A kutyák egészséges öregedésének egyedülálló kutatását kezdik magyar etológusok

A kutyák egészséges öregedésének egyedülállóan komplex, öt éven át tartó kutatását kezdi meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja.

Az ELTE Etológia Tanszékén 2016 májusában induló kutatási projekt az emberrel együtt él? kutyák öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten – olvasható az egyetem szerdai közleményében.
Egészséges öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem rontja az életmin?séget. A kutatók olyan módszertant akarnak kidolgozni, amely a kutyáknál is mérhet?vé teszi a kognitív hanyatlást.
A kutatás lehet?vé teszi a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A csoport több mint száz id?söd? kutya életét követi négy éven át, a vizsgálatokhoz várják a nyolcévesnél id?sebb kutyák és gazdáik jelentkezését.
 A kutatók le akarják fektetni az eddig gyakorlatilag nem létez? kutya-neurogerontológia alapjait. Az elmúlt években családi kutyákkal végzett kutatásaik nagy része kérd?ívek segítségével próbálta felderíteni az öregedés velejáróinak el?fordulását és súlyosságát.
Ezek a tanulmányok általában a viselkedés szintjén megfigyelhet? hanyatlás leírására korlátozódtak, az ezt kiváltó kognitív funkciókat érint? változásokat nem vizsgálták.
Az öregkori betegségtüneteket eddig csak laboratóriumi kutyákon vizsgálták, a hazai kutatók azonban családi kutyák esetében írják le az öregedéskor megjelen? memória- és végrehajtófunkció-zavarokkal járó idegi elváltozásokat.
A kutyákat és az embereket ugyanazok a káros környezeti tényez?k – vegyszerek, leveg?szennyezés, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód – érhetik, ezért a hazai kutatók számos, laboratóriumi állatokon nem kielégít?en modellezhet? jelenséget, életmódbeli és genetikai kockázati tényez?t, valamint véd?faktort is vizsgálhatnak.
 „A 11-12 éves kutyák majdnem harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka az id?skori emberi demenciának megfeleltethet? kognitív zavarokat mutat: jellemz?ek a térbeli tájékozódás zavarai, szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek, köztük a családtagok felismerésével kapcsolatos problémák, apátia, megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklusának felborulása, szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint a feladatok utasításra végrehajtásának zavarai” – emelte ki Kubinyi Enik?, a kutatás vezet?je, aki az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatóknak szóló 2015-ös Starting Grant pályázatán 1,2 millió eurós támogatást nyert el.
Az ELTE és az MTA kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit. A két évtized alatt számos viselkedésmér? eljárást dolgoztak ki, amelyeket az öregedés vizsgálatában is használnak majd. Ezek közül a legkülönlegesebb a kutya-ember összehasonlító funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat, amelyre e csoporton kívül más még nem vállalkozott – írják az MTI-hez eljuttatott közleményben.