A ma Magyarországon honosnak tartott (gyógy)növények között szép számmal találunk olyanokat, amelyeket korábbi századokban hoztak be, honosítottak meg, és ma már szinte „magyarnak” véljük őket. Fel sem tűnik, hogy valójában eredetileg más kontinenseken voltak honosak. Régóta kedvelt fűszer- és aromanövényeink többsége a mediterránról vagy távoli kontinensekről került hozzánk, és ma újabbak kezdenek meghonosodni a hazai étkezésben.

Jellegzetesen ilyen a görögszéna (Trigonella foenum-graecum L., Fabaceae) és magja a lepkeszegmag is . Eredeti hazája a Földközi-tenger térsége, India, Kína. Ma számos országban (Kína, India, Irán, Etiópia, Törökország, Dél-Franciaország, Észak-Afrika országai) nagy mennyiségben termesztik. Híre már évszázadokkal ezelőtt eljutott hozzánk, majd behozták magát a növényt is.

Bebizonyosodott, hogy termeszthető, a mag jó hozammal nyerhető, viszonylag olcsó növényi termék. Hosszabb ideje hazánkban is termesztik és a magot forgalmazzák. A növény földfeletti részét zölden és éretten takarmánynak használják („görögszéna”). A mag és a friss levél is az ókortól kezdve ismert ételízesítő, amit a kömény és koriander társaságában a fő termesztési területeken (India, Pakisztán, arab országok) mindenütt fűszerként alkalmaznak. Sokféle egzotikus, „orientális” fűszerkeverék összetevői. Alkalmazzák dohányillatosításra és természetes inszekticidként is. Jellegzetes erős aromája, illata és íze miatt az állatgyógyászatban kiterjedtebben alkalmazzák, humán célokra nem mindenütt terjedt el.

Jellegzetes illat- és aromakomponensét a sztolont (3-hidroxi-4,5-dimetil-2-(5H)-furanon)  mesterséges juharszirup illatosítására is használják.

A mag az egész világon ismert, alkalmazott tradicionális gyógyszer. Évszázadok óta szinte változatlanok hagyományos gyógyászati alkalmazásai.

-A maglisztet vizes pépként borogatásra,kötésekben használják bőrgyulladás, furunkulusok, kelések, sérülések kezelésére;

-Belsőleg emésztésjavító, étvágyfokozó, ennek következtében erősítőszerként, továbbá antidiabetikus és anyatej-elválasztást fokozó háziszerként használják mindenütt.

-A Trigonella magja az egyik olyan drog, amelyet a világon sokfelé alkalmazott a lakosság tradicionális vércukorszint-csökkentőként. Figyelemre méltó, hogy az eddig elvégzett klinikai/humán vizsgálatokat értékelő elemzésekben is a készítményfejlesztés számára ígéretes drogok között említik a magot.

-Sok pozitív eredményt közöltek a magőrlemény koleszterinszint-csökkentő hatásáról is.

A világ éves görögszénamag termelése egyes adatok szerint 30.000–37.000 tonna . Nézzük, mi magyarázza a jelentős termelési és forgalmi adatokat?

A görögszénamag nagy mennyiségben tartalmaz poliszaccharidokat. A rá jellemző semleges karakterű, erősen duzzadó galaktomannán a mag endospermiumában halmozódik fel és annak tetemes részét képezi. Bár ezt a poliszaccharidot az élelmi rostok közé soroljuk  a görögszénamag gyógyászati tulajdonságai  is ennek köszönhetőek. A  görögszénamag ezen kívűl több  más  vegyületcsoportot is tartalmaz (sajátos szerkezetû szterolok, szteroid szaponinok, aromás- és illó anyagok).Ezek az anyagok befolyással vannak a mag/magliszt/kivonatok ízére, illatára és valószínûleg a hatásaira is. Az erős, kesernyés ízt az ipari feldolgozáskor oldószeres kivonással eltávolíthatják. A mag emésztést serkentő, étvágyjavító hatású.

Külön említést érdemel a görögszénamag jelentős (2–3%) szteroid glikozid tartalma. Ez több mint 20 szteroid szapogenin és glikozid keveréke . Több farmakológiai vizsgálatot végeztek a szaponinok farmakológiai szerepének tisztázására, de az eredményeket ezidő szerint nem tekinthetjük a gyakorlati alkalmazások szempontjából jelentősnek . A növényi szteroidforrások keresése idején (múlt század közepe) egy ideig a görögszénamagot perspektivikus nyersanyagnak tartották ipari szteroidelőállítás céljára is, azonban az amerikai Dioscorea és Yucca fajok előnyösebbnek bizonyultak.

Egy gyógyszerjelölt

A görögszénamag szabad aminosavjai különlegesek; az összetétel mintegy 80–90%-át egyetlen anyag, a 4-hidroxi-izoleucin adja. Úgy tűnik, hogy ez az anyag a Trigonella foenum-graecum magján kívül nem fordul elő érdemleges mennyiségben más növényekben vagy az állatvilágban.

Kémiai szerkezete sem mindennapi: a négy szénatomos aminosav molekulának nem kevesebb, mint három szénatomja királis. A drogban két 4-hidroxi-izoleucin sztereomer van jelen; a fõ- komponenst (kb. 90%) a 2S,3R,4R izomer adja  a mellékkomponens 2R,3R,4S konfigurációjú./A kiralitás fogalma a molekula térbeli elrendeződésével  függ össze, és azzal ahogyan az adott térbeli szerkezet a poláros fény síkját elforgatja. A térbeli szerkezet sok esetben összefügg a hatékonysággal. /

A 4-hidroxi-izoleucin felfedezésének története érdekes, váratlan fordulatokkal teli. A vele kapcsolatos kémiai és farmakológiai kutatás új típusú gyógyszerek lehetségével kecsegtet, és sok szempontból rámutat a gyógynövények valós értékeinek felderítésében jelentkező nehézségekre. Ezért röviden összefoglaljuk. A nyolcvanas évek elejétől kezdve több munka is arról számolt be, hogy bár a görögszénamag vércukorszint-csökkentő hatása (in vitro és in vivo) főleg a galaktomannán-típusú poliszacharid-frakciónak köszönhető, a drogból készített alkoholos és vizes-alkoholos kivonatoknak is van mérhető hatása. Márpedig ezek nem tartalmaznak galaktomannánt. Egy francia farmakológus csoport 1986-ban közölte, hogy a drogból készített összkivonat frakcionálásakor a vizes-alkoholban oldódó, poliszacharidmentes anyagkeverék is hatásos . A hatást kifejtő anyagokat keresve megállapították, hogy a keverékben tetemes mennyiségben van jelen egy aminosavként viselkedő anyag. A droggal kapcsolatban korábban közölt növénykémiai eredményeket áttekintve kiderült, hogy ez az anyag valószínűleg már ismert: a Londoni Egyetem Botanikai Intézetében Fowden és csoportja 1973-ban már leírt a görögszénamagból egy szokatlan aminosavat, a 4- hidroxi-izoleucint. Ennek az aminosavnak a taxonómiai értékén kívül nem tulajdonítottak jelentőséget . Hangsúlyozni kell, hogy ez az aminosav 0,1–0,5%-ban, tehát farmakológiai szempontból is jelentős mennyiségben van jelen a magdrogban . A fő komponens sztereokémiai vizsgálatát és a két természetes származék pontos térszerkezetét csak 1989-ben határozták meg Alcock és munkatársai . Az említett francia munkacsoport 1984-től kezdve közlemények sorában számolt be egy gyorsan szélesedő szintetikus kémiai és farmakológiai program eredményeiről. Nagyon korán felismerték, hogy a 4-hidroxi-izoleucin egy olyan hatékony és specifikus inzulinszekréciót kiváltó/fokozó anyag, amely a nem-inzulindependens diabétesz terápiájában teljesen új lehetőséget jelenthet.

Ma már a francia gyógyszeripar részvételével a sztereokontrollált szintézissel előállított 4-hidroxi-izoleucin és több gyógyszerjelölt származék vizsgálata folyik . A lepkeszegmag története kísértetiesen emlékeztet a kecskeruta–galegin–metformin és az eperfa–1–dezoxinojirimicin antidiabetikus hatású iminocukrok esetére, melyek során egy tradicionálisan alkalmazott gyógynövény több évtizedes kémiai és farmakológiai vizsgálata természetes vegyültek megismeréséhez, addig ismeretlen hatásmechanizmusú vércukorszint-csökkentőkhöz, ez- által új antidiabetikus hatású gyógyszerek felfedezéséhez vezetett.

Azt, hogy a 4-hidroxi-izoleucin is gyógyszerré válik-e, az elkövetkező néhány év kutatási eredményei fogják megmutatni.

Forrás: Gyógyszerészet 2006 október Dr. Szendrei Kálmán és dr. Rédei Dóra

Megjegyzés: A címben feltett kérdésre azt lehetne válaszolni hogy még akkor is  hosszú idő és sok kutatás árán lesz egy  növényi hatóanyagból gyógyszer ha a hatását már nagyjából ismerjük és bizonyítottnak vesszük.