Az étkezési célra használt növényekben számos olyan vegyületcsoport lelhet? fel, amely nemcsak tápanyagként és vitaminként szolgál, hanem bizonyos betegségek ellen is óvja a szervezetet.

Az egészségvéd? anyagok közé tartoznak egyebek között a karotinoidok, a fitoszteroidok, a polifenolok (köztük a flavonoidok), a glükózinolátok, a glükolipidek és a galaktolipidek. Az utóbbiakról els?sorban a botanikusok hallottak, ugyanis nagy arányban fordulnak el? a fotoszintézisben részt vev? zöld színtestek (kloroplasztiszok) határhártyáiban.

A növényi galaktolipidek mono- vagy digalaktozil-diacil-glicerinek, vagyis olyan molekulák, amelyek egy vagy két galaktózból, valamint glicerinb?l és zsírsavakból épülnek fel. A zsírsavak telítettek (palmitinsav, sztearinsav) és telítetlenek (linolsav, alfa-linolénsav, olajsav, hexadekatriénsav) lehetnek. A növények nem egyféle galaktolipidet tartalmaznak. Például a piros szín? kaliforniai paprikából eddig tizenháromfélét mutattak ki.

A galaktóz és a glicerin kapcsolódási módja révén alfa- és bétasztereoizomérje lehet ugyanannak a galaktolipidnek. Például a friss spenótlevélben f?leg béta-, míg a szárítottban f?leg alfatípusú monogalaktozil-diacil-glicerinek fordulnak el?, ugyanakkor a digalaktozil-diacil-glicerineknek mind a két sztereoizomérje b?ségesen fordul el? a friss és a szárított levélben is.

Érdekes az is, hogy a kaliforniai paprikának aszerint is változik a galaktolipid-tartalma, hogy milyen a színe. A zöld szín? paprikában 243, a pirosban 167, míg a sárgában 37 milligramm két alfa-linolénsavat tartalmazó monogalaktozil-diacil-glicerint mértek kilogrammonként . Ezenkívül a termesztési feltételek, a szedési érettség, a tárolási mód, a feldolgozás stb. is befolyásolja a zöldségek és gyümölcsök galaktolipid-tartalmát. Míg a talaj nitrogénhiányos állapota esetén fokozódik a digalaktozil-diacil-glicerinek szintézise, addig a nehézfémek közé tartozó kadmium, a szárazság és a  fagyasztásos tárolás hatására csökken a növényekben lev? galaktolipidek mennyisége.

Japán kutatók mutatták ki (s a felfedezésüket szabadalmaztatták is), hogy a spenót leveléb?l kivont alfa-típusú galaktolipidek a DNS szintézisét katalizáló enzim gátlásával akadályozzák a daganatos sejtek osztódását . Az édesburgonyának viszont a béta-típusú galaktolipidjeit találták rákellenes hatásúnak. A  gyep?rózsából származó galaktolipidek pedig az ízületi gyulladást enyhítik. Bár ezek a vegyületek mindmáig nincsenek reflektorfényben, a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend miattuk is egészséges. Az említetteken kívül b?séges galaktolipid-forrás a petrezselyem, a póréhagyma, a bab, a borsó, a saláta, a spárga, a karfiol, az uborka, a tök és a káposzta is.

Forrás: Új Diéta dr. Pécsi Tibor