Furcsa tudomány- a nők egy csodálatos tulajdonságáról

A menopauza a természet nagy rejtélyeinek egyike: ugyanis a legtöbb állat elpusztul, mielőtt leállna a szaporodással. Összesen három faj létezik: az ember, a gyilkos bálna és egy másik bálnafaj, amelynek nőstényei hosszú évekig tovább élnek, miután utolsó szülöttüket világra hozták.

A gyilkos bálna nősténye általában 12 és 40 éves kora között szaporodik, de kilencven éves koráig is elél.

Az előző kutatásokból arra lehetett következtetni, hogy az idősebb nőstények gyermekeik és unokáik életesélyeit növelik, de hogy miként, az továbbra is titok maradt.

Az egyik vezető elmélet szerint az öreg nőstények fontos tudást birtokolnak a környezetről, amit megosztanak az övéikkel, ezzel segítenek nekik a nehéz időket átvészelni. Az Exeter és a York Egyetemek (UK) és a Bálnakutató Központ (USA) ezt az elméletet akarták tesztelni a gyilkos bálna (Orcinus orca) megfigyelésével, az USA és Kanada partjai mentén, az Északi Csendes-óceánban.

Kiderült, hogy a reprodukción túl levő nőstény bálnák ‘az ökológiai tudás letéteményesei’. Ők vezetik a csapatot, amikor együtt mennek lazac ‘vadászatra’. Azokban a nehéz esztendőkben, amikor kevés a lazac, különösen fontos a szerepük, mert a lazacban szűk esztendők megtizedelik a bálnákat. Ilyenkor jól jön az idősebb nőstény tudása arról, mikor és merre található lazac.

“Eredményeinkből kiviláglik, hogy a reproduktív kort meghaladó nőstények hogyan tudják rokonaik túlélését segíteni ökológiai tudásuk átadásával. Az öregek fölhalmozott tudása megmagyarázza, miért élnek még hosszú ideig a gyilkos bálnák nőstényei – és az emberé – ha már nem hoznak többé világra utódot” – magyarázza Lauren Brent (University of Exeter).

Ahogy az emberek nem tudtak írni nagyon-nagyon sokáig, csaknem a teljes evolúciójuk folyamán, a hasznos információt szükségszerűen az egyének fejében tárolták. A legöregebb és a legtapasztaltabb emberek tudták a legnagyobb valószínűséggel, hol és mikor lehet élelmet találni, főleg a legveszélyesebb időszakokban, mint szárazság idején. Ezt az elméletet – hogy a menopauza után levő nők ökológiai tudást hordoztak – nehéz volna a modern időkben tesztelni, de a gyilkos bálnák – úgyis, mint írástudatlan, de társas állatok – betekintést adhatnak abba, hogyan fejlődhetett ki a menopauza az embernél.

“Egyesek azon a véleményen voltak, hogy az embernél a menopauza egyszerűen a modern orvostudomány és a javuló életkörülmények következménye”- mondja Darren Croft professzor (University of Exeter). “Ugyanakkor egyre gű?lnek a bizonyítékok arra nézve, hogy a menopauza az embernél adaptív tulajdonság. A vadászó-gyűjtögető népeknél, egyik módja volt a rokonok túlélését segítésnek, saját génjei átvitelének az élelem megosztása. De az idős asszonyok más fontos javakat is megoszthattak: az információt.”

Arra is találtak adatokat, hogy a ‘matrónák’ elsősorban a fiaikat vezetik, nem a lányaikat. A tudósok ezt így magyarázzák: “A gyilkos bálna anyák közvetlen segítséget inkább a fiaiknak nyújtanak, mert a fiaik nagyobb eséllyel viszik át a génjeiket. Egyrészt nagyobb reprodukciós potenciállal rendelkeznek, másrészt a csoporton kívül keresnek párt, így az utódaik egy másik csoportba születnek, és nem az anya csoportjában vetélkednek a forrásokért (élelemért). Ennek megfelelően, a hímek az anyjukat szorosabban követik, mint a nőstények.”

A kutatók 35 éven át gyűjtötték az információt, összesen 102 gyilkos bálna egyedet figyeltek meg. Az egyedülálló adatbázis tartalmazza a bálnák születési és halálozási dátumát, de genetikai adatokat és rokonsági kapcsolatokat is.

Forrás: fuggetlen.hu