Egy új evolúciós elmélet szerint  nagyon alacsony tápanyagtartalmú étrend fogyasztása meghosszabbítja a laboratóriumi állatok életét ,és elképzelhet? hogy az emberben egészségesebb öregedést/öregkort eredményez. A szigorúan korlátozott táplálékfelvétel tehát csökkenti olyan betegségek el?fordulásának gyakoriságát ,mint a rák és növeli az élettartamot.

Ez a hatás világszerte kimutatható volt különböz? laboratóriumokban és különböz? fajokban mint az éleszt?k ,a legyek ,vagy az egerek.Arra is van némi bizonyíték  hogy ez f?eml?sök esetében is m?ködik -mondta a tanulmány vezet? szerz?je  Dr. Margo Adler evolúciós biológus (UNSW Ausztrália ) .

A legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint ez a hatás azért alakulhatott ki hogy éhínség idején javítsa a túlélés esélyeit, de- Dr Adler szerint sokkal valószín?bb hogy az étrendi korlátozás miatt bekövetkez? élettartam hosszabbodás csupán a laboratóriumi körülmények terméke.

Nem valószín? hogy ez a természetben is el?fordulna ,mert a diétás megszorítás veszélyezteti az immunrendszer m?ködését, amely emiatt nehezebben küzdi le a betegségeket,és csökkenti az izomer?t amely például a meneküléshez szükséges.

A labor kellemes és biztonságos körülményei azonban segítik a túlélést, meghosszabbodik az élettartam és kevesebb az id?skori betegség. Egyáltalán nem biztos, hogy natív körülmények között az egész ugyanígy m?ködne.

A diétás korlátozásnak azonban van egy másik eredménye is : megnöveli a celluláris újra hasznosítást és a javító mechanizmusok m?ködését a szervezetben. A kutatók új elmélete szerint ez a két hatás segíti az állatokat hogy ínséges id?kben is tudjanak szaporodni. A táplálékban szegény id?kben  a sejtekben tárolt anyagok újra hasznosulnak,és kevesebb élelem kell a túléléshez.A megnövekedett mobil újrahasznosítás segíti a laboratóriumi állatokat a túlélésben szigorú táplálékmegvonás esetén is mivel a fokozott sejtjavító, újrafelhasználó folyamatok csökkentik a sejtekben a ‘félresiklásokat’, a rák kockázatát. De mi igaz az egészb?l az emberre nézve, és hogyan m?ködik a dolog- ennek megértése még a jöv?beni  kutatások eredményét?l függ. A sejtek újrahasznosító mechanizmusának megismerése ígéretes lehet a hosszabb, egészségesebb emberi élet szempontjából. Elképzelhet? például, hogy kidolgoznak egy gyógyszert, amely képes utánozni a sejtek reciklálásának mechanizmusát- mondta Adler.

Akkor most eldönthetjük magunk hogy a hosszú élet reményében szám?zzük-e a kalóriákat az étrendünkb?l .

A fekete csokit azonban mindenképpen tartsuk meg a diétánkban

Minél feketébb a csokoládé  annál jobb hatásfokkal növeli az egészségünket. De hogyan? A megfejtést a Amerikai Kémiai Társaság 247. Dallasban tartott konferenciáján mutatták be.

Az els? kijelentés :a fekete csokoládéval nem is saját magunkat hanem a bélben él? jótékony baktériumainkat etetjük. A csokoládéban lev?  kakaópor nagy mennyiség?  polifenolt  és kisebb mennyiségben rostokat tartalmaz. Mindkét  összetev? rosszul emészthet? és rosszul szívódik fel de mikor elérik a vastagbelet átkerülnek a bélbaktériumok hatáskörébe. A Bifidobaktériumok és tejsav baktériumok ünnepe amikor a csokoládé megérkezik . A flóra növekedésnek indul és megkezdi fermentáló munkáját. A rostok és a nagymolekulájú polifenolok lebomlanak kisebb molekulákra amelyek már fel tudnak szívódni.A termel?d? kismolekulájú anyagok pedig gyulladáscsökkent? hatással bírnak.Csökkentik a szív- és érrendszeri szövetek gyulladását,és ezzel a stroke hosszú távú kockázatát.

S?t ha a kakaót  kiegészítjük más prebiotikumokkal tovább  növelhetjük az étcsokoládé hatóanyagainak jótékony hatását. A jótékony populáció növekszik ,és egyszersmind kiszorítja a nemkívánatosakat. A prebiotikumok az emberi szervezet számára nem hasznosíthatók ,viszont az egészséges bélflóra számára táplálékként szolgálnak. Mit említ a cikk? A fokhagymát és a teljes ki?rlés? gabonákat. Fokhagymás csokoládét nem nagyon tudok elképzelni ,de teljes ki?rlés? lisztb?l készült csokoládés süteményt annál inkább.

Összefoglalva: együnk nagyon keveset ,de a csokis süteményt azért ne szám?zzük az étrendünkb?l . Én ezt sz?rtem le a fentiekb?l ,nem tagadom elég furán hangzik .

Forrás: készült a ScienceDaily cikkei alapján

Kép forrása: eletforma .hu