Hová tűnt a magyaros vendégszeretet

Mi is az a magyaros vendégszeretet? Etetjük-itatjuk-jóltartjuk és marasztaljuk a betérőt. Bármilyen furcsa is az előző mondatok  nem valami gasztronómiai értekezést vezetnek be hanem egy  rövid eszmefuttatást amely a Mit szedjünk télen témakör következő darabja.

rost1Paracelsus elhíresült ismert mondása, amely szerint “a halál a bélben lakozik”, mára sem veszítette el aktualitását – azzal a kiegészítéssel és felismeréssel, hogy az egészségnek, a szervezet egyensúlyának alapja és lehetősége is a belekben van. Mióta tudjuk hogy a testünkben nem csak mi lakunk, hanem a velünk élő baktériumaink közössége is- amelyek igencsak bele tudnak szólni abba hogy érezzük magunkat-azóta folyik a kutatás mit csinálnak annyian a bélrendszerünkben, mi mindent  tudnak befolyásolni az egészségünk szempontjából, mi mindent tesznek meg értünk-mellékesen szólva magukért is-hisz ha a gazda jól érzi magát akkor nekik is jobb.

Pedig nélkülük születünk esetleg az  anyai mikrobiome talán képes átjutni a placentán, vagy a születés folyamán kerül be a baba bélrendszerébe.Aztán ezek az anyai baktériumok elkezdik kinevelni a sajátot. Mert mindenkinek van egy rá jellemző saját flórája bár a kutatások szerint az együtt élő családtagok bélflórája sokban hasonlít egymáshoz. Az újszülött bélflórájában amikor megszületik illetve ameddig csak anyatejjel táplálják 95-98%-ban csak jótékony baktériumok találhatók.A vegyes táplálkozás bekövetkezte után a jótékony törzsek patogén vagy potenciálisan  patogén törzsekkel keverednek és felnőtt korra 40-45%-os jótékony flóra jelenlétét jelölik meg a kívánatos alsó határnak. Hazai felmérések alapján a magyar felnőtt lakosság vastagbelében a  “jótékony baktériumok “jelenléte nem haladta meg a 12%-ot. Pedig szükségünk van rájuk mert a probiotikus baktériumflóra jelentősen befolyásolja a gazda szervezet immunválaszát. Ez  a valószínűtlenül alacsony szám azt mutatja mindenkinek el kéne gondolkodnia mit tudna tenni a saját és az “albérlők ” egészségének védelmében.

Mint olyan sok mindent ezt a dolgot is nagyban befolyásolhatja az étkezésünk. Egy korábbi cikkünkből idézve a bajok egyik forrása megváltozott táplálkozási szokásainkban keresendő:

A nyugati étrend nagy problémája hogy nem táplálja a bél egészét ,csak a gasztrointesztinális traktus felső részét, minden feldolgozott élelmiszer  könnyen felszívódik , és nem  jut el az alsóbb bélszakaszokhoz- mondja Stephen O’Keefe gasztroenterológus (University of Pittsburgh)

És még egy: kiderült az is hogy az egészség egyik fontos  kulcsa a vastagbélben végbemenő fermentációs folyamatok léte!

Az étkezésből hiányzó rostok miatt azonban  szinte éheznek a lakosok a vastagbélben.
O’Keefe és többen mások is meg vannak arról győződve hogy a mindennapossá vált számtalan bélrendszeri betegség okozója a nyugati étrendre jellemző egyensúlyhiány.

A megváltozott emberi táplálkozás már nem táplálja az egész szuper organizmust,csak a mi emberi lényünket.Úgy étkezünk mintha egyedül lennénk, miközben  úgy kellene étkeznünk hogy figyelembe vegyük :sok trillióan élünk együtt egy testben.

Akkor mit tehetünk azért hogy jól érezzük magunkat, ellenálljunk a télnek, influenzának, náthának?

-Az A variáció szerint a rövidebb út hogy készen kapható probiotikumokkal próbáljuk feltunningolni kihalásra ítéltetett vagy a kártékonyak által háttérbe szorított bélflóránkat, majd teszünk róla hogy ha már felerősítettük őket maradjanak is életben, tehát úgy étkezünk hogy nekik is jó legyen. A piacon számos étrend kiegészítő és gyógyszernek minősülő termék is kapható amely probiotikumot tartalmaz.

-B variáció a hosszabb út hogy kineveljük teljes egészében a  sajátunkat  magunknak-természetesen megint az étkezésen a hangsúly.

Szóval a lényeg :ne úgy étkezzünk mintha csak mi magunk lennénk .A jótékony baktériumflórának élelemre van szüksége és ezt a fajta “élelmiszert” prebiotikumnak szoktuk nevezni. Prebiotikum minden olyan élelmiszer amelyet  emésztőrendszerünk felső traktusában (szájüregben gyomorban vékonybélben ) változás nélkül áthaladnak, számunkra emészthetetlennek minősülnek viszont serkentik a vastagbél mikrobáinak növekedését és aktivitását.És ezek alapvetően a rostok, legyenek vízben oldhatók vagy nem. Ha valamilyen terméken ilyen összetevőket olvasunk fruktooligoszaccharidok, galaktooligoszaccharidok, inulin, leván,laktukóz,izomaltooligoszaccharidok, xilooligoszaccharidok nos ezek a legjobbak. De természetesen a teljes kiőrlésű termékek rostjai is megteszik.Rövid felsorolás: hüvelyesek, őrölt lenmag, búzakorpa, zabkorpa, zabpehely, rozs, búzacsíra, szezámmag, árpapehely, teljes kiőrlésű kenyér, paradicsom, vöröshagyma,fokhagyma káposztafélék, paprika, szőlő, szilva, körte, málna, ribizli, banán, burgonya, sárgarépa, tökfélék, cékla, spenót, alma

Tehát semmi különleges vagy drága dolog!

Csak természetesen: probiotikus savanyú káposzta

Egy tál zabkása reggelire