmeszesedés és a szívelégtelenség, valamint a cukorbetegség kialakulásának valószín?ségét (New England Journal of Medicine, 2006;354:1601-13).
Érbelhártyát károsító hatás

Számos tanulmány bizonyítja, hogy az érbelhártyát is károsítja a TFA. Csökkenti az erek rugalmasságát, ily módon is növeli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. (Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology, 2001;21:1233-7).

Egyéb hatások

Amennyiben az energiabevitel 2%-át TFA-val fedezték, a n?i medd?ség 2,3-szorosára (tehát 130%-kal!) növekedett (American Journal of Clinical Nutrition, 2007 Jan;85(1):231-7.). Egyre valószín?bb, hogy a hasi elhízás kockázatát is növeli a TFA. (Circulation, 2007;115:2231-2246, és Obesity 2007 Jul;15(7):1675-84.). Úgy t?nik, hogy a TFA, beépülve a vérsejtek falába, megváltoztatja azok felületi tulajdonságait, és így közvetlenül is növeli a trombózishajlamot (Nutrition in Clinical Practice, 2006; 21:505-512).

Mekkora a kockázat?

Az összkalória-bevitelhez viszonyított mennyiséget tekintve mai tudásunk szerint nincs egyetlen más élelmiszer sem, amely ilyen súlyosan növelné a keringési betegségek kockázatát. Tízezer ember vizsgálata alapján bizonyították, hogy az összes kalóriabevitel TFA tartalmának 2%-os növelése 23%-kal növeli a keringési betegségek el?fordulását. Elméletileg több száz fajta TFA lehet, attól függ?en, hogy melyik szénatomon helyezkedik el a szabálytalan H-atom. Ezek toxikus hatása azonban nem egyforma. Van olyan köztük, amely önmagában megháromszorozza a hirtelen szívhalál el?fordulását (Circulation, 2007 Apr 10;115(14):1858-65.).

Magyarországon a halálozás 2004–2006 között évente 131 000–135 000, ebb?l a keringési eredet? halálozás 66 000–70 000 között volt. Ezeknek is a fele, tehát kb. 35 000 a szívbetegségben meghaltak száma (KSH). Ez a halálozási ráta az Unió átlagának közel kétszerese.

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány évente 1000-re becsüli a TFA fogyasztására visszavezethet? szívhalál kockázatát. Saját bevallásuk szerint ez a szám jelent?sen alulbecsült – és ez egyezik az én véleményemmel is. Az általuk megadott szám egy amerikai összefoglalón alapulhat, mely szerint az USA-ban 30 000–100 000 halál írható a mesterségesen el?állított, hidrogénezett olajok számlájára (Nutrition in Clinical Practice, 2006; 21: 505-512.).

Megbízhatóbb számítások szerint, amennyiben a mesterségesen el?állított TFA-t szám?znénk az élelmiszereinkb?l, a keringési eredet? halálozás akár 22%-a megel?zhet? lenne (New England Journal of Medicine, 2006;354:1601-13). Magyarországra vetítve ez az arány évi 15 000 élet id? el?tti elvesztését (ha csak a szívhalált számítjuk, akkor ennek a felét) jelenti. Ezt a hihetetlen számot támasztja alá a dániai tapasztalat. Az élelmiszerek teljes zsírtartalmában a TFA mennyiségét 2%-ban maximálták, ezután 3 évvel 20%-kal csökkent a keringési megbetegedések száma (MTI/AP, 2006. október 17.)!

A legmegbízhatóbb adatokat eddig a Harvardon végzett kutatások szolgáltatták. ?k a vörösvérsejtekbe beépült TFA mennyiségét vizsgálták, ami sokkal pontosabban jelzi a TFA-bevitel mértékét. Eszerint a populáció legtöbb TFA-t fogyasztó negyedének a legkevesebbet fogyasztó negyedéhez viszonyított szívinfarktus-kockázata 3,3-szoros! (Circulation 2007 Apr 10;115(14):1858-65.). Az ? adataikból számolva és Magyarországra vetítve, a TFA fogyasztása legalább 15 000 id? el?tti szívhalált és újabb 15 000 keringési eredet? halált okoz.

Szükséges-e további vizsgálat a TFA károsító hatásának bizonyítására?

Az orvostudományi kutatásokban a legmegbízhatóbbak az ún. kett?s vak, placebókontrollált vizsgálatok. Az ilyen vizsgálatban sem a vizsgáló, sem a vizsgált személy nem tudja, hogy valódi hatóanyagot vagy azonos küllem? hatóanyagmentes placebót kap. Csak mikor az adatok összegy?ltek, és a tanulmányt befejezik, illetve a statisztikai számítások is elkészültek, törik fel a kódokat, és akkor derül ki, hogy volt-e, és milyen hatása a vizsgált hatóanyagnak. Jelen esetben az egyik csoport TFA mentes kekszet kapna, a másik pedig, azonos küllem?, TFA-val dúsítottat. Így kapnánk a legpontosabb adatokat arra nézve, mekkora is a kockázat. A TFA egészségkárosító hatásáról azonban mára már oly sok adat gy?lt össze, hogy etikai okokból nem fogadható el egy ilyen kett?s vak, hosszú távú követéses vizsgálat (American Heart Journal, 2008 Dec;156(6):1117-23, Current Atherosclerosis Reports 2007, 9:486-493).
A jelen helyzet itthon

Nyilatkozatokon kívül keveset tudunk.

Az Országos Élelmezéstudományi Intézetben (OÉTI) kétféle margarint vizsgáltak: az egyikben 0, a másikban 25% volt az össz-zsírtartalomra vetített TFA (márkaneveket nem hoztak nyilvánosságra). Volt olyan kakaós nápolyi szelet, amelynek egyetlen 30 grammos szeletében több mint 1 g TFA volt (Kertészné Lebovics Vera: Transz zsírsavak: valóban nagy a kockázat? – OÉTI, 2008. május 6.) Becslések és OÉTI felmérések alapján itthon legalább napi 2–3 g TFA-t, széls?séges esetben akár 25 grammot is fogyaszthatunk.

A Flóra margarin gyártója (az Unilever) a termék csomagolásán – nyilván önkéntesen – elhelyezett feliraton deklarálja, hogy TFA-mentes, a saját honlapján azonban erre már nem hivatkozik, amikor a készítmény szívbarát jellegét hangsúlyozza, nyilván azért, mert akkor talán felmerülne a fogyasztóban a kérdés, mennyi TFA-t tartalmaz a szintén általuk gyártott Delma, Ráma, vagy a többi margarin. Ezt nem lehet tudni. A (talán mára már elavult) tápanyagtáblázatban a „kockamargarinok” (Ráma, Liga, Venus) TFA tartalmát 8-20%-ban adják meg (Bíró Gy., Lindner K.: Tápanyagtáblázat, Medicina, 1995.) Az Unilever honlapja szerint „A jó min?ség? margarinok transz-zsírsav-tartalma alacsony, a WHO által ajánlott 1 százalék alatti, zsírsavösszetételüknek köszönhet?en a szív- és érrendszerre kifejezetten jó hatással vannak.” Kérdés, mi tekinthet? jó min?ség?nek, és honnan tudhatja a fogyasztó, hogy rossz vagy jó min?ség? margarint vásárolt a boltban.

Az Unilever említett honlapján olvasható:

„Az utóbbi két évtizedben egyre-másra jelentek meg hírek a legkülönböz?bb élelmiszerek, élelmiszer-alkotóelemek káros hatásairól, így került a céltáblára a tej, tejtermékek, teljes érték? gabonafélék, húsok, édesít?szerek, egyes gyümölcsök, zsiradékok, és most például a margarin. Az esetek túlnyomó részében ezeknek a – különben olvasmányos köntösbe bújtatott – híreszteléseknek semmiféle alapjuk nincs, a róluk írottak nem tartoznak a bizonyítékokkal alátámasztott orvostudományi állítások körébe.”

Ezek a mondatok 2008. január 15-én kerültek fel a honlapra, és akkorra már számtalan tudományos közlemény jelent meg, amely egyértelm?en bizonyította a TFA káros hatásait, és nem kérdéses, hogy a margarinokban mérték a legmagasabb a TFA-tartalmat. Nem szép dolog a „tej, tejtermékek, teljes érték? gabonafélék, … egyes gyümölcsök,… és most például a margarin” káros élettani hatásait összemosni. Ha a TFA-ról szóló „híreszteléseknek semmi alapjuk nincs”, akkor minek kellett csökkenteni a margarinok TFA tartalmát? A kérdés csak az, hogy most mi a helyzet. Idézet megint csak az Unilever honlapjáról: „a magyar boltok polcain lév?, Unilever által forgalmazott margarinok transz-zsírsav-tartalma kevesebb, mint a WHO által ajánlott 1%”. Ezek szerint a 25%-os TFA-tartalmat nem az Unilever margarinjaiban mérte az OÉTI. Természetesen nem csak a „magyar boltok polcain lév?” margarinokat fogyasztjuk. A TFA szempontjából a magyar boltok polcain lév? margarinok lényegesen kisebb terhelést jelentenek, mint amit az ipar számára készült süt?zsiradékok okoznak. Ezek az ipari felhasználásra szánt zsiradékok a legtöbb élelmiszerünkben megjelennek. Nyilvánvaló, hogy azokból az országokból, ahol a TFA forgalmazását korlátozták, vagy korlátozni fogják, elindulnak a mérgez? zsiradékok azon területekre, ahol ilyen korlátozásról nincsen szó. Nem okvetlenül margarin, hanem egyéb késztermékek (pl. keksz, ropi, felvágott, csipsz, pattogatott kukorica, sült krumpli és édességek) formájában.

A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal honlapján egyetlen találatot kaptam transz-zsírra, az is az angliai testvérhivatal álláspontjával foglalkozik: „Az FSA testületi ülése továbbra sem javasolja az élelmiszerek transz-zsír tartalmának kötelez? korlátozását, mivel az angol ipar magára vállalta a termékek transz-zsírszintjének csökkentését…” Érdekes állásfoglalás, fél?, hogy idehaza is hasonló fog születni, ha nem vigyázunk! Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) illetékes osztályvezet?je annak idején azt a kommentárt f?zte az írásom bevezet?jében említett RTL Klub-riporthoz, hogy – bár nem szó szerint idézem – úgy kell annak, aki gyorséttermekbe jár. Bár az OEFI-nek számos kiadványa van az egészséges életmódról és táplálkozásról, a transz-zsírokról nem találtam említést.

Csak a margarinok veszélyesek?


Természetesen nemcsak a margarinok, hanem általában az élelmiszeriparban a sütéshez használt zsiradékok, és így valamennyi élelmiszerünk tartalmazhat TFA-t. Ránézésre vagy a címkék böngészése alapján nincs az a profi vásárló, aki meg tudná különböztetni a mérgez? zsiradékokat tartalmazó élelmiszert az egészségest?l. Nem tartalmaznak TFA-t a zsírmentes és a tiszta, komolyabb feldolgozástól mentes élelmiszerek (pl. cukor, liszt, étolaj). De számtalan édességben, kekszben, töltelékes süteményben, csipszben, felvágottban, péksüteményben és egyes tejtermékekben nagy mennyiségben lehet jelen. Szinte bizonyos, hogy a közélelmezés és az élelmiszer-futárszolgálatok termékei is jelent?s mennyiségben tartalmaznak TFA-t.
A jelen helyzet a világban

New York Város Egészségügyi F?osztálya betiltotta, Dánia 2%-ban limitálta, Kanada nemrég korlátozta a TFA gyártását, importját és felhasználását. Ausztrália most készíti el? a TFA forgalmazását tiltó törvényt (Food Amendment (Trans Fatty Acids Eradication) Bill 2008). Hollandia, Finnország és Norvégia kormányai – az élelmiszergyártókkal megegyezve – a TFA-szintet jelent?sen csökkentették.

Miért ragaszkodik az ipar a TFA el?állításához?

A TFA egészségkárosító hatása jóval felülmúlja az élelmiszerek növényvéd?szer-maradékából adódó káros hatásokat, pedig ez utóbbi a közgondolkodásban sokkal nagyobb figyelmet kap. Túl ezen, a TFA-nak semmiféle kedvez? hatása nincs, leszámítva, hogy az ipari élelmiszergyártás során néhány (könnyen helyettesíthet?) el?nnyel bír. Az ipar átállása nyilván nincs ingyen, de az átállás után nincs jelent?s költségnövekedés, és az élelmiszerek élvezeti értékében sem következett be kedvez?tlen változás, amint azt a dán példa is mutatja. A válasz egyszer?nek látszik: egy kiépített technológiát kellene lecserélni, és a már legyártott zsiradékot eladni. Amennyiben a világ minden országában egyszerre tiltanák meg a TFA forgalmazását, elképeszt? mennyiség? ipari hulladékot kellene tetemes pénzért megsemmisíteni. Ha velünk etetik fel, még fizetünk is érte…

Mi a megoldás?

Sokan gondolják, hogy elegend? lenne, ha az élelmiszereken feltüntetnék a TFA-tartalmat.

„Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Nemzeti Szívalapítvány arra szólította fel a kormányt, hogy alkosson kötelez? szabályozást az élelmiszerek olyan címkézésére, amely tartalmazza az élelmiszeripari termékek legf?bb tápanyagainak (köztük a transz-zsíroknak is) részletes felsorolását, a pontos mennyiség és a napi ajánlott bevitel értékével együtt. Arra kérték a TÉT Platformot, hogy dolgozza ki javaslatát az élelmiszerek címkézésére, a legf?bb tápanyagok (így a transz-zsírok) közérthet? mennyiségi feltüntetésére, továbbá az ajánlott napi beviteli értékre” (Budapest, 2007. május 4. – MTI).

A címkézés azonban csak a tudatos vásárlók szokásait módosítaná, és az olcsóbb élelmiszerekbe kerülne át a méreg, ahogy azt a kanadai példa is mutatja (Public Health Nutrition, 2008 Nov 6:1-6). Így az amúgy is nagyobb kockázatú, szegényebb néprétegek halálozását növelnénk. Elég gusztustalan megoldás lenne… Túl ezen, a gyermek-, és általában a közélelmezésben sem hozna változást a TFA-tartalom feltüntetése. Az éttermekben, menzákon, pékségekben, cukrászdákban sem lenne könny? dolgunk, amennyiben az egyes készítmények összetev?it kellene tanulmányoznunk.

Mivel a TFA-fogyasztás kedvez?tlen hatásai a napi kalória-bevitel 1%-át meghaladva már mutatkoznak, csak a TFA teljes vagy csaknem teljes kivonása fogadható el (British Medical Journal, 2006;332:931).

Lássuk err?l a PAHO/WHO (Panamerican Health Organization/World Health Organization) ajánlásait (2007. április 26-27):
Be kell szüntetni az iparilag el?állított TFA élelmiszerekben történ? felhasználását.
El kell ismerni, hogy az élelmiszeripar önkéntesen csökkenti egyes termékekben a TFA mennyiségét, de ez nem elég, törvényi szabályozásra van szükség, ami a társadalom minden rétege számára egyaránt kedvez? eredményt hoz.
A növényi olajokban és margarinokban a teljes zsiradék 2%-a, az egyéb élelmiszerek összes zsírtartalmára 5% lehet a maximális TFA arány. Az élelmiszereken, beleértve az éttermekben és gyermekélelmezési szolgáltatókon át forgalmazott ételeket is, fel kell tüntetni a TFA mennyiségét és az összes zsiradék összetételét.
Bár az egyes javasolt tennivalók még további finomításra szorulnak, de a TFA kivonását ett?l függetlenül haladéktalanul végre kell hajtani

Nyilvánvaló, hogy ha Magyarországon nem lesz rövid id?n belül teljes törvényi tiltás, el?bb-utóbb oda jutunk, hogy a világ összes megtermelt TFA-ja a hazai lakosság szervezetében fog lerakódni, hiszen lassan mindenütt korlátozni fogják a TFA forgalmazását.

Dániában 2 év börtönnel és pénzbüntetéssel sújtható, aki megszegi a TFA el?állítását és forgalmazását tiltó törvényt. (Executive Order No. 160 of 11 March 2003 on the Content of Trans Fatty Acids in Oils and Fats). Nálunk nincs semmilyen, a TFA forgalmazását szabályozó rendelkezés. Mégis, van olyan törvény, aminek alapján ma is büntethet? az, aki TFA-t gyárt, tárol vagy forgalmaz:

Büntet? Törvénykönyv 279. §. (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétséget követ el, és egy évig terjed? szabadságvesztéssel, közérdek? munkával vagy pénzbüntetéssel büntetend?. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, b?ntettet követ el és három évig terjed? szabadságvesztéssel büntetend?. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott b?ncselekményt gondatlanul követi el, vétség miatt egy évig terjed? szabadságvesztéssel, közérdek? munkával vagy pénzbüntetéssel büntetend?.

Nem találtam azonban olyan paragrafust, amely a miniszterek, a törvénykezésben résztvev?k, az élelmiszerbiztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó vezet?k b?nös mulasztását szankcionálná. Évente 15 000–30 000 honfitársunk id? el?tti halála szárad a lelkükön…

Forrás: Szkeptikus Blog.Hu