Heti hírek -újdonságok ,érdekességek röviden

A sérült szívizom helyreállítása hatalmas lépés lenne!

Az emberi szervezet talán leginkább igénybe vett része a szív ,amely évtizedeken át percnyi szünet nélkül pontosan m?ködik. A teljesítmény és hatékonyság legoptimálisabb evolúciója közben azonban a szívizom elvesztett egy igen fontos tulajdonságot:nem regenerálódik.A sérült emberi szívben a szívizomsejtek helyett hegszövet képz?dik.Ennek következtében a szívinfarktus egy nagyon komoly esemény ,az elhalt szívizomsejt visszafordíthatatlanul  elveszett a beteg számára,csökkentve evvel a szív pumpáló erejét az életmin?ség romlásához vezet.A kísérletek célja az ,hogy valamilyen anyaggal pótolni lehessen ezt az elveszett szövetet .A háromdimenziós szerkezet rekonstrukciója hatalmas eredmény lenne.A vázként szóba jöhet? anyagoknak azonban sokféle rossz tulajdonságuk van attól függetlenül hogy mesterséges eredet?ek ,vagy természetesek :túl törékenyek ,az immunrendszer megtámadja ?ket ,vagy nem tudják biztosítani a szívizomsejtek szövetté alakulását.A Max Plank intézet kutatói Bad Nauheimben most egy trópusi selyemhernyó  ( Antheraea mylitta ) által termelt szállal dolgoznak,amely lehet?vé teszi a szívizomsejtek tapadását és növekedését a vázon amelyb?l így háromdimenziós szövet képz?dhet. A kísérlet húsz napja alatt a szívizomsejtek közötti kommunikáció is megfelel? volt.A tanulmányt patkány szívizom sejtekkel végezték ,de ott van még a nagy kérdés:honnan vesznek megfelel? mennyiség? kiindulási szívsejtet az amúgy is sérült szívszövet újjáépítéséhez.

A vírusok mutációja gyors ,és veszélyes!

A kutatók ismét arra hívták fel a figyelmet ,hogy a vírusok változékonyak ,és néhány lépés elég arra ,hogy egy új invazív mutáció jöjjön létre egy olyan vírusból is ,amely eredetileg nem veszélyes.A kísérlet tárgya egy Lambda vírus ,amely eredetileg nem veszélyes az emberre. A vírust négy lépésben úgy alakították át ,hogy belépjen a gazda sejtbe ,és egy új receptoron megtámadja azt.A gazda sejt egy közönséges E. coli baktérium volt.” Meg voltunk lep?dve amikor láttuk  ,ahogy a Lambda vírusban kifejl?dik ez az új funkció és képesség ,hogy a receptoron keresztül megtámadja a gazda sejtet,és mindez nagyon gyorsan történt.Amikor újra futtattuk a kísérletet ugyanez történt.” mondta Justin Meyer végz?s diák ,aki Richard Lenskivel a mikrobiológia és molekuláris genetika  professzorával együtt végezte a kísérletet a Michigani Állami Egyetemen.Különösen figyelemre méltó ez az eredmény annak fényében ,hogy Hollandiában már sikerült az eredetileg emberre nem fert?z? madárinfluenza vírusból ,egy eml?sökre veszélyes változatot létre hozni.

A sz?l?magkivonat rejtélyes hatása a rákos sejtekre

A Karcinogenezis cím? lapban megjelent tanulmány szerint a sz?l?magkivonat megöli a fej-nyaki laphámrák sejtjeit ,de az egészséges sejteket épen hagyja.A tanulmányt a Coloradó Egyetemen végezték egereken. A rákos sejtek gyorsan növekv? sejttípusok ,ha azonban a feltételek nem kedvez?ek meghalnak.A sz?l?magkivonat hozza létre ezeket a nem kedvez? feltételeket ,pontosabban károkat okoz a rákos sejt DNS-ében,és leállítja azokat az utakat ,amelyek lehet?vé tennék a DNS javítását.A kutatást vezet? dr Rajesh Agarwal azt reméli klinikai vizsgálatokat kezdhet a sz?l?magkivonattal ,mint potenciális  második vonalbeli kezelési  lehet?séggel.

A zenei képzés hatása az öregedési folyamatokra

A korral járó lassúbb és pontatlanabb  idegi m?ködés elkerülhetetlen.A zenei képzés bizonyos mértékig ellensúlyozni tudja ezt a változást,állítja egy tanulmány ,amely a Northwestern Egyetemen  készült .A zenei élménynek egész életen át tartó hatása van az öregedésre.A kísérletben beszédhangokra adott automatikus agyi válaszokat mértek ,id?sebb ,és fiatalabb ,valamit zenei képzettség? ,és anélküli emberek között.Az id?sebb zenei képzettség? emberek válaszai a hangingerekre felülmúlták a hasonló korú nem zenész társaikét ,és olyan gyorsak és pontosak voltak mint a kísérletben részt vev? zenei képzettség nélküli  fiataloknak .Ez meger?síti azt az elképzelést ,hogyha életünk folyamán aktívan foglalkoztunk a hangokkal ,az nagy hatással van az idegrendszerünk m?ködésére is.Például ilyenfajta edzéssel leküzdhet? néhány korral összefügg? halláscsökkenés. S?t intenzív edzéssel ,még id?sebb korban is lehet javítani a képességeken ,és ennek eredményeképpen jelent?sen javulhat az id?s ember kommunikációs képessége akusztikus zajokkal telített környezetben is….vagy egyszer?bben zajos környezetben is jobban értik a hozzájuk intézett mondatokat.

A szívritmus szabályozó bizony energiát igényel-termeljük  ezt meg saját szívverésünkkel!

Bár a pacemakerek igen kis mennyiség? energiával m?ködnek ,mégis ezt valahonnan el? kell teremteni.Az akkumulátorokat néha ki kell cserélni ,és ez minden alkalommal egy újabb m?tét a betegnek.A kutatók keresik annak a módját ,hogy megnöveljék a szerkezet élettartamát például a vércukorszínt ,vagy a kezek és lábak mozgásának segítségével.De ezek a módszerek beavatkoznak az anyagcserébe ,vagy egy drasztikusabb sebészeti beavatkozást igényelnek például egy drótot,amely a végtagokat köti össze a mellkassal.Az Aerospace mérnökei és a Michigani Egyetem kutatói kifejlesztették egy m?szer prototípusát amely nem mást használ energia forrásnak ,mint a szívverés által okozott rezgéseket.A rezgés a mellkasban deformál egy piezoelektromos anyagot amely képes átalakítani a mechanikus rezgést elektromos energiává.A készülék 7-700 szívfrekvencia között tud m?ködni (7-700 szívverés /perc),amely b?ven lefedi a normál szívfrekvenciát.Továbbá a fejlesztett energia mindig nagyobb  mint amelyre egy pacemakernek szüksége van a szívfrekvenciától függetlenül. Bár a prototípus még nem biokompatibilis,vitathatatlan el?nnyel rendelkezik a többi elképzeléshez viszonyítva.

Forrás :ScienceDaily