Élelmiszerek vízlábnyoma- a víz világnapján

Mennyi a víz egy nagy adag steakben?

Id?szer? kérdés a víz világnapján. Miért épp a steak került terítékre? Mert a hazai háztartások ökolábnyomának 42%-áért élelemfogyasztásunk felel?s – beleértve élelmünk el?állításának, szállításának, vízigényének lábnyomát is.

Kezdjük a vízzel. A Föld édesvízkészlete állandó: 200 000 km3 – ebb?l lehet csak kielégíteni a növekv? igényeket. Ahhoz, hogy a Föld 7,2 milliárdos népességének minden tagja ugyanannyi vizet használjon naponta, mint a fejlett országok lakossága, már most 3,5 Föld édesvizére lenne szükség. Nyilvánvaló, hogy takarékoskodni kell vele.

A Föld édesvízkészletének 70%-át élelemtermelésre (növénytermesztésre, állattenyésztésre) használjuk föl. Ha ismerjük ételeink vízlábnyomát, és erre is figyelve állítjuk össze a napi menüt, azzal sok vizet megtakaríthatunk.

LÁBNYOMUNK A VÍZBEN

A vízlábnyom vízhasználatunk környezeti hatását fejezi ki. Jelzi mindazt a vízmennyiséget, amennyit közvetlenül (láthatóan) elfogyasztunk és amennyit közvetve (láthatatlanul) az el?állított termékek, igénybe vett szolgáltatások és élelmünk el?teremtéséhez használtak el.

Napi vízigényünk mindössze 4%-át fogyasztjuk el közvetlenül, és ennek csak 10%-át fordítjuk ivásra, f?zésre. Élelmiszer-szükségletünk kielégítéséhez közvetve viszont átlag 3000 liter vizet fogyasztunk – napi vízfogyasztásunk 90%-a „láthatatlanul” rejt?zik ételeinkben.

kave Ez a „láthatatlan” (más néven virtuális) vízfogyasztás jelent?s mértékben növeli vízlábnyomunkat. Például egy csészényi kávé termelése, feldolgozása, szállítása 140 liter vizet igényel, mire asztalunkra kerül – egyetlen csésze kávéval egy fürd?kádnyi vizet hörpintünk föl!

A HASZONÁLLATOK NAGY LÁBON ÉLNEK

A húsok, a sajt, a tej, a tojás, azaz az állati eredet? termékek vízlábnyoma jóval nagyobb, mint
a növényeké. Különösen a nagyipari állattartás környezeti hatása jelent?s, mivel ott legeltetés helyett búzával, kukoricával, szójával etetik az állatokat, és ehhez rengeteg takarmányt kell termelni, öntözni, ugyanis az állatokkal megetetett mennyiségnek az évek során csupán 10%-a hasznosul, azaz alakul át hússá, tejjé vagy tojássá.

Ezért is 2-5-ször nagyobb a haszonállatok húsán alapuló étrend környezeti hatása, mint a hússzegény táplálkozásé. Ennek ellenére a világ hústermelése több mint kétszer annyival n?tt az elmúlt 40 évben, mint a Föld népessége – és ma már 65 milliárd vágóállat szolgálja „jólétünket”, növeli vízlábnyomunkat.

Különböz? élelmiszerek vízlábnyomaKülönböz? élelmiszerek vízlábnyoma

 

1 kg hús el?állításához átlag 100-szor több vizet használnak föl (és szennyeznek el), mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez. Például 1 kg búza 1700 liter, 1 kg krumpli pedig csak 280 liter vizet igényel, mire asztalunkra kerül, míg 1 kg marhahús átlag 15 000 liter vizet emészt fel az állatok etetésére használt termény vízigényét is beleértve – hihetetlen, de egy nagy adag steak csaknem  107 fürd?kádnyi vizet rejt.

HÚSMENTES HÉTF?VEL JELENT?SEN CSÖKKENTHET? VÍZLÁBNYOMUNK

Ne mondjunk le a húsról, de együnk kevesebbet és min?ségit – a helyi piacokon, kistermel?knél vásároljunk, keressük a legel?kön, szabadon tartott állatok húsát, azoknak kisebb a vízlábnyoma
és nagyobb a tápértéke. Zöldségb?l, gyümölcsb?l pedig kerüljük a távolról szállított prim?rt, lehet?leg idényterményt válasszunk közelben termeltb?l.

Étkezésünk környezeti hatása nagyobb, mint energiafogyasztásunké.

Forrás:greenfo