Az erdeifeny?, latin nevén Pinus silvestris archaikus külsej?, t?level? fa. Rendkívül ?si fafajta, amely akár 40 méteres magasságba is megn?het. Szinte változatlan alakban él a Földön már több millió éve. Viszonylag igénytelen, fénykedvel? fafajta, amely a legkülönböz?bb feltételekhez is képes alkalmazkodni. Jól t?ri a szárazságot és a tápanyagban szegény talajt, ezért sziklákon, k?tengereken vagy akár homokos talajon is elél.

Az erdeifeny? eredeti él?helye a meleg földközi-tengeri területekt?l – az 1000 méteres tengerszint feletti magasságokban fekv? területeken keresztül – egészen a sarkkör közelében lev?, fagyos szibériai tundrákig terjed. Csehországban az egyik legelterjedtebb fafajta, és a feny?erd?k kedvelt fája, mert az erdei feny?nek, a lucfeny?vel ellentétben, sokkal mélyebbre hatoló gyökérzete van, és szélvihar esetén rendszerint nem fordul ki, sokkal inkább eltörik. Ha az erdeifeny? életkörülményei optimálisak, akár 350 évig is elélhet.

Régebben szent faként tisztelték, és már az ókori Görögországban is tudtak gyógyító képességeir?l. Az erdeifeny? gyantáját gyakran használták sebek tisztítására, valamint füstöléssel különböz? helyiségek fert?tlenítésére – légúti problémák, köhögés és megfázás esetén. A feny? gyantáját torokfájás esetén akár rágcsálhatjuk is, és bár valószín?leg ez az utolsó gyógymód, amit kipróbálnánk, jól jöhet, ha a torokfájás egy s?r? erd? közepén tör ránk.

Légúti panaszok, idegnyugtatás

Napjaink természetgyógyászatában inkább az erdeifeny? rügyeit és fiatal t?leveleit hasznosítják f?zet formájában krónikus légcs?hurutnál és tüd?gyulladásnál, valamint az idegrendszer meger?sítése és a nyugodt alvás céljából. Az erdeifeny? alkoholos tinktúra formájában történ? alkalmazása a légúti problémák kezelésének sokak számára rokonszenves módja lehet. A feny? rügyeit 14 napig kell áztatni szilvapálinkába, majd az egészet át kell sz?rni, és kis kortyokban iszogatni.

Az erdeifeny? t?leveleib?l készített fürd? javítja a vérkeringést, jótékonyan hat a reumára, er?síti az ereket, csillapítja a feszült idegeket, és el?segíti a nyugodt alvást. Az erdeifeny? bels? használata a növény ingerl? illóolaj-tartalma miatt terhes n?knek és vesegyulladásban szenved?knek szigorúan tilos. Ám az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az erdeifeny?t sokkal inkább küls?leg, illóolajként szokás alkalmazni, és ebben a formájában senkire nem jelent veszélyt. Illóolaja fert?tlenít?, nyákoldó, köptet?, er?sít?, stabilizáló és élénkít? hatású. Gyógyítóan hat egyébként egy kellemes séta is a feny?erd?ben, amelyben egyes források szerint százszor kevesebb baktérium van, mint a városban. Nem véletlen, hogy sok gyógyintézetet és tüd?szanatóriumot feny?erd?k vesznek körül.

Mágikus képességek

Az erdeifeny?t a legtöbb nemzet, kultúra és törzs egyaránt nagy becsben tartotta, mágikus képességeit senki nem vonta kétségbe, és mindenhol els?sorban a halhatatlanság és az újjászületés fájaként tisztelték. A kelták a “bölcsesség anyjának” és az örök egészség megtestesít?jének tartották. Harcosokat és parancsnokokat kötöttek vele össze, ami arról tanúskodik, hogy a kelta hagyományban az erdeifeny?nek ugyanolyan fontos szerepe volt, mint a tölgynek. Az erdeifeny? az egyetlen fafajta, amelyb?l az ortodox zsidók koporsói készülhetnek. A kínai hagyományban erdeifeny?t ültettek az elhunytak sírja fölé, hogy ereje segítsen a megboldogultnak eljutni következ? létszintjére. Erdeifeny?ket ültettek a vietnami császárok palotái elé is, ezzel is jelképezve a császárok fenséges voltát, illetve, hogy szavatolják számukra a hosszú életet.

Ha arra gondolunk, hogy az erdeifeny? a halhatatlanság és az újjászületés jelképe, logikus, hogy ez a fa a termékenység szimbólumaként is szolgált – különösképpen a tobozai, amelyek pl. Oroszországban még mindig az esküv?i szertartás elválaszthatatlan részei. A népi hiedelem szerint, ha erdeifeny?-tobozt hordunk a zsebünkben, a termékenység garantált.

Poszeidóntól a borostyánk?ig

Az erdeifeny? rugalmas, puha és könny? fája kiválóan alkalmas hajóépítésre, és ezt nagyon jól tudták az ókori görögök is, ezért szentelték az erdeifeny?t Poszeidónnak. Gyantáját nagy mennyiségben használják a terpentingyártásban, illetve más terpentintartalmú anyagok el?állítása során. A megkövesedett erdeifeny?-gyanta, a borostyánk?, keresett mágikus ékszer, amely rendkívül jótékonyan hat az egészségre.

Az erdeifeny? mesés fa, amely id?tlen id?k óta inspirálja a költ?ket és az érzékeny lelkeket. Úgy néz ki, mint egy karcsú sárkány, piros pikkelyes nyakkal, széles szárnyakkal és apró, éles karmokkal. Valahol északon létezik egy tó, amelynek homokos partját ezek a mesebeli teremtmények veszik körül, és barátságos, biztonságos védelmet nyújtó szárnyaik alatt csodálatosan el lehet gondolkodni és mélázni a lélek halhatatlanságáról. Pihenjenek meg egy kicsit, nem kell sehová sietni…

Forrás:  Tereza Viktorova