Fűszertől a gyógylekváron át a borovicskáig: bemutatkozik a boróka

A közönséges boróka t?level?, örökzöld cserje vagy kis fácska, innen is kapta népies elnevezéseit: aprófeny?, borostyántüske, borókafeny?, feny?tüske, stb. Gömbölyded, éretten kékesfekete szín?, hamvas termései 2-3 év alatt érnek be, ezért egy fán egyszerre vannak jelen a különböz? érési állapotú bogyók: a halvány zöldek a legfrissebbek, a bordók a tavalyiak, a szürkés/barnás szín?ek már 2-3 évesek.

Hol találkozhatunk vele?

A közönséges boróka egész Európában el?fordul, nálunk f?ként a Duna-Tisza közén (pl. a Kiskunsági Nemzeti Parkban) valamint a Dunántúl déli részén terem vadon. A homoki társulások jellegzetes növénye, az Alföld egyetlen ?shonos feny?féléje. A 19. században az alföldi futóhomok megkötésére tömegesen telepítették. Meleg- és fénykedvel?, szárazságt?r? növényfaj.

Mire használják?

A közönséges boróka fanyar, édeskés-kesernyés termését, aromás gyantás fáját és leveleit évszázadok óta használják a népi gyógyászatban. A növényt a középkorban számos hiedelem övezte, úgy tartották, hogy segít el?zni a gonoszt. E célból kis zacskóba tették, és az ajtó fölé akasztották annak érdekében, hogy a lakókat megvédje az ártásoktól, rontásoktól. A ház bejárata mellé ültetett boróka a boszorkányokat volt hivatott távoltartani. Elégetett fájának füstje a hiedelmek szerint védelmet nyújtott a leprával és pestissel szemben is.A második világháború alatt a francia betegápolók borókát égettek a kórtermekben a járványok kifüstölésére, igaz, nem sok sikerrel.

A m?vészetekben is gyakran felhasznált motívum volt, a hagyományos szimbolikában a n?i erény jelképe. De a kínai Feng Shui-ban is ismerik, mint a tolerancia, megértés és empátia növényét. Jelent?ségét mutatja, hogy a magyar n?i utónevek között is szerepel. Weöres Sándor gyermekversében szintén említésre kerül: „Mély erd?n Ibolya-virág, Elrejt jól a boróka ág”.

Mire jó a boróka?

A borókának csaknem minden része felhasználható.

Gyógyászati szempontból azonban a boróka legértékesebb része az érett, sötétszín? bogyója, mely 1-3% illóolajat tartalmaz. Az illóolajat a friss vagy szárított bogyókból nyerik ki, különleges eljárással. A terméseknek ezenkívül jelent?s cukor tartalma is van, emellett friss állapotban sok C-vitamint is tartalmaznak, ennek nagy része azonban a szárítás folyamán elbomlik.

         Szüretelésekor a tövek alá ponyvát vagy fóliát terítenek, és az ágak óvatos ütögetésével rázzák le az érett bogyókat. Ezután a leszedett termések közül kiválogatják az éretlen zöld szín?eket és a leveleket, ágdarabokat, majd vékony rétegben kiterítve árnyékos meleg helyen megszárítják.

Mire jó a boróka?

A termés forrázata, tinktúrája ill. illóolaja vízhajtó hatású, mivel növeli a vese folyadéksz?r? képességét, de enyhe görcsoldó és fert?tlenít? is.

A boróka f?szerként is ismert, rendszerint a vadhúsok f?szerezésére használják. Serkenti az emésztést, étvágyjavító és gyomorer?sít? hatású. Bels?leg történ? használatának azonban ellenjavallatai is vannak. Állatkísérletekben leírták, hogy a boróka serkentheti a méhösszehúzódást, ezért terhes n?knek nem ajánlott fogyasztása. Nagy mennyiségben pedig irritálhatja a vesét, így veseproblémák esetén szintén kerülni célszer? az alkalmazását.

Bedörzsöl?szerként küls?leg felhasználva enyhíti a reumás, köszvényes és egyéb ízületi panaszokat, fájdalomcsillapító, izomgörcsoldó, csökkenti az ödémát. Masszázsolajban alkalmazva serkenti a vérkeringést, ezáltal méregteleníti a szervezetet.

A kozmetikában gyulladt, zsíros b?rre ajánlják, mivel szabályozza a faggyúmirigyek m?ködését. Miután a sejtek anyagcseréjét is ösztönzi, a cellulitis elleni készítményekben is megtalálható. A visszeres, sepr?eres, rossz keringés? lábak kezelésére, ápolására is alkalmazható. A boróka kátrányát, – amit a fájából nyernek – gyógyszappanok, ken?csök, szeszes oldatok készítésére használják, különféle b?rmegbetegedések (pl. pikkelysömör) esetén.

A bogyókból gyógylekvár is készíthet?, amelyet epe- és vesem?ködés-serkent? szerként fogyasztanak, valamint pálinkát is f?znek bel?le. Fontos f?szer frissen vagy szárítva, egészben vagy ?rölve. Különösen vadhúsok, mártások, pácok ízesítésére alkalmas, de szeszes italokat is f?szereznek vele (pl. gin, borovicska).

Fája dekoratív, jól faragható és fényezhet?, ezért dísztárgyak, dobozkák, egyedi bútorok díszítésére, berakására szívesen használják. Alkalmazzák a ceruzagyártásban, hangszerkészítésben, de készül bel?le ostornyél, pipaszár és sétapálca is.

Mutatós növény, ezért kertek, parkok díszít?elemeként gyakran találkozhatunk vele. Régen kedvelt karácsonyfa volt, helyenként még ma is feldíszítik.

Háttérinformáció:
Az adatok, információk forrása a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat a tanszék munkatársai tudományos igényességgel állították össze. Az információk begy?jtését és a háttérkutatásokat a Central Europe program keretében, az ERDF társfinanszírozásával folyó Traditional and Wild projekt biztosítja. A projekt az Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg.