Furcsa tudomány: taszító dolgok,amelyek mégis jók Nekünk

Általában úgy gondolunk a penészre, a székletre, a nitrogén-monoxidra, a hidrogén-szulfidra, és a patkányméregre, mint orrfacsaró vagy toxikus dolgokra. De a National Institute of Health tudósai többet akarnak megtudni arról, milyen szerepet játszanak ezek a dolgok az életünkben

A penész

Ha háztulajdonos vagy, a penész egy nemkívánatos dolog számodra,de a tudósok számára ez egy nagyon fontos szervezet. A széles körben használt antibiotikum a penicillin, a Penicillin notatum nev? penészgomba terméke, amely egy másik laborból átvándorolt Fleming laboratóriumába és a petricsészékben landolva elpusztította a baktériumtenyészeteket. Így a penész baktériumöl? képességét véletlenül fedezte fel az orvostudomány számára Fleming 1928-ban. Ma a Neurospora crassa – az a penészfajta, amely narancssárgára változtatja a kenyeret – segíti a tudósokat olyan kérdések megválaszolásában, mint: hogyan keletkeznek a fajok,  hogyan alkalmazkodnak olyan jól, és a sejtek és a szövetek hogyan változtatják alakjukat különböz? környezetben. És mivel a spórák termel?désének ciklusa 24 órás, ez a kenyérpenész fajta segít az alvást,  az ébrenlétet, és az élet egyéb ritmusait irányító molekuláris órák azonosításában.

A széklet

Beleinkben milliárdnyi baktérium vendégeskedik. A kutatók folyamatosan elemzik ezeket a közösségeket, hogy megtudják mit  is csinálnak bennünk. Pontosabban tudósok egy csoportja, akik részt vesznek a Human Ptoject Microbiome nev? kutatásban genomikai eszközök segítségével azonosítják a közösségeket, amelyek a bélben, az orrban, a szájban, a b?rön, és a hüvelyben élnek. A cél, hogy felismerjék, hogyan segítenek ezek a flórák fenntartani az egészséget vagy hogyan készítik el? a terepet a betegségeknek. Az egyik vizsgálat témája: mi a szerepük a bélben él? mikroorganizmusoknak az elhízásban. A kutatók székletmintákat vettek ikerpároktól ahol mindkett? vagy elhízott, vagy sovány és az anyáktól is. Azt találták, hogy mindenki egyedi közösséget hordoz, de a közösségek jobban hasonlítanak a családtagok között. A mikrobiális közösségekr?l gy?jtött egyre nagyobb tudásanyag hozzá fog járulni ahhoz, hogy megismerjük, hogyan befolyásolják a testünket, és hogyan tudjuk manipulálni ?ket a számunkra legel?nyösebb módon.

Nitrogén-monoxid

A nitrogén-monoxid szó hallatán egy mérgez? szennyez? anyagra gondolunk, amelyet leggyakrabban az autók kipufogógázának összetev?jeként azonosítunk. Ez az anyag  azonban fontos szerepet játszik a kardiovaszkuláris rendszer egészségében, az agym?ködésben, és az immunrendszer m?ködésében. A legtöbb él?lényben segít az artériák kitágulásában, aktiválja az idegsejteket, és növeli a fehérvérsejtek számát annak érdekében, hogy megöljék a támadó baktériumokat, és parazitákat. A nagy magasságokban él? tibetieknek – ahol sokkal kevesebb oxigén van, a leveg?ben-sokkal több nitrogén-monoxid van a vérükben, mint azoknak az embereknek, akik közelebb élnek a tengerszinthez. A tudósok úgy vélik, hogy a többlet nitrogén-monoxid tágítja a tibetiek ereit, növeli a véráramlást el?segítve ezzel, hogy megfelel? mennyiség? oxigén jusson a szövetekhez.

1998-ban azt a felfedezést, hogy az addig csak légszennyez? anyagként ismert nitrogén-monoxid az él? szervezet fontos funkcionális alkotóeleme, ingerületközvetít? szignálja orvosi és élettani Nobel-díjjal jutalmazták.

Hidrogén-szulfid

Mivel lehetne jellemezni a hidrogén-szulfidot, amit biztosan mindenki felismer: a rothadó szennyvíz orrfacsaró b?zével. Nem éppen kellemes illat. De testünk sejtjei közül néhány igen kis mennyiségben mégis termeli ezt a gázt. Ez történik, amikor  „fehérje – termel? gyáraink ” hibás m?ködésük miatt rossz terméket ontanak magunkból. A büdös gáz úgy t?nik, segít lassítani a nem megfelel? folyamatot, vagy végszükség esetén leállítja azt, és sejthalált idéz el?. Mivel a hidrogén-szulfid segítségével el?idézhetünk egy valódi választ, szerepet játszhat olyan betegségek megértésében, vagy megel?zésében, mint az Alzheimer-kór, vagy a Parkinson-kór.

Patkányméreg

A Warfarin véralvadásgátló gyógyszer ma a világon az egyik legtöbbször felírt szer. A bomlásnak indult édes lóhere tartalmazza, amely 1920-ban szarvasmarhák titokzatos vérzéses elhullását okozta. Nem sokkal kés?bb kutatók azonosították a természetes véralvadásgátló anyagot. Származékait el?ször, mint patkánymérget forgalmazták, majd egy új gyógyszercsoport fejl?dött ki bel?le, amely magában foglalja a Warfarint. Kétmillió amerikai kezdi el szedni minden évben, hogy megakadályozza a szervezetben a veszélyes vérrögök kialakulását, amelyek szívinfarktust, agyvérzést, halált  okozhatnak. Használják nagy m?tétek után, hogy véralvadási zavarokat megel?zzenek. De a megfelel? adag megtalálása  trükkös, mert néhány embernek nagyobb adagra van szüksége, másoknak kevesebbre. Emiatt a gyógyszer még mindig az alap, és klinikai vizsgálatok fókuszában van, hogy jobban megérthessük, hogy egy adott személy genetikai tulajdonságai hogyan befolyásolják a gyógyszerre adott választ.

Forrás:  ScienceDaily