Lehetőségeket keres a magyar gyógynövényágazat

 Budapest, 2012. március 8., csütörtök (MTI) – Magyarországon napjainkban mintegy 18 ezer hektáron termesztenek gyógy- és f?szernövényt, szemben a múlt század utolsó évtizedének 37-42 ezer hektárjával – mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke, a Magyar Kertészeti Tanács f?titkára az MTI megkeresésére.

    Közölte: az ágazat helyzetér?l nemrégiben hallgatott meg beszámolót az Országgy?lés mez?gazdasági bizottságának kertészeti albizottsága. A beszámolóból az t?nt ki, hogy az elmúlt években részben azért esett vissza – a hajdan hungaricumnak számító – gyógynövénytermesztés és -gy?jtés, mert sok konkurens jelent meg ilyen áruval az unió piacán. Emellett a gyógynövényágazat fejlesztésére sem pénz, sem kell? figyelem nem jutott belföldön.
Az utóbbi id?ben azonban ebben az ágazatban is mutatkoznak biztató jelek – tette hozzá Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke. Például a napokban vették fel a védett eredet? uniós termékek listájára az Alföldi kamillavirágzatot. Ebb?l a gyógynövényféleségb?l évente mintegy 500-600 tonnát gy?jtenek be.
Míg a 90-es években mintegy 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot állítottak el? hazánkban, addig a mostani mennyiség a szakemberek becslése szerint már jóval 30 ezer tonna alatt van. A gyógynövénygy?jtés és termesztés termelési értéke éves szinten mintegy 10 milliárd forintot tesz ki. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészít?k összforgalma éves szinten Magyarországon mintegy 50 milliárd forint körül mozog.
A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás m?ködik. A gyógynövénygy?jtésben jelenleg mintegy 5-8 ezer ember vesz részt Magyarországon. Az ország egész területén gy?jtik például a vadgesztenyét, az Északi-középhegységben a csipkebogyót, ugyanitt valamint az Alföldön a cickafarkfüvet, Dél-Magyarországon az aranyvessz?füvet, a csalánt pedig Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg a kamillát és a fehér ürmöt az Alföldön gy?jtik be. A gyógynövények közül pedig els?sorban a mákot, a koriandert, az édesköményt, az ánizst és a kamillát termesztik.
A gyógynövények els?dleges feldolgozását végz? és a késztermékeket el?állító üzemekben mintegy 2.000 ember dolgozik Magyarországon. A szakemberek szerint az utóbbi id?ben az ágazat kivitele jelent?sen, mintegy 20-25 százalékkal esett vissza, f?ként az éles piaci verseny miatt. Ezért a magyar gyógynövények piaci részesedése a hagyományos felvev?piacokon – például Németország, Olaszország, Ausztria és Franciaország – csökkent. Így Magyarország gyógynövény-kivitele most mintegy 6-7 ezer tonna körül van.
Az ágazat fejlesztéséhez a szakemberek szerint a jogszabályi háttér megalkotása mellett több milliárd – egyes becslések szerint akár 10 milliárd – forint is kellene. Ez sokak szerint leginkább uniós és állami pénzek bevonását jelentené. F?ként a szárító és feldolgozó kapacitást kellene modernizálni, korszer?síteni. A magyar gyógynövénykivitel ugyanis általában alapanyagexportot jelent,a fejlesztéssel pedig a feldolgozottsági fokot lehetne növelni, azaz nagyobb hozzáadott-érték? árut termelni. A szakért?k szerint kitörési pont lehetne az ágazat számára még az úgynevezett organikus termesztés, a biogazdálkodás arányának növelése is.