Ezek szerint a parkoknak is van „mikrobiom”-juk

A University of Oregon kutatói az ott fellelhet? mikrobaközösségeket hasonlították össze a városi parkok és a városi parkolók között.

Azt mondják a kutatók, hogy a baktérium-közösségek fontosak az emberi egészség szempontjából: az egészséges leveg?t nem csak az jellemzi, hogy nincsenek benne szennyez? anyagok, de az is, hogy vannak benne hasznos él?lények, mint azok a baktériumok, amelyek az emberrel együtt fejl?dtek.

„Egyre nagyobbak és bonyolultabbak a városaink” – mondja Gwynne Mhuireach doktorandusz, kutatásvezet?. „Engem az érdekel, hogyan lehet fenntartani az emberek egészségét, életmin?ségét ilyen körülmények között. Több kutatás arra int, hogy a zsúfolt városokban elveszítjük a zöldterületeket. Én annak a magyarázatát keresem, hogyan és miért segít az embernek a vegetáció, és hogyan tervezzük ezt meg.”

A kutatás során 6 leveg?mintát vettek nyolc óra folyamán öt parkban és öt parkolóban egy városban (Eugene). A mintavétel helyén nem voltak magas fák, amelyek lefogják a légmozgást, azért, hogy a mikrobák mozgását, amit a leveg? cirkulációja okoz, ne akadályozzák. A cél az volt, hogy el?ször is megállapítsák, a vegetáció-e a mikrobaforrás.

A mikroba mintákat három petri csészével és három porszívóval kombinált eszközzel fogták fel – mindkett?t a föld felett két méterre helyezték el. Összegy?jtöttek 5,8 millió DNS szekvenciát, ami 40 különböz? baktériumtörzshöz tartozott, és 16 633 fajhoz.

Az összegy?jtött baktériumok egynegyede egy közönséges talajlakó baktérium volt (Sphingomonas), amely a növények felszínén is megtalálható.

Ugyancsak b?ségesen fordultak el? más, szintén a talajhoz kapcsolódó fajok: Hymenobacter, Pedobacter, Agrobacterium és Rhodococcus.

A parkolók mikrobái nagyon hasonlóak voltak egymáshoz: eluralkodott a Acetobacteraceae, míg a parkoknak egyedi bakteriális ‘ujjlenyomatuk’ volt, a vegetáció típusától függ?en.

A kutatás arra adott bizonyítékot, hogy a vegetációbeli különbségek – városi területen – hogyan befolyásolják a leveg?vel terjed? mikroba közösségeket, finom, térbeli skálán, magyarázta Bart Johnson tájépítész professzor.

Azt még ugyan egyel?re nem tudják megválaszolni a kutatók, hogy a növényekhez köthet? mikrobák hogyan befolyásolják az emberi egészséget, és azt sem, hogy ezek a mikrobák hozzájárulnak-e a városi parkoknak a dokumentált, életmin?ségre gyakorolt pozitív hatásához, de a kutatók arra következtetnek, hogy

„ha a városlakókat a házuk 400 méteres körzetében zöldfelülettel (parkkal) látjuk el, akkor nagy valószín?séggel részesülnek a ‘park mikrobiomjában’ – azokban a mikrobákban, amelyek a park sajátjai.”

Számos kutatás hasonlította össze a farmon él? gyerekek egészségét a városi gyerekekével, mondja Johnson professzor. És arra jutottak, hogy az allergiás megbetegedések alacsonyabb számban fordulnak el? a farmról származó gyerekeknél, a különböz? mikroba-expozíció miatt. Eddig még kevés vizsgálat irányult azonban a városokban él? gyermekek mikroba-expozíciójára: parkok mellett élnek-e, és hogyan hat ez az egészségükre.

„A több zöldnek, több vegetációnak kitett gyerekek és feln?ttek kapnak-e valami pluszt az egészségükben a zöldhöz kapcsolódó mikrobáknak köszönhet?en? Egyel?re nem tudjuk, de ez a kutatás ígéretes, új irányt mutat”- f?zi hozzá a professzor.

Nem csak pszichológiai, de közvetlen, fizikai valami is az a jó hatás, amit az emberek a parkoktól kapnak, jegyzi meg Mhuireach.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-08/uoo-orp080216.php

Független.hu