Egyre több embernél fordul elő hámsejtekből kiinduló bőrrák

Nemcsak pigmentfoltok vagy megváltozott anyajegyek esetén kell bőrrákra gyanakodni, vannak ugyanis bőrszínű kinövések formájában jelentkező, hámsejtekből kiinduló daganatok is, ráadásul egyre gyakoribb az előfordulásuk – hívta fel a figyelmet Dr. Wikonkál Norbert. A Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára hozzátette, ide tartozik a basalioma, amely a leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat, minden harmadik embernél alakul ki élete során. A másik legismertebb típus a laphámrák, előfordulása nagyjából a tizede lehet a basaliomáénak. Mindkét elváltozásra jellemző, hogy lassan alakul ki, és jól kezelhető, ha azonban elhanyagolják, a basalioma akár tenyérnyi méretűre is nőhet, a laphámrák pedig áttétet adhat.

A nem festékes bőrrákok közül a bazálsejtes karcinóma, azaz a basalioma és a laphámrák (spinalioma) a leggyakoribb – mondja Dr. Wikonkál Norbert. Az egyetemi tanár szerint mindkettő bőrszínű kinövések formájában jelenik meg, amelyek többnyire nem látványosak, ugyanakkor folyamatosan nőnek. A basalioma esetében tipikus tünetnek számít a nehezen gyógyuló seb. Kezdetben mindössze néhány milliméteres, nincs rajta var vagy pörk, kis értágulat jelenhet meg, gyakran lapos vagy lencse formájú. Attól rosszindulatú, hogy a folyamatos növekedés miatt roncsolja a környező szöveteket, kifekélyesedik, nedvezik, akár a csontok, izmok felé is növekedhet, vérezhet is, ez által vérszegénységet is okozhat, így a páciens kevésbé tud ellenállni a fertőzéseknek. A laphámrák hámos felszínnel, hámlással, kisebesedéssel jár. Gyakran jelenik meg nyálkahártyán, vagy annak a környékén, az ajkakon is előfordulhat. Van egy előalakja, amely kezdetben lapos, hámlik, hosszú évek során alakul át daganattá. A spinalioma veszélye, hogy a nyirokutak mentén áttétet képez. A napnak kitett területeken, így a kezeken, karokon, vállon, arcon, illetve férfiaknál gyakran a kopaszodó fejtetőn jelenik meg.

A basalioma ugyan nem ad áttétet, de folyamatosan nő, ezért jelentős torzulásokat okozhat a testen, akár a fél arcra is kiterjedhet, ilyenkor már jelentős roncsolással járhat a kezelés. Korai diagnózis esetén azonban még nincs feltétlenül szükség radikális sebészi ellátásra, szövettani diagnózist követően krémet, fagyasztást, lézeres terápiát vagy műtéti beavatkozást szoktak alkalmazni. A laphámrák esetén előfordul, hogy csak akkor derül ki, hogy baj van, amikor már áttétet adott, amelyet a megnövekedett nyirokcsomó jelezhet – hívja fel a figyelmet a bőrgyógyász onkológus, hangsúlyozva, hogy ilyen esetben már csak a műtéti beavatkozás jelenthet megoldást, és többnyire szükség van gyógyszeres kezelésre is.

Összességében mindkét elváltozás inkább az idősebbekre jellemző, a napártalom kockázati tényezőnek számít, ám míg a basaliománál inkább a leégések számítanak, addig a laphámráknál a napon töltött idő adódik össze. A basalioma alapvetően a fehér bőrű, világos szemű embereknél fordul elő. Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az esély a kialakulására, 50 éves kor felett már nagyon gyakori, vannak olyanok, akiknél több tucat is megjelenhet. Családi halmozódás jellemzi, így ha előfordult a rokonoknál, érdemes elővigyázatosnak lenni. Megelőzni nem lehet, mert ha erős a genetikai hajlam, akkor is megjelenik, ha óvatosak vagyunk, de a napfényvédelem, és a szolárium kerülése sokat segít – mondja Dr. Wikonkál Norbert. Eközben a laphámrák jellemzően azoknál fordul elő, akik sokat vannak napon, bizonyos munkakörök esetében – például a kertészeknél vagy az építkezésen dolgozóknál- nagyobb a kialakulás kockázata. Krónikus immungyengítő kezelések esetén is könnyebben jelenik meg, így a transzplantált betegek esetében azonnali diagnózisra van szükség, mert néhány hét alatt súlyossá válhat a kórkép. A laphámrákra sokszor csak akkor derül fény, amikor már áttétet adott, a panasz ilyenkor többnyire nyirokcsomó megnagyobbodás.

Kele Tímea – Semmelweis.hu
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem