Furcsa tudomány:mi eszébe nem jut némely tudósnak a Nobel-díj kapcsán

Az ősz a Nobel-díj kiosztás időszaka. Rangos elismerése kiváló tudósok évtizedekig folyó kitartó  munkájának . Ám más tudósok meg valami meghökkentő összefüggést vélnek felfedezni, amellyel minden ország teljes lakossága  hozzájárulhat eme díj elnyeréséhez.A legkisebbtől a legnagyobbig az év összes napján tevékenyen támogathatja a Nobel-díj megszerzését nem mással, mint CSOKIEVÉSSEL!

A New England Journal of Medicine cikke szerint azokban az országokban ahol magasabb az egy főre jutó csokoládéfogyasztás magasabb a lakosságszámhoz viszonyított Nobel-díjasok aránya is.

Jól példázza ezt Svájc esete ahol magas a csokoládéfogyasztás és a lakosság számához mérten az egyik legnagyobb a Nobel-díjasok aránya.31 díjazott és évi 13kg csokoládéfogyasztás.Ha követjük a számokat akkor még látványosabb az összefüggés.

Svédország:31 díjazott  6,4kg /év/fő

Dánia:25 és 9kg/év/fő

Ausztria:24 és 9kg/év /fő

Norvégia:23 és 10kg/év/fő

Egyesült Királyság:19 és 10kg/év/fő

Egyesült Államok :10díjazott és 5,5kg/év/fő

( Ne feledjük a Nobel-díjak száma arányosított a lakosság számához viszonyítva, hogy összemérhetőek legyenek az értékek)

Matematikai számítások szerint ha egy ország teljes lakossága egy évben 0,4kg-mal növelné a csokoládéfogyasztását az egy darab Nobel-díjat érne. Ez az USA-ban azt jelentené hogy körülbelül 125 millió kg. többlet csokievéssel akár egy ” új Einstein” születhetne.

Mit tegyünk azonban a svédekkel  akik nagyon kilógnak a sorból. A szerző, Dr. Franz Messerli természetesen erre is talált magyarázatot.

a: a stokholmi Nobel-bizottság talán egy árnyalatnyit elfogult a saját népe iránt és  ez okozhatja a jelentős torzítást

b: a svédek NAGYON ÉRZÉKENYEK a csokoládé pozitív hatásaira

Persze az sem mindegy milyen az a csokoládé!! Ami a bizonyítottan hatásos flavonoidokat tartalmazza az a csokoládé kakaó tartalma .A svájci márkákban ez magas az nem is vitás. Az amerikaiak azonban nemhogy nem esznek elég csokit, a tartalmával is bajok vannak. Tiszta tej meg tejszín,meg mindenféle más-de nem kakaó-így a tanulmány szerzője.Valójában a legtöbb svájci csokievő nem is tartja számon az amerikai csokoládékat “mint olyat”.

A kakaóban levő flavonoidokról már kimutatott tény hogy csökkentik a vérnyomást, javítják az erek funkcióját és csökkentik az öregedéssel járó kognitív teljesítmény romlást. Sőt állatkísérletek bizonyítják hogy kifejezetten okosító hatásúak.

Ha úgy tűnik a csokoládé fogyasztása javítja a kognitív funkciókat, akkor az egész lakosság magasabb csokoládé fogyasztása több okosabb embert eredményez, több okos ember pedig több Nobel-díjat .

A szerző hangsúlyozta azonban, hogy tudományos szempontból ez a hipotézis csak akkor ér valamit ha az elfogadott vizsgálati módszerekkel értékelhető,bebizonyítható eredmények születnek. Egy ilyen kutatás elvégzésére a csokievés és a Nobel-díj összefüggésében azonban nagyon kicsi az esély. 🙂

A másik hipotézis egy kicsit közelebb áll a valósághoz.Azokban az országokban  ahol magasabb a csokoládéfogyasztás valószínűleg fejlettebb a gazdaság  és az emberek jobb körülmények között élnek. A fejlett gazdaság lehetőséget nyújt az oktatás magasabb színvonalára és arra, hogy ezt több ember igénybe tudja venni.A Nobel-díjak magasabb átlagos száma tehát inkább összefüggésbe hozható a magasabb képzési színvonallal semmint a csokievéssel.

De még ez sem biztos. Lehet hogy a csokoládé evéssel megnövelt kognitív funkciók meg a kiváló oktatási rendszer együtt jelenti az egyenes utat a Nobel-díjhoz?

Forrás:MedicalNewsToday, medpagetoday