Budapest – Az európai véd?oltási héten az idén arra hívják fel a figyelmet, hogy Európa még soha nem állt ilyen közel a kanyaró és rubeola teljes felszámolásához – közölték az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztif?orvosi Hivatala, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodája és az Országos Epidemiológiai Központ közös sajtótájékoztatóján kedden Budapesten.
A WHO európai regionális irodája 11. alkalommal hirdette meg az európai véd?oltási hetet, amelyet az idén április 24. és 30. között tartanak. Magyarország tizedszerre csatlakozott a programhoz.
Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodavezet?je a sajtótájékoztatón elmondta, a világon ötb?l egy gyerek nem kapja meg a megfelel? véd?oltásokat. A kanyaró okozta betegségben naponta 314 gyerek hal meg, ez évente mintegy 115 ezer halálesetet jelent. Európában azonban 2014-re az el?z? évhez képest a felére csökkent a kanyarós esetek száma: 2013-ban több mint 32 ezer esetet regisztráltak, míg 2014-ben már csak mintegy 16 ezret. Ennek ellenére voltak járványok Németországban, Olaszországban, Boszniában, Ausztriában, Kirgizisztánban – tette hozzá.
A rubeola esetében hasonló a helyzet, 2013-ban 39 500 rubeolás eset volt Európában, ebb?l 38 500-at Lengyelországban regisztráltak – közölte. Hangsúlyozta, 2014-ben a WHO 53 európai országa közül 32-ben sikerült a rubeolát és a kanyarót teljesen felszámolni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a véd?oltások biztonságosak, komoly betegségek és azok szöv?dményeinek megel?zésében segítenek. A lakosságban 95 százalékos átoltottság mellett pedig azok is megvédhet?k, akik valamilyen okból nem olthatók be – mondta.
Molnár Zsuzsanna, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztályának epidemiológus f?orvosa elmondta, a kanyaró elleni véd?oltást 1969-ben, a rubeola ellenit pedig 1989-ben vezették be Magyarországon.
Beszámolt arról, hogy a járványügyi helyzet Magyarországon kiváló, 98 százalék feletti az átoltottság a kötelez? véd?oltások tekintetében, az elmúlt két évben pedig sem rubeolás, sem kanyarós megbetegedést nem regisztráltak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy „ölbe tett kézzel ülhetünk”, meg kell ?rizni az éberséget, a többi között azért, mert ezek a betegségek ritkán fordulnak el?, így nehéz felismerni ?ket – emelte ki.
Beszélt arról is, manapság a véd?oltásokkal kapcsolatban nagyobb az igény a tájékoztatásra, beszélni kell a véd?oltások mellékhatásairól is, és fel kell hívni a szül?k figyelmét arra, hogy mindenképpen jelezzék, ha az oltás után bármilyen mellékhatást tapasztaltak a gyereküknél.
Kérdésre válaszolva elmondta, a véd?oltási héten els?sorban az egészségügyi dolgozók képzésére és tájékoztatására helyezték a hangsúlyt, mivel ?k tudják továbbadni az információkat a lakosságnak.
Szentes Tamás országos tisztif?orvos kijelentette, azóta, hogy az 1800-as évek elején bevezették Magyarországon a feketehiml? elleni véd?oltást, nagy fejl?désen ment keresztül a magyar véd?oltási rendszer, amely a magyar népegészségügyi rendszer alapját képezi, ezért meg kell ?rizni és tovább kell fejleszteni.
A kanyaró lázzal, köhögéssel és viszket? kiütésekkel kísért betegség, olykor halálos vírusos fert?zés, amely nagyon gyorsan képes terjedni a beoltatlan gyermekek között. A betegségre nincs speciális kezelés, és a legtöbb beteg néhány héten belül felépül. Különösen a szegény körülmények között él? és alultáplált gyermekek vagy gyenge immunrendszer? feln?ttek esetében azonban komoly komplikációkat okozhat, így akár vakságot, agyvel?gyulladást, súlyos hasmenést, fülgyulladást és tüd?gyulladást is.
A rózsahiml?, más néven rubeola vírusos betegség, amely cseppfert?zéssel terjed. Általában enyhe lefolyású, h?emelkedéssel és kiütésekkel jár. Ha azonban várandós n? kapja el, a betegség károsíthatja a magzat egészségét.
(MTI)