Génjei miatt meszesedtek Ötzi, a gleccsermúmia erei

(MTI) – Génjei miatt meszesedtek Ötzi, az Alpokban felfedezett gleccsermúmia erei – állapította meg egy új kutatás.

A tanulmány megmagyarázhatja, hogy az 5300 éve élt férfinak, aki sosem dohányzott, és tévé el?tt ülve nem fogyasztott egészségtelen készételeket, hogyan lehettek mégis meszesek az artériái – idézte a Live Science tudományos-ismeretterjeszt? portál a Global Heart cím? kardiológiai szaklap friss számában ismertetett kutatást.

oetzi    „Meglepett bennünket, milyen er?s hajlama volt a szív- és érrendszeri betegségekre. Váratlan volt, hogy az ilyen távoli múltban él? emberben már ott volt a kardiovaszkuláris kórok kockázatát növel? genetikai hajlam” – mondta Albert Zink, a tanulmány egyik szerz?je, az olaszországi Bolzanóba m?köd? Európai Akadémia múmiákat kutató intézetének paleontológusa.
Mióta 1991-ben két kiránduló az Ötz-völgyi Alpokban felfedezte a jégbe fagyott embert, testének minden részletét megvizsgálták már: a halála el?tt evett utolsó falatokat, élete végs? perceit, az öltözködési stílusát. Feltárták, hogy ízületi fájdalmai, Lyme-kórja és fogbetegsége is volt, CT-vizsgálattal kimutatták nála az érfalak lerakódásait is.
 Az érelmeszesedés azért lepte meg a tudósokat, mert a betegséget a kutatások többsége a modern világ mozgásszegény életmódjához és kalóriadús ételeihez kapcsolja. A világszerte megvizsgált múmiák leletei azonban azt mutatták, a szívbetegségek és az érelmeszesedés sokkal elterjedtebbek voltak az ?skorban és az ókorban, amikor az emberek életmódja és étrendje látványosan különbözött a maitól – mondta Zink.
Nemrég az Ötzi csíp?csontjából vett minta alapján feltérképezték az újk?kori földm?ves teljes génkészletét, azaz genomját. Ebb?l azt is megtudták, hogy a gleccsermúmiának 19 él? rokona van még Európában.
A friss tanulmány szerz?i megállapították, hogy Ötzi számos génváltozata összefügg a szívbetegségekkel. „Nem dohányzott, igen aktív életet élt, el sem hízhatott, és mégis kialakult nála az érelmeszesedés, ami arra utal, hogy a géneknek az eddig véltnél nagyobb a szerepe a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában” – hangsúlyozta Zink.