Furcsa tudomány: taszító dolgok,amelyek mégis jók Nekünk

Általában úgy gondolunk a penészre, a székletre, a nitrogén-monoxidra, a hidrogén-szulfidra, és a patkányméregre, mint orrfacsaró vagy toxikus dolgokra. De a National Institute of Health tudósai többet akarnak megtudni arról, milyen szerepet játszanak ezek a dolgok az életünkben

A penész

Ha háztulajdonos vagy, a penész egy nemkívánatos dolog számodra,de a tudósok számára ez egy nagyon fontos szervezet. A széles körben használt antibiotikum a penicillin, a Penicillin notatum nevű penészgomba terméke, amely egy másik laborból átvándorolt Fleming laboratóriumába és a petricsészékben landolva elpusztította a baktériumtenyészeteket. Így a penész baktériumölő képességét véletlenül fedezte fel az orvostudomány számára Fleming 1928-ban. Ma a Neurospora crassa – az a penészfajta, amely narancssárgára változtatja a kenyeret – segíti a tudósokat olyan kérdések megválaszolásában, mint: hogyan keletkeznek a fajok,  hogyan alkalmazkodnak olyan jól, és a sejtek és a szövetek hogyan változtatják alakjukat különböző környezetben. És mivel a spórák termelődésének ciklusa 24 órás, ez a kenyérpenész fajta segít az alvást,  az ébrenlétet, és az élet egyéb ritmusait irányító molekuláris órák azonosításában.

A széklet

Beleinkben milliárdnyi baktérium vendégeskedik. A kutatók folyamatosan elemzik ezeket a közösségeket, hogy megtudják mit  is csinálnak bennünk. Pontosabban tudósok egy csoportja, akik részt vesznek a Human Ptoject Microbiome nevű kutatásban genomikai eszközök segítségével azonosítják a közösségeket, amelyek a bélben, az orrban, a szájban, a bőrön, és a hüvelyben élnek. A cél, hogy felismerjék, hogyan segítenek ezek a flórák fenntartani az egészséget vagy hogyan készítik elő a terepet a betegségeknek. Az egyik vizsgálat témája: mi a szerepük a bélben élő mikroorganizmusoknak az elhízásban. A kutatók székletmintákat vettek ikerpároktól ahol mindkettő vagy elhízott, vagy sovány és az anyáktól is. Azt találták, hogy mindenki egyedi közösséget hordoz, de a közösségek jobban hasonlítanak a családtagok között. A mikrobiális közösségekről gyűjtött egyre nagyobb tudásanyag hozzá fog járulni ahhoz, hogy megismerjük, hogyan befolyásolják a testünket, és hogyan tudjuk manipulálni őket a számunkra legelőnyösebb módon.

Nitrogén-monoxid

A nitrogén-monoxid szó hallatán egy mérgező szennyező anyagra gondolunk, amelyet leggyakrabban az autók kipufogógázának összetevőjeként azonosítunk. Ez az anyag  azonban fontos szerepet játszik a kardiovaszkuláris rendszer egészségében, az agyműködésben, és az immunrendszer működésében. A legtöbb élőlényben segít az artériák kitágulásában, aktiválja az idegsejteket, és növeli a fehérvérsejtek számát annak érdekében, hogy megöljék a támadó baktériumokat, és parazitákat. A nagy magasságokban élő tibetieknek – ahol sokkal kevesebb oxigén van, a levegőben-sokkal több nitrogén-monoxid van a vérükben, mint azoknak az embereknek, akik közelebb élnek a tengerszinthez. A tudósok úgy vélik, hogy a többlet nitrogén-monoxid tágítja a tibetiek ereit, növeli a véráramlást elősegítve ezzel, hogy megfelelő mennyiségű oxigén jusson a szövetekhez.

1998-ban azt a felfedezést, hogy az addig csak légszennyező anyagként ismert nitrogén-monoxid az élő szervezet fontos funkcionális alkotóeleme, ingerületközvetítő szignálja orvosi és élettani Nobel-díjjal jutalmazták.

Hidrogén-szulfid

Mivel lehetne jellemezni a hidrogén-szulfidot, amit biztosan mindenki felismer: a rothadó szennyvíz orrfacsaró bűzével. Nem éppen kellemes illat. De testünk sejtjei közül néhány igen kis mennyiségben mégis termeli ezt a gázt. Ez történik, amikor  “fehérje – termelő gyáraink ” hibás működésük miatt rossz terméket ontanak magunkból. A büdös gáz úgy tűnik, segít lassítani a nem megfelelő folyamatot, vagy végszükség esetén leállítja azt, és sejthalált idéz elő. Mivel a hidrogén-szulfid segítségével előidézhetünk egy valódi választ, szerepet játszhat olyan betegségek megértésében, vagy megelőzésében, mint az Alzheimer-kór, vagy a Parkinson-kór.

Patkányméreg

A Warfarin véralvadásgátló gyógyszer ma a világon az egyik legtöbbször felírt szer. A bomlásnak indult édes lóhere tartalmazza, amely 1920-ban szarvasmarhák titokzatos vérzéses elhullását okozta. Nem sokkal később kutatók azonosították a természetes véralvadásgátló anyagot. Származékait először, mint patkánymérget forgalmazták, majd egy új gyógyszercsoport fejlődött ki belőle, amely magában foglalja a Warfarint. Kétmillió amerikai kezdi el szedni minden évben, hogy megakadályozza a szervezetben a veszélyes vérrögök kialakulását, amelyek szívinfarktust, agyvérzést, halált  okozhatnak. Használják nagy műtétek után, hogy véralvadási zavarokat megelőzzenek. De a megfelelő adag megtalálása  trükkös, mert néhány embernek nagyobb adagra van szüksége, másoknak kevesebbre. Emiatt a gyógyszer még mindig az alap, és klinikai vizsgálatok fókuszában van, hogy jobban megérthessük, hogy egy adott személy genetikai tulajdonságai hogyan befolyásolják a gyógyszerre adott választ.

Forrás:  ScienceDaily