Gerincsérülések gyógyítására alkalmazhatók a fogbél őssejtjei

(MTI) – A fogbél (pulpa) ?ssejtjei biztonságosabbak és hatékonyabban alkalmazhatók idegsejtek pótlására, mint a máshonnan nyert ?ssejtek, a jelenleg „in vivo” (él? szervezetben) a Semmelweis Egyetem (SE) Fogorvostudományi Karán Varga Gábor, az Orálbiológiai Tanszék vezet?je irányításával folyó kísérletek pedig azt mutatják, hogy alkalmasak lehetnek gerincsérülések gyógyítására – hangsúlyozza az SE közleménye.

    A pulpában találhatók olyan sejtek, amelyek különböz? irányba differenciáltathatók, vagyis kémcs?ben különböz? típusú szövetek hozhatók létre bel?lük: lehetnek fogat épít? sejtek vagy idegsejtek.
A Varga Gábor által irányított molekuláris orális biológiai kutatócsoport el?ször arra volt kíváncsi, hogy a fogbélb?l kinyert, idegi irányba el?differenciáltatott sejtek képesek-e az él? szervezetben megmaradni. A kutatók agykéreg-sérüléses patkányok esetében bizonyították, hogy ezek a sejtek az agyba juttatva képesek integrálódni, és meg?rzik idegsejt-tulajdonságaikat. Ezt követ?en kezdték azt vizsgálni, hogy miként alkalmazhatók ezek a sejtek a gerincvel? sérülése esetén.
A gyógyulás sokkal kézzelfoghatóbb és követhet?bb az ilyen sérüléseknél, s a kés?bbi emberi felhasználás is reálisabb ezen a területen – hangsúlyozta Varga Gábor. Hozzátette: hasonló vizsgálatok az Egyesült Államokban már a humán kipróbálás fázisában vannak, ám ezekben embrionális jelleg? ?ssejteket alkalmaznak.
S hogy miért hatékonyabbak a fogeredet? ?ssejtek? Az idegek sérülésénél, szétszakadásánál nem csak arról van szó, hogy ezek nem tudnak úgy összen?ni, mint például a csontok. A szakadás helyén jelent?s gyulladás is kialakul, amelyre a szervezet er?s immunreakcióval válaszol, ez pedig végeredményben masszív szövetpusztuláshoz vezet. Ebben a helyzetben egyrészt a gyulladásos folyamat lecsitítására, az immunválasz gátlására, másrészt az elvesztett idegelemek pótlására van szükség.
„A fogeredet? ?ssejtek egyszerre rendelkeznek mindkét képességgel, vagyis immunszuppresszív (immunválaszt gátló) hatásuk is van, és nagy a kapacitásuk arra, hogy idegsejteket hozzanak létre” – magyarázta Varga Gábor. Utóbbi hátterében az áll, hogy a fog pulpáját az úgynevezett ideglemezb?l kivándorolt sejtek hozzák létre; ezek eredetileg idegsejt el?alakok voltak, így könnyebben is lehet bel?lük idegsejtet létrehozni, mint más szövetekb?l.
A fogeredet? ?ssejtek hatásait egyel?re még csak gerincsérült patkányok segítségével, állatkísérletekben vizsgálja a kutatócsoport az Anatómiai, Szövet- és Fejl?déstani Intézettel és az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetével közösen, Varga Gábor véleménye szerint azonban akár már öt éven belül elkezd?dhetnek a sz?k kör? humán vizsgálatok.
„A fogeredet? ?ssejtek másik felhasználási iránya a szájsebészek munkáját segítheti. A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként lehet a csont és az implantátum közötti kapcsolatot javítani, hogyan lehet csontot építeni ezeknek az ?ssejteknek a segítségével” – emelte ki a Semmelweis Egyetem közleménye.